Bakos Erika - Verseim

Gyerekeknek
BakosErika•  2018. szeptember 29. 06:46

Liának

Tündérkének lába vizes,
ruhácskája csipkedíszes.
Vízesésgyöngy kacagása,
rabul ejt a pillantása.
Szép orcáján szellő a pír,
szeme, mint az éj kék zafír.
Hajából nyílnak a rózsák,
s lelkéből fakad a jóság.

BakosErika•  2016. július 30. 06:10

Álomfogó


Jó éjszakát kincsem,
csendben lépked az éj,
ránk borul fekete leple,
a Hold ezüst karéj.

Még ringatlak kicsit,
álmodj tündérmesét,
nézd, ahogy a Nap
lehunyja csillagszemét.

Ágyad felett bűbáj,
kint tücskök dala szól,
apró virágfejek nagyokat
bólogatnak valahol.

Álmodj édes kincsem,
hamar itt a reggel,
aranyfényt hint a szobádra,
…aludj, még ne kelj fel.

BakosErika•  2012. szeptember 12. 07:30

Manócska könnyei

 

Tündérfalván,
kerek erdőn
manócska
sírdogál,
mindig használt
lámpására,
ráragadt
egy pókfonál.
Nem világít
éjjel fénye
az erdő
sűrű fái közt,
beköltözött
pókék lánya,
erre kellett
a csepp eszköz.
Pityeregve
megkérdezi
a tündérek
főanyját,
mi lesz velem
én tündérem,
ha egy vándor
nem találja
sötét éjjel
az otthonát.
Ne félj semmit
hagyd a lánykát,
maradjon csak
míg jól esik,
adok neked
másik lámpást,
hadd lássák
a fényeid.
Nem sír többé
kis manócska
kint a sötét
ég alatt,
utat mutat
lámpásával,
s' szeretetet
osztogat.

http://kivagottkepek.lapunk.hu/tarhely/kivagottkepek/kepek/trolli_14.png

BakosErika•  2011. június 2. 12:57

Pillangó aki elveszítette a színeit.

Egyszer régen, a kerek erdő közepében lakott a kicsi pillangó, szerette az erdőt és szerette a harmat csillogását a fa levelein, az átszűrődő napfényt a fák között, és a virágok édes illatát, amely bejárta az erdő minden zugát. Vidáman élhetett volna, de ő mégis szomorú volt, mert  lepkeszárnyain egyre jobban fakult a szín, érezte nincs vele rendben minden, a barátai elfordultak tőle, azt mondták te nem vagy szép, csúnyák a szárnyaid. Mindenhonnan elzavarták, és nem röpködött vele senki, szegény pillangó szomorúságában, még jobban elvesztette szárnyai gyönyörű fényét, és egyre betegebb lett. A szülei látván szomorúságát, és lepkeszárnyai kifakulását, gondoltak egyet. Gyere elmegyünk a gyógyító fához, amely a hegy tetején van, és megkérjük gyógyítson meg. A kicsi pillangó beleegyezett, és elindultak a hegytető felé. Útjuk nehéz és fájdalmas volt, de tudta a cél közel van és színe csodaszép lesz újra. Kicsi teste sok fájdalmat volt kénytelen eltűrni, sebzett szárnyai még jobban megfakult. De hite erősebb volt mindennél. Nehezen elérték a gyógyító fát, és a pillangó látta, nagyon sok olyan beteg pillangó van ott, akinek ugyan úgy megfakultak a színei, mint neki. A gyógyító fa gyengéden átölelte a kicsi pillangót, és varázs nektárt kapott, amely visszaadja  színe gyönyörűségét. A sok fakó szárnyú pillangó, aki a  fán lakott gyengén, de boldogan röpködött az új barát láttán. Gyere repülni, hívták az erősebbek a kicsi pillangót. És ő szomorúan rázta a fejét, hogy nem tud még, szárnyai gyengék, és erőtlenek. A sok kis pillangó oda repült hozzá, és napsugárból font kosárkába ültették gyenge kis testét, és körbe repülték a gyógyító fát. Érezte a nap sugarát, a harmat frissességét, a madarak énekét, a virágok bódító illatát és boldog volt, hogy itt barátokra lelt. Hosszú idő telt el, a beteg kicsi pillangók egyre szebbek lettek, és sorban röppentek el a fáról boldogan kergetőzve a felhők puha habjain. A kicsi pillangó is szeretett volna tova repülni , de neki még szüksége volt a varázs nektárra. Mégis boldogan gondolt azokra a barátokra, akik elrepültek, mert tudta ők már gyönyörű fényes szinekkel, egészségesen repültek tovább. Majd később hatni kezdett nála is a varázs nektár. Gyönyörű szárnyai egyre fényesebb, és színesebb lett, ereje visszatért, és boldogság járta át a kicsi szívét, hogy milyen szép a világ. Oda lett búskomorsága, szomorúsága, és vidáman gondolt arra a napra, mikor útra kelhet  hazafelé. Végre elérkezett a nap, hogy elhagyhatta a gyógyító fa biztonságot nyújtó ágait, hálás volt a fának, és az itt élő többi pillangónak, hogy meggyógyult, hogy visszaadták a hitét, és hogy barátokat szerzett . Felröppent  és a nap megcsillant gyönyörű szárnyain. Lelkében boldogság volt és varázslatos lepkeszárnyon elrepült a kerek erő mélyére, ahol született.

 

http://www.youtube.com/watch?v=q1ZKBPvgoZE&feature=related