Re-kreáció

Egyéb
Rozella•  2019. szeptember 10. 10:23

Magyar múzsák



Magyar múzsák 
 


Júlia nem volt egy szende lány,

özvegy lett szegény és nagy talány,

hogy fátyla hova lett?

Sírba nem lehetett,

s négy gyerek lett még más oldalán.


Sándorhoz ő mégis hű maradt,

nem kapart se pénzt, se nagy falat,

fütyült a korára,

pegazus lovára

fölült, de a vágta elmaradt.


***


Volt egy nő, ó nem volt ő török,

sem szende, se nem szűz, csak ’örök’

Milyen volt… ? Ki tudja,

hol lenne a búsba..,

de Gyula szerette, a lökött! 

 

***


Párizsban sétált egy amazon,

túl volt már egynéhány tavaszon

s őszön..  Még a Szajna

is látta, hogy szajha,

kedvence a nász az avaron.


***


Flóra, kit Attila szeretett

s tervezett vele pár menetet,

de Flóra Gyulával

élt, és Attilával

így mégsem csináltak gyereket.

 

 

Rozella•  2019. augusztus 13. 12:41

Sirató

 

Sirató

 

Megjött az eső…

Nagy, kövér cseppek a szavak.

Most nem is bánom,

ha elázik ez a vers,

rá az ég kissé nyers,

hűvös kritikát mond,

de nem vitás,

hazudik, mint a vízfolyás;

 

égből aláhulló szavak,

áznak a járdák, a falak,

megjött a szél is,- de jó-,

elakad tőle a szavad,

mert szószátyár és kavaró,

látja az ég is, mégis siratja,

s közben megfogadja,

.. hogy le nem szakad!

 

 



Rozella•  2019. május 26. 14:53

amulett

 

amulett

 

megülepszik a lélek-iszapban

lesüllyed menthetetlenül

nem látható de mégis ott van

utolérhetetlen múltként előttem jár

utat mutatva hogy ne féljek

soha a következő lépéstől

és mint egy megtalált amulett

megment a szerencsétlenségtől




/megülepszik, menthetetlenül, utolérhetetlen,  szerencsétlenségtől  -   Gősi Vali  fórumban megadott szavaival..)


 

Rozella•  2019. május 26. 14:49

pusztába dobált szavak


pusztába dobált szavak    

 

kiégett sófehér szik 

rajta a tors közt lelőben 

se csormó se árva tik

 

a szívkamra-zár még kinyit

taposott ösvényre mutat

melyik út megyen itt


a pitvarban megsüvegel

takaros konyhában leül a csend

a tanyán felhőjószág delel  

  

térkép-táj fölött egy gépen

kinagyítható múlt partján

a patak eltűnt hiába nézem


nagyanyás csipkeíz számba rejtve

égi ablakában rég kiforrt a bor

senki sem jön már hogy lefejtse

 


 

(tanya, puszta, takaros, konyha, kamra, szív, pitvar, tík (tyúk), íz, bor, ) - megadott szavak felhasználásával )





Rozella•  2019. május 18. 18:18

Eddig

 

Eddig


valahogy másképp gondoltad,

magad sem tudod, hogyan

hihetted el, talán mert akartad,

„ A nagy világon e kívül.. ” ugyan!

 

Ne gondold, hogy csak dömper

hordja a lábak alól kifordult földet;

forró fejek, dacos szívek viszik messze

a százszor dúlt, meggyötörtet.

 

Nincs határ, már a lélek is virtuális,

installált okos-kallantyú rajta a zár,

szolgálatra készen áll sok új pohárnok,

de ifjú párra még rizs hull, és kivár

 

a násznép, vajon jön-e a Gyermek

örömnek, (a)ki lehet a jövő záloga?

Tűrés-határon innen, avagy túl,

késik megint a ’most vagy soha’.




Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom