Daneel blogja

Hajnali fátyol

Minden apró pillanattal

messzebb szökik az agg hajnal,

nem integet, nem is köszön,

sziluettje cseppnyi ködmön,

ami után nem kap senki,

mert több tenni, mint feledni,

és így igaz, tagadhatunk,

de hiába: semmik vagyunk.

Út a fejben

Ha a szavak csendes csápja

veszted várva vadnak farag,

hajthat harag terhes tájra,

merre, gyáva, marasztanak?

Ím, hős lettél, tiltott műbe

titkon tűnve; itt pőre kéj,

mint ős fekély: íród bűne.

Tiprót tűrsz-e, míg ő felél?