Hold fényénél

 

Hold fényénél hintázunk Én és Cirmos cicám,

Milliónyi csillagfény csillagot szór rám,

Ciripelő szimfóniát hallgatunk ketten,

Miközben hintánk gyorsan fel és le reptett,

Bohém szívemnek zajongása csitul,

" A Hold és gyönge fénye szívemen elsimul"

Békák, bogarak refrént zendítenek,

Szikrázó fényüket csillantják égfüzérek,

Ölembe bújva Cirmos hálából dorombol,

Varázsüvegünk szélcsengője kolompol.

Benne üveggolyók mesélnek csodáról,

Királyfiról, királynőről, cifra palotáról,

Hintánkkal felszállunk meseországba,

Varázsolunk egy rejtett bűvészzsákba,

Elképzeljük, hogy mindig vannak csodák,

És nincsenek keresztezett Golgoták,

Sárga pitypangos pihéket szétfújunk,

Ijesztő árnyakat sorra szétzúzunk,

Aranyesők hullnak habfellegekről.

Cirmossal nem félünk a szellemektől.

Idézet: Zelk Zoltán Sápadt az éj már