Re-kreáció

Szerelem
Rozella•  2018. március 4. 10:57

Belátás


Belátás 

 

Ó, te bohó, haszontalan szerelem!

Ne légy már ennyire mohó!

Hiszen a tél nem kihagyható, nem,

semmiképpen… hidd el nekem!

Hiába olvasztod a jeget itt belül,

tavaszig keményen küzdök ellened,

… habár belátom, eredménytelenül.


 02.26.


(haszontalan, kihagyható, eredménytelenül, semmiképpen  - "Kihívás..."   fórumban megadott szavakkal)

 




Rozella•  2017. december 2. 11:17

Nyíló ablak


Nyíló ablak 

 

A szerelem csak egy látomás talán,

színes lepketánc fehér orgonákon,

ős-borostyán-zárvány, iker-álom,

mi átsejlik a szív lüktető falán;

Vagy egy fázós, téli éjszakán

a csillagokról érkező fényjel,

mikor félálomban az égre nézel,

villanni látod egy szem sugarát,

a napból érkezik mosolygödröcskével,

mennyországba nyíló ablakon át.

 


12.01.

(  a fórumból...  megadott címre írt  )

 



Rozella•  2017. augusztus 17. 19:55

Rodoszi szerelem

 

Rodoszi szerelem

 

Pengetős buzuki dallama csábít

napfény-szigetre, hol lüktet a nyár,

smaragdszín fényekben fetreng és kábít,

rabol száz csókot  s mind  ami jár.

 

A víz sem kénes, frissít és szépít,

pár szikla hűs védelmet kínál,

mögötte kis kunyhó, kettőnkre vár,

ahol a szél dünnyögve ránk talál.

 

Eltakar a kékség a világ elől,

áthatolhatatlan ez a messzeség,

a vérünk macskaként dorombol

s bőrünkre szerelmet karmol az ég.




 (penget, rabol, kénes, dünnyög, eltakar, smaragdszín, dorombol, kunyhó, áthatolhatatlan, fetreng szavak felhasználásával)

 

 

 

 

Rozella•  2017. június 27. 16:24

'Kincs, ami nincs'...

 

’Kincs, ami nincs’…

 

"Amíg csupán lopjuk magunknak egymást",

amíg a cseresznye-ízű nyárnak

tiltott édeséért járunk az éjszakába,

hol a belőlünk szférákba áradó zenét

a mohó Hold sápadt sugárzása nyeli el

s szívünk nem nyithatja meg börtönét,

addig nem lelünk az ég rejtett aranyára,

.. de kincs engem már rég nem érdekel,

csak téged akarlak a magam kárhozatára

s bármit megadnék, mert tudom fizetni kell    

mindenért, a titkoknak is megvan a földi ára:

"Karomba kaplak s mégsem érlek el."

 

 

(idézetben : Baranyi Ferenc - Staccato c. versének első és utolsó sora )  -   / fórumos játékra írt sorok /





 

Rozella•  2017. június 11. 19:09

Ásító Hold



Ásító Hold

 

Talán csak ösztönösen tette

velünk az a csillagfényes este,

hogy szó nélkül elrepült,

elszállt a Holdig egészen,

rábízta magát egy bölcs égitestre

s ott fönt megkérdezte tőle:

mi lenne, ha éppen ma este

valami kóbor, felelőtlen felhő

eltakarná, egészen eléje merészkedne

amikor te meg én… és bármi lehetne…

A Hold ezen elmosolyodott,

mélázott kicsit,  nagyot ásított,

majd  merészen engedélyezte…


 

/ márc. 4-én adott címre, fórumba írt vers átírt változata,  a megadott eredeti cím a „Merészség” volt :) /





 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom