Kalliope titokblogja

Szerelem
dreaming58•  2018. február 14. 13:40

~szerelmes üzenet~

Cimzettje nincs...

Szerelemről súgdos ma a szél is.
Szerelmesek talán kint a fák,
s bár még nem feslik rajtuk virág,
szerelmet intenek a csupasz orgonák.


Üzen a természet ezerféle módra
-égre felhőkkel ír a szerelem.
A kis veréb szívet ugrál a hóba
hogy tollas párja boldogabb legyen.


Gyengéden öleljük át hát egymást.
Szívünkben ma csakis örömtűz terem,
száműzzünk most messze minden fájást,
szárnyaljunk együtt a fényeken!




2018. február 14.





dreaming58•  2018. február 11. 17:51

Bújócska

bújni a "miketten" meghitt zugába
miközben te ölelsz s az éjszaka
takaróként magunkra húzni a csendet
nem reszketni, hisz melegít szerelmed
belénk kúszik távolról egy dallam
szívünkben visszhangzik halkan

 
messzire űzni minden árnyat
kettőnk közé most csak sóhaj állhat
az is csak egy pillanatig rebben
miközben dobol egyre hevesebben
bennünk a mélyről szakadt zene
lelkünk testünk s a sötét tele vele

 

Kisebbik lányom óhajára összeállítást készítek (számomra rejtélyes okból) a saját kedvenc verseimből.
Sok olyan kerül elő, mikre már nem is emlékeztem, de nagyon közel állnak a szívemhez. Ez is egy ilyen - még 2012-ből...


*******

dreaming58•  2017. szeptember 17. 13:47

Olyan mint te

Szavakban kutatlak.
Megtartlak magamnak.
Szél ha fúj, nem bánom.
Te vagy a kabátom.

Te vagy a dobbanás.
Szívemben vérerek
zúgják az éjen át
sosem múló neved.

Veled szállt mindenem.
Pihensz egy fellegen.
Olyan, mint te voltál,
többé nem lesz nekem!


2017. auguszus 29.

dreaming58•  2017. június 25. 12:06

rajzolgató

Álmaim falára
téged rajzolgat
reszkető ujjal az éj.
Nem tudja tán
hogy már nem vagy?

Ajtóm alatt némi fény
szivárog - szívembe
fekete árnyék vetül
- a zaj elül.

Hallod a nincset?
Hallgasd kérlek:
itt dobol szobám falán.
Neked morzéz talán.

Szemhéjam zárva.
Mögötte képed.
A szívem árva.

Szeretlek téged.




dreaming58•  2017. március 20. 11:58

Velem kéne lenned

Itt kéne velem lenned.
De csak nincsed hagytad nekem.
Kattognak veledtelen percek.
Hiányod üresre nyűvi életem.

Fényeket fonogattunk csendben
egymásnak. Álomszerű szép szavak
üzentek éjbe lehelt versben.
Szavakban mik mindent mondanak.

Kéz kézben együtt poroszkáltunk.
Azt hittük miénk lesz a végtelen.
A végzet  örömünkre ráunt,
míg nézte finom pasztellképeken.

Felhők sötét fátyla mögé rejtett.
csak húnyt szememmel látlak.
Hiányodból nőtt tüzes béklyóim
átlátszó falak közé zárnak.

Dörömbölök. Nyúlnék kezedhez.
Egyedül... Ugye érzed: szeretlek...
- már fájlalom a csendet -
Mert tudod, velem kéne lenned...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom