Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Csillagködök között
BakosErika• 2014. szeptember 17. 05:01
Mit akart az Isten, mikor
csillagködök közé kódolta a
teremtést? Kék eget, s a földet,
a sárból összegyúrt testeket,
kik láthatatlan szálakon lógnak,
mint apró marionett bábok,
unottan rángatva őket
egy olyan ütemre,
amelyet épp kedve komponál.
Mit akart, amikor
felnyitotta előttük az elmét,
rájuk szabadítva a tudást,
hol megismerték a szerelmet,
a halált, a gyűlöletet és
a magányt, a hatalmat,
amely ezer, s ezer háborút szült.
Csak nézett és nem kérdezett,
- minek teremtettelek...?
És mit akart, amikor
beléjük ültette a végtelent
mérhetetlenül leheletnyi súlyban,
amelyben ott a kód,
a szenvedély, ritmus és a vágy,
ami Emberré teszi az embert,
ám addig nem, amíg hiányzik
egyetlen dolog, mely a lelkéből való
és az a szeretet.
BakosErika2014. szeptember 27. 05:22
Így igaz Marikám!
Köszönöm szépen.
Ölelésem.
BakosErika2014. szeptember 26. 20:43
Juditkám, köszönöm szépen!
BakosErika2014. szeptember 22. 17:04
Köszönöm szépen Icus!
Ernest2014. szeptember 22. 02:38
"és az a szeretet."
Szép gondolatokat fogalmaztál meg kedves Erika!
De... szerintem, hogy Isten mit akart, mit akar... nem dolgunk kérdezni vagy vitatni... a kérdés az, mit akart, mit akar az ember...?
Üdvözlettel : Őrni
BakosErika2014. szeptember 20. 06:39
Köszönöm szépen, Jolikám. :)
Puszim.
BakosErika2014. szeptember 18. 19:18
Köszönöm szépen Andikám!
Ölellek.
Törölt tag2014. szeptember 18. 15:32
Törölt hozzászólás.
BakosErika2014. szeptember 18. 05:59
Ahogy mondod Skary! :)
pauleve552014. szeptember 17. 22:54
Nagyszerű verset írtál Erikám!
Szerintem Isten, mint jó szülő, felnőttként kezel minket és engedi, hogy meghozzuk a saját döntéseinket...és persze elvárja, hogy viseljük a következményeket.
Törölt tag2014. szeptember 17. 20:25
Törölt hozzászólás.
10082014. szeptember 17. 19:10
"a szenvedély, ritmus és a vágy,
ami Emberré teszi az embert,
ám addig nem, amíg hiányzik
egyetlen dolog, mely a lelkéből való
és az a szeretet."
Erikám, ez hatalmas vers!
Minden akkor ér valamit, ha
a szeretet mozgatja.
Ölellek, Zsu
petruchio2014. szeptember 17. 18:13
jó a kérdés (és a vers is)....és van válasz?..
Törölt tag2014. szeptember 17. 16:00
Törölt hozzászólás.
Steel2014. szeptember 17. 15:31
Az az érzésem, nem ezt akarta, ami most van...
Kiváló, szép, súlyos vers Erikám! Ölellek!
Mamamaci402014. szeptember 17. 13:59
Brummos! De küldtem elefántpárt is, szeretetet visznek meg egy kis mézet:)
beam2014. szeptember 17. 13:14
Tetszett,gratulálok!
csillogo2014. szeptember 17. 10:25
"És mit akart, amikor
beléjük ültette a végtelent
mérhetetlenül leheletnyi súlyban,
amelyben ott a kód,..."
A szívünkbe ültette a kódot és furcsa mód az emberek, mintha csak a sötétben botorkálnának, nem akarják meglelni a szeretet kulcsát, mely az egyetlen út életünkben, mely legutoljára Őhozzá is elvezet - a halhatatlanság mezejét nekünk ajándékozva - lelkek sokaságának!
Erikám ölellek!
judit.szego2014. szeptember 17. 09:39
Drága Erikám! Remek versedhez gratulálok!
kicsikincsem2014. szeptember 17. 08:47
Remek, amit alkottál...
Molnar-Jolan2014. szeptember 17. 07:42
A lényeget fogdosod, Erikám! És milyen mesterien teszed! :-)
Andicsek2014. szeptember 17. 07:35
Nagyon szép verset alkottál kedves Erika!
Szeretettel olvastam!
Ölellek: andi
skary2014. szeptember 17. 06:15
mit akart isten? jáccani :)