Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Suttogások és sírások
BakosErika• 2016. december 8. 05:59
Ne sírj előttem,
mert nem elég a könnyed
az aszott fűcsomók zöldülésére,
sem a kátránnyal bevont torkok
hajnali öblögetésére. - Tudod
régóta paráználkodik a föld,
mocskos fekete vér
bugyog a berozsdált erekből
és a szemekre rakott érme
egyre erősebb vakságot okoz,
miközben fuldokolva issza vissza,
a bölcsőbe kocsonyásodott
képmás tiszta vérvonalát.
- Ne sírj előttem
már nem elég a könnyed...
BakosErika2016. december 26. 16:35
@csillogo: @judit.szego: Marikám és Juditkám, nagyon köszönöm, hogy olvastatok.
BakosErika2016. december 18. 17:32
@Rozella: @merleg66: Kedves Rózám és Gábor!
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastatok.
BakosErika2016. december 11. 18:07
@Andicsek: @skary: @Ametist: Andika, Skary, Ildikó köszönöm szépen.
judit.szego2016. december 9. 16:53
Erikám! Nagyszerű verset írtál megint! Ölellek!
csillogo2016. december 8. 21:39
"...és a szemekre rakott érme
egyre erősebb vakságot okoz,...)
utólag már késő és nem elég... szívből gratulálok - nagyon hatásos, erős vers Erikám! Ahogy Róza mondja!
Grt.
merleg662016. december 8. 21:04
Nagyon tetszett a versed kedves Erika! Gratulálok!
Rozella2016. december 8. 17:49
Fantasztikusan jó! Erős ,kitűnő vers, főoldalas! Erikám, nagy gratula!
Ametist2016. december 8. 08:41
Néha a sírás sem segít, így van ez...
skary2016. december 8. 06:34
má pedig másom nincsen :)
Andicsek2016. december 8. 06:31
már nem elég a könnyed. ..
Mély gondolatok és szomorú...
Szeretettel ölellek : andi