Re-kreáció

Humor
Rozella•  2019. február 18. 15:11

Rigók flörtje


Rigók flörtje

 

Uram, ön sajnos nem hozzám való,

füttyentett egyet a büszke feketerigó-

hölgy, és elröppent sietve a másik ágra,

hol epedve várta feketéjét egy sárga...




Rozella•  2019. február 14. 11:56

Örök titok

 

Örök titok

 

Virágok csokorba szedve,

Arcokon édes mosoly,

Lamúrok parfümbe rejtve,

Ez olyan viccsesen komoly.

Náthás puszik, könnyes kacaj,

Tavaszi szél vizet kavar,

Idilli érzés, de örök titok,

Nem árulják el Valentinok.

 

 

 

 

Rozella•  2019. január 28. 21:20

A hegy fogságában


A hegy fogságában 

 

"Ül a tél a hegy tetején"

 fölállna, ha bírna szegény,

 mutatná, hogy kemény legény,

 

de a hegy még fogva tartja,

jéggé fagy a gatya rajta,

jégcsap annak minden rojtja!

 

Otthagyna már csapot-papot,

nem lopná ott fönt a napot,

s eloldaná a madzagot,

 

menekülne, de nem lehet,

csak úgy otthagyni a hegyet,

gatya nélkül hová mehet?

 

Mit tehetne más egyebet?

"Lepihen és a szürkület 

csöndjében füstöt ereget."

 


idézetben: Kányádi Sándor: Ül a tél a hegy tetején c. versének sorai




Rozella•  2018. november 21. 12:22

egy csepp méz :)

 

egy csepp méz :)

 

ez a versike is

tudom kicsit infantilis

de nem minden

felnőtt lesz komolyan dilis

ha felnő gyermeki énje

hordozott génje mégis

olyan szeretni való

pont mint micimackó

ki nem olvas verset

viszont szereti a mézet

mer úgy szép az élet

ha van benne édes

egy csepp talán ez is

még akkor is

ha kissé infantilis

 



Rozella•  2018. szeptember 23. 09:00

Melankólia ellen:) Volt egy úr...

 

Melankólia ellen  :)

 

 Volt egy úr...

 

Volt egy úr, fönt lakott a Holdon,

magányát megunta egy ponton,

pénze volt temérdek,

nem ismert szemérmet,

vágyakat lopott a Tejúton.

 

Szerelmét úgy hívták, Űr Tünde,

kívánta, mint vizet az ürge,

kinézte arának,

ringását farának

bámulta, de aztán legyűrte

 

félelmét, s megkérte aráját.

Estétől reggelig csókolta

a száját, kereste

bűbáját, s meglelte:

kezében érezve ’faráját’.

 

Volt egy úr, megélt egy lamúron,

Tündéje így szólt rá: „De únom!

Kilőném a Holdra..!”

Szerelmük holtpontra

így jutott a fényes Tejúton.

 

Van egy úr, nagy az ő bánata,

legurít tíz koktélt egymaga,

fölül a Göncölre,

hasonlít rá tökre,

ó szegény, már kiáll a rúdja!





/a versikét  a "Kávéház a Tejúton"  fórumból hoztam át, talán segíthet azoknak, akiket elkapott az őszi melankólia...:) /

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom