Északi fények

Napsugar0607•  2022. február 7. 13:18  •  olvasva: 71




Smaragdfátylat vont az éj,
Rajta ragyog ezernyi csillagfény,
Várok rád a sziklaszirten talpig smaragdban,
Elmerülök a Hold rejtélyes arcában,

Kerestelek, kutattalak a valós világban,
Szemed láttam északi fények csillagában,
Hűvös fuvallat simogatja arcom,
Gyengéd érintésed érzem vállamon,

Több száz éve kettévált dualitásunk,
Hét lakat őrzi anomitásunk,
Dolgom volt még itt a földi világon,
Nehéz feladatokat kellett megoldanom,

Másik felem mindig nagyon hiányzott,
Tiszta szívedet más soha nem pótolhatott,
Fáj a hiányod! Kemény próba minden napom,
Foglyod lettem nélküled nem élhetek szabadon,

Ma éjjel velem vagy látlak a Holdban,
Szívedhez szerelmes szerenádot dúdoltam,
Nem születhettél le velem,
Könnyű álmon hozzád száll lelkem.



Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2022. március 1. 18:25

északi fények az az hideg, de ez nem annyira egyértelmű mert a Holdban látható - csodaszép -

Sznearanka2022. február 7. 17:28

Tetszik a versed. Megnéztem a jogi nyilatkozatodat, hogy (természetesen) a szerző és a poet.hu forrásként való megjelölésével megoszthatom a versedet, úgyhogy itt találod: https://www.facebook.com/105468561951344/photos/a.105481345283399/140656861765847/ Ha nem szeretnéd, hogy ott legyen az oldalamon, természetesen leveszem.
A fiam és a menyem Norvégiában élnek, így a címe azonnal megfogott a versednek, viszont a tartalma még jobb. Én meg itt lakom tőled nem messze, Nyíregyházán.

skary2022. február 7. 16:45

:)