Kibontogatom a szót belőled.

Kedves verselő társammal közös szerzeményünk

Elakadt a szó
(B, B)
Szomorú életemet takarja 
be szárnyad örökre most,
Körbevettek sötét árnyak,
Gyönyörű angyallány.
Jelenben fújja a szellő
pókháló csillámló valóságát,
Rózsaszirmok csókolják ajkad,
Takarjon be szerelmed szárnyai.
Illatod ragyogó szívben nyílik,
Elakadt a szó, mert az élet nem jó!
Szerelemben olvadnék mosolyogva,
Olvadj belém, mert elakadt a szó.
Szemedben szeretnék élni minden nap!
Minden nap szeretnék szemedben élni,
Nap csókolja gyönyörű lelked tengerét,
Segíts, mert elakadt a szó bennem

Válaszvers 
Kibontogatom a szót belőled
( Sz. A.)
Kibontogatom belőled a szót, mint Napsugár a rózsát,
Szívedre locsolom tiszta tavaszi patak forrását,
Rád terítem könnyű szárnyam pihe-puhaságát,
Érezd a langyos szellő nesztelen suhanását!
Feledd el a borút, a sötét gondolatoknak na adj teret!
Fújd magadtól messze az esőfellegeket,
Nézd milyen szép az élet Angyallány táncol,
Pipacsos réten körbe-körbe gyönyörűsége araszol, 
Kibontogatom a szót belőled, mint estfény a Holdat,
Rád szórom a kinyílt selymes írisz szirmokat,
Édes bor zamatával, szívünkről öblögetünk fanyar csalódásokat,
Naplementénél lelkünkre fűzünk margaréta láncokat, 
Szemem barna bársonyával átmelegítem tekinteted,
Lassan kibontogatom a keserű szavak ízét belőled.