Pécs - Ahol most állok

Pécs

Régen volt, mégsem volt
hamvába holt emlék.
Éden volt, s kéjben folyt
szerelmünk szerteszét.

Szemedben szerettem
csodálni a napfényt,
egy szende szerelem
szenvtelen sarjaként.

Te pedig reggelig
őrizted szívemet.
Felsejlik kezeid
pírján a kikelet.

Régen volt, Pécsett volt,
s néha Szombathelyen.
Éden volt, s szégyenfolt,
hogy még emlékezem.