Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Mondd Isten....
BakosErika• 2013. február 7. 18:43
Mint alvilági házasok
együtt éltük meg a poklot
mikor a kezünkbe kaptuk
hogy az eredmény pozitív
szidtam azt a kurva sorsot
mért Ő, mért Mi, mondd Isten
ahogy egy meglett emberre
apránként rászárad a hús
és a szemében fény nincsen
mégis bízott, én meg bőgtem
de sosem előtte és ő sem
csak szidtam a kurva sorsot
mért Ő, mért Mi, mondd Isten
egy nap fekete lett minden
ő nem sírt...ma már én sem
csak szidtam a kurva sorsot
mért Ő, mért Mi, mondd Isten
magam elől is menekültem
az igaz, hogy ma már nem
de még néha hallom ahogy
fájdalmas sikollyal újra
megszökik a világ....
BakosErika2013. március 3. 07:45
Köszönöm szépen, Zsuzsám!
BakosErika2013. február 24. 17:45
Köszönöm szépen, kedves János!
10082013. február 24. 14:15
Erika, hasítanak soraid
Gratulálok!
Zsu
Schmidt_Aladar2013. február 17. 14:53
Lendületes, örökre belénk vésődő gondolatok...
BakosErika2013. február 14. 17:50
Köszönöm szépen, kedves Marie!
BakosErika2013. február 13. 06:29
Mariannám, köszönlek!
BakosErika2013. február 12. 18:53
Köszönöm szépen, Seám!
Ölellek!
BakosErika2013. február 12. 06:48
Köszönöm szépen, Erikám!
BakosErika2013. február 11. 16:55
Köszönöm szépen, Skary!
Marie_Marel2013. február 10. 19:38
Megrázó...
mezeimarianna2013. február 10. 19:36
hm...
BakosErika2013. február 9. 20:15
Köszönöm Valerym!
BakosErika2013. február 8. 19:00
Pilluskám, köszönöm kedves soraidat!
Ölellek!
Anci!
Törölt tag2013. február 8. 15:03
Törölt hozzászólás.
BakosErika2013. február 8. 15:01
Köszönöm szépen, Tesó!
BakosErika2013. február 8. 14:05
Köszönöm szépen, Orsi!
Szeretettel láttalak!
Pera762013. február 8. 06:55
Hát ilyen ok szükséges ilyen remek versért. Bár inkább az ok ne lenne...
Erikám: adjon az ég neked szépeket továbbra...
BakosErika2013. február 8. 06:35
Köszönöm szépen a versed, Évi!
Nagyon jó vers!
Szeretettel láttalak!
skary2013. február 8. 04:34
....amúgymegjó
Valery552013. február 7. 21:16
Hátborzongató, szomorú, őszinte, és szép. Örülök, hogy olvashattam
BakosErika2013. február 7. 20:55
Néha kiszakad ilyen is, Joli!
Köszönlek!
Torpilla31812013. február 7. 20:55
Anci...
le vagyok döbbenve...
ölellek..
számomra ez nagyon kimondó..szókimondó..és jó, hogy ki tudod mondani...
Köszönlek..
Puszim!
Törölt tag2013. február 7. 20:25
Törölt hozzászólás.
Lanor2013. február 7. 20:00
:(( a fájdalom sok mindent kihoz az emberből... :(
darklightflame2013. február 7. 19:32
Erika erőt neked a folytatáshoz ... és ajánlom neked a tegnap írt versem :
2013. február 6. 08:21
Sorok a homokba szórva
Mert szíved összetörik egy szép napon,
A bánat fészket rak szemedben,
Kívül - belül hullnak már a könnyek,
Kerüli az álom is szemedet,
Csak kérded egyre :-Hol van?
Felel némasága minden holdsütésnek:
Vége az ezer egy éjszakás szép mesének.
Szívedben fészket ver a bánat
És nincs bocsánat, mert
Lelked megint üzen a halálnak,
Szép napot kívánva ,de minek is ...
Hisz szemedből folyik a bánat a világra,
Mert ő nincs s oda a vasárnap,az ünnep,
A milliomod ragyogásban
Sziporkázó este is oda van már...
Marad a fagy és hó utánad,
Meg a bánatba boruló szív
S emléked mi követ csak egyre ...
Nincs bocsánat,mert összetört
Ezeregy darabra lelked mennyországa
S kővé vált minden : a mosolyod ,
A jövő is jégpalotában meredt.
Sivatag homokját hordják már a szelek,
Délibábként feléled emléked
És szakít ezer egy darabra a Nincsed ,
A semmibe tűnő légpalotája minden
Szivárvány fényű érzésnek,
Ahogy írom a sorokat hozzád ,
Homokba szórom lassan a szavaim
Ha elkap a szél és elsodor
Az élet tőled ,messze ,a nem-létbe...
BakosErika2013. február 7. 18:59
Köszönöm Attilám! Pedig ebben a percben írtam...és sajnos minden szó igaz...
Szeretettel láttalak!
Molnar-Jolan2013. február 7. 18:58
Hú, új szín a palettádon? Erről az oldaladról én se ismertelek! :)
Törölt tag2013. február 7. 18:56
Törölt hozzászólás.