Az elérhetetlen

Bence_Laszlo•  2020. október 26. 12:18  •  olvasva: 79

Attól tartok, ha találkoznánk, mindent elrontanék
Mint mikor a gyermek az óráját bontja szét.
Így csak a távolból csodállak, mint kilátóból a tájat
s a domborulatokon szemem pásztáz szerteszét

Messziről mutatom meg neked tökéletes énemet,
amit még nem takart be a szégyen ez így van,
és ez így a jó, mert a nincs, és sosem volt,
nem hiányolható.

Itt vagyok tőled egy kődobásnyira
De minket egy világ választ szét
A vágy örök, s az élet időnként mostoha.
de így legalább nem veszítelek el soha!

B.L.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!