Mamamaci 40 blogja

...majd, de hát mi mást is tehetne? Pár hete még csak három "pálca" állt bátran, "kitudjamiez?" de aztán levelezni kezdtek és fény derült a titokra, már bokrosodik. Igazi fügét fog mutatni, s kedves látvány lesz kapun kívül.

Imádkozom, csak jöjjön, ami a csövön kifér, a sofőr a fülkében békésen üldögél, jár a motor, üzen a gép, a lisztből lesz kenyér a kenyérből lét. Persze nemcsak kenyér lesz, hanem mindenféle finomság, tetszik a látvány, a pékség előtt a hatalmas életadó óriás. 

Áll a csöppség és integet, de aztán szorgosan munkálkodik tovább. A valamikori fodrászat egyik oldalán a kiugró falrész márványborítását veri teljes erőből, s megáldom az anyatársat, hogy nem sietteti sőt..."tappacsold csak, koszosabb már úgyse leszel" mondja mosolyogva, a pici pedig egy pillanatra ránéz azzal a semmihez sem fogható tekintettel. A Nap is szebben mosolyog.

Avartakaró alatt szunnyad a föld,álma fehér vastag hótakaró,

"Mennyből az angyal eljött és azt sem érti, hová került, mi ez az egész, mennyből az angyal eljött, hogy segítsen, de úrrá lett rajta a kétségbeesés...", Jutottak eszembe egyik kedvencem sorai, míg fogalmazgattam a soron következő morfondíromat, bár ez inkább bömbölés!Utazás a késői nyárban, csodálatos színorgia, bármerre nézek, jééé, ott még egy napraforgó-csöppség mosolyog, jééé, ott még lábon a kukorica, közben elandalít a retró, a Sztársáv műsor visszarepít idősebb bocs-koromba, 1986-ot idézi. Másodikos voltam akkor, és már csordultig lenne a lelkem optimizmussal, hogy mégis csak szép ez a világ, amikor olyat láttam meg, amit nem kellett volna, zsákok az út mentén az árokban, biztosan nagy szél volt, odarepültek....rontják az összhatást, de, innen tiszteltetem azt az ismeretlent, aki sormintát csinált a szemétből az 51-esen valahol Dömsöd és Lacháza között:-(((