Bakos Erika - Verseim

Játék
BakosErika•  2019. december 24. 15:15

Igaz is, meg nem is ( Szonett játék )

Igaz is, meg nem is

Nem hordok álságos fekete ruhát,
szeretem ami színes és tarka,
csalfa szemed hiába mozdítanád,
úgysem figyelsz rám, vagy a szavamra.

Nyári lázban égek, lelked zöld szemű
szörnyét régen nem hordom magamba`,
életem, nélküled sem egyszerű,
engem nem csóválsz, mint kutyát a farka.

Te, aki a múltban csókokat ígért,
nem kell többé a lírád, sem dalocskád,
és nem vár rád megvetett heverő.

Hogy komolyan felfogd, most csak azért
mondom, legközelebb hívd a Mariskát,
ott elég nagy a szerelem legelő.

BakosErika•  2019. december 24. 15:10

Bárányok hallgatnak ( Szonett játék )



Kezek ragadtak el hegyet és mezőt,
szikrája sincs bennük az ősi dalnak,
behódolt nyelvekkel talpig hajoltak,
megszültek egy torzót a gonosz előtt.

Kikben valaha nagy tüzek lobogtak,
már elhamvadtak a lélek-tűzjelek,
de talán megérkezik az a gyerek
és értelmet ad a magyar daloknak.

Az én szívem lobog, őrzöm egyre,
az idő húz, mintha sisteregne,
Isten Hold szemére is Magot vetnék.

Határok mentén elégett a bárány.
Vér folyik, embersírás. Koldus hálám
adnám, ha szerződésszegő lehetnék.

BakosErika•  2019. december 24. 15:07

Mexy ( Szonett játék )


Szeretem és az én Mexymnek becézem,
de magázom, ha rendetlen, hasztalan.
Lábamra fekszik, vagy épp ül, kinézem
belőle alig várja, mint jómagam,

hogy játszunk egy kicsit, -nem, nem az ágyon!
Ő bámul ártatlan szemekkel, tunyán,
tócsákba trappol, mint ki óceánon
át, egy csontot keres a lét zátonyán.

Ha látnád milyen elégedett képet
vág, farkát csóválva teszi a szépet,
csak várd ki a végét, ha jön egy kandúr.

Lányokat szagol az utca lovagja,
ám vigyázz, ő az őrző, udvar vadja,
ki hozzám hű és emberlelkem virul.

BakosErika•  2019. november 28. 19:46

Bolyongó ősz




A hamvadó ősz kicsit még elidőz,
bolyongó árva nap érleli borát,
a fák sóhaja terjedő könnyű gőz,
nyugtalan a szív, de kivárja sorát.
 
Ezernyi emlékkel hajolok föléd,
lelkemen vagy egy meddő régi folt,
lassan róvom az elveszettek körét,
még páholyból bámul rám a telihold.
 
A mártírglóriát rajtam ne keresd,
szemhéjam mögött vagy ősi szerető,
kavicsokba vésett arcomat bevárd.
 
Csak a fényt a szél zúgását szeresd,
míg magukba zárnak az elfeledő
versek, Istenben nincs kétely, megáld.

BakosErika•  2019. november 27. 06:51

Férfibajok


"Most elmondom kicsim az úgy volt",
mikor ingemen megjelent a rúzsfolt,
belém botlott az a bögyös szőke,
csábos ajkát biztos belém törölte.
Haragszol mert sok volt a whisky,
talán nem a temetőbe visz ki,
mert néha kell egy édes bódulat,
mikor a férfiember önfeledten mulat.
Tudom, hogy még mindig szeretsz,
sokszor az orromnál fogva vezetsz,
de most gyere húzz haza a kordén,
"és én hallga(tok), mint a holdfény".

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom