Edeke blogja
HumorAzért a Szív az úr!
A szív ez a kis
Húscafat gondolt egy merészet, és
rájött, hogy a végzet őt jelölte arra a posztra,
hogy az észt ossza! Ezért elindult fel a fejbe, mert, hát
szentül tudta, sőt hitte, hogy jobban tudja irányítani a
testet, így egy puccsal, az agyat elküldte a balfenékbe,
és rávetette magát a kormánykerékre. S legott mi lett?
Az ember rémülten látta, hogy mennyivel több szín
s illat van a világban. Mennyi-mennyi madár,
mind dallamoktól hangos, az erdő a rét
orgiától rangos. S mennyi szép
Leány, játszik itt a
Fénnyel! Hát
Ilyen
Az
Ha a szív, az ami vezérel.
Életspirál (tényleg sután)
Meg-
születtél, és rögtön
magával rántott
az élet örvény,
hol élni, és élni hagyni
az egyetlen biztos törvény, de talán van
menekülés a nagy spirálból, ha figyelünk
és tanulunk minden hibából, akkor lehet
hogy kegyes lesz a végső bíránk, és nem úgy
mint bűnösre, de talán mint egy emberre néz ránk, így lehet
hogy látjuk a fényt az alagút végén, és nem
a vonat jön át majd hanem egy-két fénylény
és invitál hogy vele, most elmehetsz végre
ebből a rabigából a fenséges fényre
de jöhet a másik a gonoszabb fajta,
vele is mehetsz mozdulj, hát
rajta! Az életed
most még a kezedben
van, de ne hidd
hogy te vagy ki dönt
felette
A zEmber (Schmidt Aladár után, sután)
Ám
Tudjuk, hogy
az ember nem mindig tud álmodni.
Pedig néha vágya szárnyakat kap, csak
a balga lanyha monoton élet elveszi ízét,
és nem látni szépnek azt, amit adott
az kitől kérted. Az, aki egykor
bumm, meghalt érted.
Hát nyissd ki a szemed
te porból vett senki!
És szégyelld el magad,
hogy mertél remélni!
Álmaid, vágyaid
nem lesznek már,
mert nem ismersz
szégyent oly régóta
már, bár ott lapul
benned az isteni
szikra, a lelked
nem nagyon
hevíti vissza,
semmi és senki
a példa a kereszt,
ördögöd van ami
Sosem ereszt.
Te vagy
Az Isten válasza mára,
Az ösztönös promiszkuitásra
Okosan Szeretlek
Okosan szeretlek!
Első emlék, volt, hogy nemrégOviban, egy pocsolya,Átszaladt ki bátor vala,Hihihihi-hahaha!Oly boldogan indultam Én,S engedtem szülő kezet,De anyám gyors volt, jól elkapott,Mert okosan szeretett...
Aztán volt, hogy, cseperedtemBarátaim kirándultak,Mentem volna velük Én is,De szüleim beindultak: - Kullancs, bullancs, erdész, berdész,Eltévedés, egyebek!Nem engedlek! Nem szigorból,Csak okosan szeretlek...
Suli-bál van nyolcadikban,pia, nyiha fű-fa-tánc,Szüleimnek a képében,elért engem itt a gáncs: - Hányás, mányás, drog, és balhéHaszontalan ez neked!Nem tiltalak az élettől,Csak okosan szeretlek...
Volt, egy lány a szomszédomban,Bomba-bamba napozás,Jobb volt mikor Őtet néztem,Mint sexlapban a lapozás.Álmatagon álltam ottan,Hol ablakomban csoda volt,De az anyám mögöttem lőn,Álmot tőlem elrabolt: - Hormon-bormon báj-baj ugyeVagytok tik, még gyerekek,Nem tiltalak, nem féltelek,Csak okosan szeretlek...
Így teltek az évek-bévekSzálltak, húztak, repültek,Felálltak kik ülve néztek,A vágyaim lehültek.Asszony, gyerek hétköznapok,Ritkán ragyog, ritkán ragyog,Eltelt tíz év, elszaladt."hú, de nagyon boldog vagyok"és nem éltem ez alatt!
Ám egyik nap hazamentem,Szomszédom az asszonyon!(szerintem a csattanóját,már tudjátok, gondolom)- Nem megcsalás Édes férjem!(az ágy tovább nyekereg)Csak engedtem az ösztönöknek,Így okosan szeretlek...
(azóta, csak magányosanéldegélem életem,keresem, még azt a leánytki lenne a végzetem.
Aki őrült-bőrült nagyonMikor mondom: Hunyínyí,Hozzám rohan ha kell vakon,Hogy mi az, sosem kérdezi.
S ha látnak az emberek,S a googlén like-olnák,Velünk együtt mind-mind nevet!Oly szép lenne a világ!
Ha egy tenor, majd fellépne,És úgy adná az áriát,Szerelmünkkel a szívében,Széttörné az operát.Csajok dobnák bugyikát!Olyan lenne a világ!
Ha, csak reám gondolna,Ha, csak egyet kérdezne,Nyomban minden gond oldva,Minden el vón intézve!Alélva, meg élvezve,Mert az olyan lány lenne
Akkor lennék boldog, igen,És fognék kézzel verebet,Ha a nő, ki engem akarBután, de tisztán szeret...)
Potilika
- Huszonhat! Kedves Barátaim, huszonhat dolgozónk, maradt Potilika csodaszép földjén (éljenzés, taps) És ez a huszonhat ember-férfi, és nő- most bizonyítva demokráciánk szépségeit, és erényeit, a kiírt szavazásunk végeredményét nem megkérdőjelezve elindul, hogy távoli világegyetemeket fedezzenek fel, és hogy továbbvigyék, és elterjesszék a mi híresen csodálatos eszmei mondanivalónkat. (ováció)
Mit mondjak? Potilika, a politikusok világa volt. Tárgyalás, kampány, korrupció, népszavazás. És mindenhol ott voltak. Harminc átlagos ember maradt ezen a planétán. Négyet akkor vesztettek el, amikor a politikusok, hogy megmutassák a népnek, mennyire együtt vannak velük, kimentek a földekre, egy kis kétkezi munkára. Ennek az lett a végeredménye, hogy a három napra tervezett munkát egy hónap alatt sikerült elvégezni, és azt is veszteségesen.
Történt, hogy az egyik „melós” előállt egy űrhajó ötletével. A politikusok azonnal lecsaptak az ötletre. Majdnem háború ütött ki, a sok-sok párt között, hogy kinek a pártjához fűződjön az első űrutazás. Végül megtartották minden idők mega-népszavazását, és Potilikán a szélsőközép párt győzött hétharmaddal.
Elkezdték gyártani az űrhajót, és annak ellenére, hogy a politikusok rendszeresen delegálták magukat az üzembe, négy év alatt elkészült a monstrum.
Igen ám, de kik legyenek az első úttörők? Gyáva bagázs nem, mert beleülni, egy kipróbálatlan szerkezetbe, de bevallani sem akarta ezt, ezért népszavazást írtak ki, hogy kik legyenek az első űrhajó személyzete.
26: 10000000 arányban, az egyszerű nép fiai lettek azok. És, most ott kucorgott ez a huszonhat bátor, de egyszerű ember, és várták a startot.
A start eljőve, és a rakéta visítva kilőtt. Ám, mivel a burkolathoz az acélt az ellenzéki Misikcsa kartárs egyik cége szállította, de a nagyobb haszon miatt, 90%-al kevesebb szén volt az ötvözetben, és mivel az üzemanyagot a mérsékelt Surcsán, elvtárs szállítócége hozta, amit útközben ellopott, és hogy ne derüljön ki, közönséges benzinnel egyenlítették ki a hiányt.
No, persze nem beszélve Tövéz úr gumigyárában előállított tömítésekről, Vajai képviselő élelmezési cége által kifejlesztett űrkajáról…….egyszóval nem tudni mi okozta a bajt, de az űrhajó a sztratoszféra előtt 30 cm-el megfordult, és a földbecsapódott…..
Döbbenetes csend telepedett Potilikára. Mintegy húsz perc után a fő pártvezér, és vezénylő tábornok Orkán uraság törte meg a csendet:
- De akkor ki fog itt dolgozni?
És milyen igaza volt.
(ennek nincs köze az írásomhoz (illetve....) csak nem akartam új blogot nyitni neki. Amikor hallottam erről a könyvről tudtam, hogy el akarom olvasni. Most, hogy beleolvashattam, sejtem, hogy nem fogom. Csak, egy kérdés: Hogyan lehetséges ez?)
http://www.hvgkonyvek.hu/media/MENEKULES_A_14-ES_TABORBOL_nyomda_web.pdf