Álmatlan csillagok - Őszi színek

Álmatlan csillagok

Gyermek vagyok, nem alhatok,
mert csörgőim a csillagok.
Ők zenélnek, s én henyélek
nyitott szemmel: fent maradok.

Órám szerint holnap megint
koffein tart majd életben.
Nem alhatok, a szél vacog,
a csend gagyog, s én vétkezem.

Forgolódom, belső jósom
hosszú estét prognosztizál.
Rád gondolok, majd mosolygok,
szürke szívem, ha kalimpál.

Megrázom a csörgőm csoda
teremtette csillagfejét.
Csalfán csillog: tüzes billog
a magányba fojtott nemlét.

Gyermek vagyok, de a nagyok
gagyogása közt mégis vén.
Vakon hiszünk, s áthisztizünk
a világ felnőtt peremén.