Mamamaci40 blogja

Mamamaci40•  2018. december 4. 14:43

Dolgozok

Egy megjelenés a Klárisban. Egy hang aHangban. Egy interjú, aminek szülőanyja vagyok. Egy aláírás a hetvenezerből, és Ipoly-völgyben nem lesz kisvasút. Mamamaciként az Úrhoz brummogok, hogy jó legyen a cukor Papamacinak. Mint egy kaleidoszkóp, de mindig is szerettem, és ezt már nem engedem eltörni.

Mamamaci40•  2018. november 18. 22:15

Örömszavaim

Hol is kezdjem, nem könnyű a gondolatfüzért szóvá tenni.Barátokról lesz szó, és nem is akármilyen barátokról,
ők nem kérnek, de adnak, és sajnos sokszor csak vannak,
mert másnak is, és ez a szeretet hamis.
Sokszor meg bántják őket, és sovány vigasz, míg szemem
törölgetem, és tör a gyötrelem, hogy lenne sok akaratom
ez ügyben, de mint tudjuk egy fecske nem csinál nyarat,
mégis meglelem lelkem balzsamát, Isten szeme mindent lát.


S másoké is, és ezért van köszönetem, a párnak kik
bámulatos cselekedettel álltak egy dolog mellé,
nem sajnálva a tartozás összegét, megmentették
a ladánybenei menhely kutyanépét.
Mi tőlem telhet, ígértem verset, napokig érleltem,
ime ami lehetett, se többet, se kevesebbet nem tehetek,
áldja meg az Isten ezerszer tettüket!

Mamamaci40•  2018. október 30. 23:21

Színes mosolyok








Huszan tanakodtak, a megoldás vajon mi lehet,
mi az mi felvidíthat sok-sok beteg gyermeket,
aztán megszületett, és eggyé vált a szép gondolat,
mesevilág tarkítja már a csupasz falakat.


Olvastam a hírt, láttam a mestermunkát,
s közben éreztem, örömkönnyem pereg,
bár egyre zordabb körülöttünk a világ,
de itt a tanújele oly sok lélekben nem vendég a szeretet.


Nem késlekedtem, üzenetet írtam, ígértem,
ha majd készen leszek rá, szép szavakat fonok csokorba,
remélem, ahogy engem a sok festett kép,
a derék csapatot soraim fakasszák mosolyra.


(A szigetvári kórházban húsz lelkes apuka
állatfigurákkal festette tele egy osztály falait
a kis betegek nagy örömére, Isten áldja meg őket ezért!)






















Mamamaci40•  2018. október 30. 12:38

Brummos bejelentkezés

Megjöttem múlt szerdán, csikorogva-nyikorogva beindult a mókuskerek, lassan fordul de halad. Baráti brummos mindenki nek!

Mamamaci40•  2018. október 7. 17:50

"Énfigyelő kamera"

Új szerzemény, a természet ajándéka

(apa-anya talán labrador-vizsla)

fekete fiúcska még épp elfér a karomban,

Brúnó névre hallgat, hogy agyam

mely részéből pattant ki az ötlet,

fogalmam sincs, de reagál ha hallja.


Én vagyok szem előtt, ő meg láb alatt,

Zizi macskával együtt ketten ők nagy csapat,

Nalával már kényesebb a barátság,

mert derűre rögvest jön (há)ború,

ha a nagylány akarata nem érvényesül,

már most nagyon öntörvényű a kicsi fiú.


A két öreg kandúr gyanakodva leste,

s néha lendült a pofon egyből direktbe,

de hogy telik az idő, az erőviszonyok változnak,

morgás-fújás hangja van a nagy csatának.

Naponta vannak jobb pillanatok, és "bal esetek"

s néha átvillan agyamon, ki volt az a hülye,

aki még egy kutyát akart, ráadásul télre,

de a születési hibáimról sajnos - Istennek hála

nem tehetek!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom