Lüktet - Őszi színek

Lüktet

Lüktet az agyam, zsigeri dallam
kaszabol hétrét. Betűzném halkan,
de ez a rémkép kimondhatatlan.

Vérből tintára: minek nincs ára,
ha nyomor hinti? Szívem kincstára
csak öt forintnyi gond elalvásra.

Álnok helyzet ez, embernek nevez,
de porba taszít. Ma elárverez,
majd felszabadít, ha mégis kellesz.

Négy fal lettem én, néma emberlény
a romok között. Modern teremtmény
a könnyhöz kötött világ vak szemén.

Nem lehet mit tenni,
embernek kell lenni.
Ép ésszel arasznyi
kitartást faragni.

Embernek maradni
embertelenül is.
Másokra hallgatni
pőrén, egyedül is.

Lüktet a szívem, kijutni innen
álmodva lehet. Éjjel elhiszem,
mi a képzelet ködén túl nincsen.

Lüktet a bolygó, bambán imbolygó
részeg a világ: halálszín holló,
lakásnyi kripták közé kínt hozó.