Voodoo kunyhó
Életmód...mint csajodon a blúz
Kúl Verda Blues
Bármerre is jársz, tövig nyomod a gázt,
vered a hiphopot a terepjáró oldalán,
hogy mindenki lássa, amerre elvonulsz,
feszül a karizmod, mint csajodon a blúz,
te tucc valamit tesó, valamit nagyon tucc’,
lenyomod a traffipaxot, rekordod kettőhúsz,
kúl a verdád is, csak kicsit balra húz!
(2x)
A balkezed veszélyes, a jobbtól te is félsz,
egyszer ütöttél mellé, azóta is kék az ég,
lefejeled a holdat is, mint kezdő halat a stég,
könnyen ellazulsz, csak legyen a cucc elég
te tucc valamit tesó, valamit nagyon tucc’,
lenyomod a traffipaxot, rekordod kettőhúsz,
kúl a verdád is, csak kicsit balra húz!
(2x)
Sose szorongsz, semmiből se tanulsz,
sehol se várnak, de mindig elindulsz,
a hátadon tetkó, a nyakadban fuksz,
tesó, te valamit tényleg naaagyon tuccc!
Mer’
te tucc valamit tesó, valamit nagyon tucc’,
lenyomod a traffipaxot, rekordod kettőhúsz,
kúl a verdád is, csak kicsit balra húz!
(2x)
Közösségi (pók)háló
Nézelődtem a Facebookon. Felúszott egy hírdetés. Az orális szex világnapja. 2011.december 23 0:00-tól december 24 0:00. Mi van???? Minek a világnapja??
Eddig amikor ezt a bejegyzést írom, 6818 lájkolták. Ebből 1035 biztosan részt venne 1828 bizonytalan még, 4386 nem vesz részt.
Na most, az 1035-öt megértem. Többnyire férfi és azt hiszik, aznap jelvényt tűznek ki a részt vevők és csak rámutatnak a jelvényt viselő hölgyre és ő azonnal térdre hull. Feministák most észrevételezhetnék, hogy a nők is ígénylik, de az egy kicsit körülményesebb. Legalábbis nyílvános helyen. Egyértelmű, hogy aki kitalálta ezt, nem arra gondolt, hogy aznap majd a világon mindenütt a köztereken vagy plázákban mindenki és mindenkit. Annál is inkább, mert a fejlettebb világban éppen tél lesz akkor. Gondolom inkább négy fal közötti részvételre gondoltak ezen a szép eseményen. Mondjuk a munkahelyeken is vannak falak. És néhol nem ritka a hasonló esemény más napokon sem. De ezt most hagyjuk.
Az 1889-et sejtem miért bizonytalankodik. Talán arra várnak, lesz-e valaki, aki majd aznap éppen vele, éppen jókor és jó helyen. Össze kellene hozni őket ( már persze szigorúan hetero szerveződésben). Ha viszont a többség férfi, akkor a legtöbbjük ki is esik, mert csak másik férfi jutna. ---> XD
A 4386 lájkoló viszont igazi rejtély számomra. Ha beteges ötletnek tartják, miért jeleznek. Ha nem érdekli őket, akkor miért nem maradtak simán passzívak. Csak találgatok, hogy a legtöbben részt vennének, de hátha meglátja őket a szomszédjuk, kollégájuk vagy éppen a házastársuk. És utóbbiak biztos meglepődnének ha párjuk benevezne, de nekik nem szólna róla.
Ezek után végig gondoltam a saját szempontjaimat is. Globálisan nincs semmi gond ezzel a dologgal, sőt. De hogy ezt nyílvánosan is világgá kürtöljem? A másik gondom az időzítéssel van. Annyi világnap van, hogy csak Karácsony előtt egy nappal fért bele a naptárba? Vagy ez amolyan karácsonyi ajándék lesz sokaknak?
Elhatároztam, hogy készítek egy kis felmérést. Véletlenszerűen kiválasztott alanyokkal. Kor, nem és külső megjelenés behatárolása nélkül. Ahogy éppen szembe jönnek. Van egy régi mikrofonom. Csináltam rá egy kis színes táblát TV12 felirattal és kimentem egy bevásárlóközpont elé. Két kérdést tettem fel: hallották-e, hogy december 23-án lesz az Orális Szex Világnapja és "megünneplik-e"?
Érdekes eredmény született. Egyetlen pofont sem kaptam. Két esetben azt a választ kaptam, hogy ha ott leszek aznap, akkor esetleg. De vegyük sorjában:
1. 60 körüli házaspár, csomagokkal
Jónapot! A TV12-től jöttem, ott van a kolléga fent (felmutattam az emeletre a nem létező kamerára) és felmérést készítek. Hallották már, hogy december 23-án lesz az Orális Szex Világnapja és hogy "megünneplik-e"?
A másik oldalon az első készséges együttműködő arcokon előbb kérdőjelek majd mosolyok jelentek meg.
Neeeeeeeem, ugyan már! Mi már öregek vagyunk az ilyesmihez! - szólalt meg a nő. Közben ránéz a férjére, aki utánozhatatlan grimaszt vág hirtelen. Valami olyat, hogy "lehet anyukám, hogy te öreg vagy már hozzá, de ééééén még nem!" De nem szólal meg, csak továbbmennek. És lehet, hogy évek óta először, megfogják egymás kezét, ahogy odébb lépnek.
2. Huszonéves csinos lány
Szia! Ne haragudj, a TV12-től vagyok, ott van a kolléga fent (felmutattam az emeletre a nem létező kamerára) és felmérést készítek. Remélem nem érted félre, de hallottad már, hogy december 23-án lesz....
A lány rám nézett. Nem tudta szórakozok-e vele vagy komoly. Nem nevetem el magam, ezért válaszol:
- Szia! Nem hallottam róla - már nevet. - Ilyen is van?
- Igen - válaszolom - A Facebookon indította el valaki. És részt vennél?
Hangos nevetés a válasz. Rázza a fejét a lány és vidáman ott hagy. De látom rajta, hogy meg fogja nézni a neten, ha hazaér.
3. Harmincas férfiak, baráti társaságnak tűnik. Eléjük állok.
- Sziasztok! Ne haragudjatok, a TV12-től vagyok, ott van a kolléga fent és felmérést készítek. Hallottátok már, hogy december 23-án lesz....
A srácok felröhögnek. Az egyik felkiált: - Látjátok! Mondtam, hogy nem kamu!
- És részt vesztek? - kérdezem.
- Az tuti!! - felelik egyszerre. - De otthon nem szólunk róla - mondja az egyik. A többiek hangosan felnyerítenek. Visszhangzik tőlük a pláza előtere.
4. Negyvenes hölgy, üzletasszony forma
- Kezét csókolom! Ne haragudjon, a TV12-től vagyok, ott van a kolléga fent és felmérést készítek. Remélem nem érti félre, de hallotta már, hogy december 23-án lesz....-
A nő mintha nem is értené, amit kérdezek, még a TV12-nél tart. Amikor leesik neki a kérdésem is, láthatólag zavarba jön.
- Hááát!!! Ugye nem kötelező erre válaszolni? - kérdezi és elköszön. De azért mosolyog. És látszik, hogy jól megjegyezte a dátumot.
5. Idős hölgy, jóval hetven felett
- Kezét csókolom! Ne haragudjon, a TV12-től vagyok, ott van a kolléga fent és felmérést készítek. Remélem nem érti félre, de hallotta már, hogy december 23-án lesz....
Na ő még a TV12-ig sem jut el. Azt hiszi talán, hogy ki akarom rabolni vagy mit tudom én. Lépne tovább, de hirtelen megtorpan.
- Mit mondott, milyen tévé? - kérdezi.
- TV12 - válaszolom.
- Áááá, olyan nekem nincsen sajnos! - mondja. És már faképnél is hagyott. Tőle sem tudtam meg részt vesz-e majd.
6. Újabb házaspár, kisgyerekkel. Elég kicsi, bekockáztatom a kérdést, mert úgysem érti a gyerek.
- Sziasztok! Ne haragudjatok, a TV12-től vagyok, ott van a kolléga fent és felmérést készítek. Hallottátok már, hogy december 23-án lesz az ...
A házaspár előbb mosolyogva készül válaszolni, de amikor eljutok a kérdéseim végére, kérdően néznek egymásra. Aztán elnevetik magukat.
- Ez most komoly? - kérdezi a nő.
- Igen, a Facebookon szervezik - válaszolom.
A pár megrázza a fejét és közlik, hogy ez aztán magánügy. Amikor tovább mennek, a férfi visszanéz. Felemeli a hüvelykujját és rám kacsint. Két biztos résztvevő
7. Kamaszok. Vegyesen. De több a fiú. Ez az utolsó riportom, nem akarom, hogy ez is röhögésbe fulladjon. De tudom, hogy úgyis hiába.
- Sziasztok! Ne haragudjatok, a TV12-től vagyok, ott van a kolléga fent és felmérést készítek. Hallottátok már, hogy december 23-án lesz az ...
Mire a kérdés végére érek, már mind egy kupacban lógnak egymáson. És felváltva ordítják a mikrofonba (és a nemlétező kamerába), hogy "ott leszünk!!". Hallgatom még az idétlen szövegeket egy-két percig, aztán udvariasan elbúcsúzom. Már majdnem kiértem az ajtón, amikor az egyik lány utánam szalad.
- Ne haragudj! De mikor is lesz pontosan? - kérdezi. Közben a szőke haját zavartan dobja a válla mögé. A válaszom után látszik, hogy erősen töri a fejét valamin. Talán azt számolta, hány nap van még addig.
***
És akkor végül a kérdések még egyszer...
Szia! Hallottad, hogy december 23-án lesz az Orális Szex Világnapja? És Te megünnepled?
* * *
Kommentek a falról:
a pesszimista (Gábor)
"hát ez kimarad nálam , úgy látom mert egyedül nehéz lenne."
és az optimista (János)
"beszállok ha lesz... valaki"
és a felismerés (Viktória)
"pont a névnapomon?"
* * *
Privát megjegyzésem
Beteg ötlet egy beteg világban. Holnap majd valaki kitalálja, hogy legyen ebből is három napos ünnep és elmarad a Karácsony. Mondjuk a Vatikánban lenne pár eltitkolt XXX akta pedofil papokról, akik szívesen mennének felvonulni az éjféli mise helyett. Kéz a kézben pár helyes ministráns fiúval...
És akkor most nem szakadok meg a röhögéstől, mert máglyán égetném el az ilyeneket. Épp, ahogy ők tették az eretnekekkel az Inkvizíció nevében....
Egy csiga imája
Az előzmények...
Csiga a síneken ( Párizsi lánytól kölcsönbe)
Fülledt nyári meleg volt. A sokadik ilyen nap már ezen a nyáron. Szép nyugodtan haladt egy kis csiga keresztül a síneken. Távolba nézve fürkészte, hol érnek vajon össze a fényes vas falak, mik között botorkált mostanság; de azok párhuzamosan futottak szinte a végtelen semmibe. A földet szabályos távolságonként deszkák keresztezték, mint tétova, lassú útját is olykor, miközben átlósan igyekezett átkelni a síneken. Időről időre rezgést érzett és a távolban egy hosszú, furcsa hangot, amolyan nyújtott üvöltés félét hallott, amit semmilyen állathoz nem tudott rendelni. Mert nem igazán tudta hová tenni magában ezt a hangot. S nem tudta megmagyarázni, de valami furcsa félelemféle költözött belé e hangot hallva. Első félelmében azt gondolta, visszafordul... nem tette mégsem. Orrát csiklandozta egyre jobban a levegőben megérzett illat, melyet igyekezett forrásáig követni. Ez valami fenséges ebéd lesz! Úgy vélte. Gyomra kezdte is jelezni: jó volna jól lakni ma is, valami különleges finomsággal. Kíváncsisága és éhsége egyre inkább hajtotta. Nehéz háza, és a meleg ugyan sokat lassított egyébként is komótos mozgásán, gondolataiban mégis igencsak sietősnek érezte lépteit. Hiszen már látta maga előtt a túloldali szemetest, és hitte, csupa jó falat vár ott rá, amit a siető emberek kidobtak, neki viszont mégis isteni lakoma. Salátalevél, majonézzel… összecsurrant szájában a nyál, ezt az ízt a természetben nem találta, mióta azonban a kidobott dolgokból lakmározik, csuda mód szerette…
Újra érezte a rezgést, egyre erősödve, majd nem sokkal előtte egy halvány, kék foltot látott közeledni, orra megérzett valamiféle olajos bűzt… Rosszat sejtett, ezért lesiklott az útról. Pár pillanattal később valami hatalmas, zajos és büdös húzott el a feje felett. Megrémült. Egy vonat volt, bár ő nevén nevezni ezt a félelmetes szerkezetet nem tudta. Ahogyan jött, annál gyorsabban távozott is a rémisztő valami, hatalmas szelet csapva, fülsiketítő robajjal. Percek teltek el, mire hallása újra kitisztult; s az orra is újra a csalogató szagokat érezte meg, felfrissítve emlékeit, hová és miért is indult oly sietve.
Nekiiramodott hát új erőt gyűjtve, hogy a hátralévő távolságot megtegye. Keresztül kellett jutnia még egy fényes falon, mi előtte magasodott – a sín oldalán…
Az állomáson a vonatok aznap sorban, szinte 5-10 percenként jöttek-mentek.
Mindenki sietősen igyekezett dolgára, gondolataiban talán észre sem véve az apróságnak tűnő dolgokat. Talán még a kevésbé apróságokat sem…Munkába, munkából siető mindenféle korú emberek, a nyári szabadságot élvező diákok; kik a nagy melegben csak egy hűs szoba mélyére vágytak, meg egy hideg vízre, üdítőre…
A vonaton a nyári táborból hazafelé tartott Katinka is. Örült, hogy vett egy könyvet magának, és az valamelyest lekötötte figyelmét az úton. A szerelvény teli volt emberekkel, a nagy meleg ellenére is. Sok izzadt test… s mindenki türelmetlen, sietős…Nem szeretett volna senkivel valamiféle kényszeredett beszélgetést, ezért erősen könyvébe bújva próbált megfeledkezni kissé a világról…Még néhány perc, és az utolsó előtti állomás következik. Negyed óra már csak, és végre az otthoni állomáson leszállhat… sok mesélnivalója lesz!
Csigánk mindeközben saját éhségének csillapítására figyelt leginkább. A sín fényes oldalfalnak tetsző fém részén kezdett el felfelé mászni. Újra hallotta egy közelgő vonat furcsa, ijesztő hangját. Alatta a fém is ütemesen remegni kezdett. Szíve hevesebben dobogott, szinte a torkában érezte, hányinger kerülgette. Nagyon félt. Ideje nem volt már semmire. Mire oldalra fordult, már szinte centikre magától meg is látta a sebesen közeledő hatalmas kék rémet. Megdermedt a félelemtől. Már egy gondolatra sem hagyott neki időt, éles kerekek metszették ketté testét. Reccsenve darabolta fel házát a vonat kereke egyetlen másodpercecske alatt. Véget vetett rövidke életének és egy jobb világ felé küldte őt.
A vasúti kocsiban Katinka kezében kissé megremegett a könyv. Furcsa érzése támadt… nehezen tudta volna megmagyarázni… „Talán csak átmentünk egy kis csigán” – gondolta… majd gondolatait elhessegette, újra a könyvre és a hazaérkezésre próbált koncentrálni…
Igen, így van ez. Olykor az emberben megmagyarázhatatlan érzés ural egy-egy gondolatot… s elhessegetjük… pedig ha tudnánk, hogy csak a valóságból éreztünk meg valamit!? Megérzéseink sokszor többet tudnak elmondani, mint gondolnánk…
Talán csak hallgatni kellene rájuk…
* * *
Egy csiga imája
Add Uram, hogy ha már nem leszek, ne csak a nedves foltok miatt emlékezzen rám fanyalogva, aki a nyomomra bukkan. Ha ránéz a házamra, a végtelen spirálba futó alakjáról jusson eszébe saját útja, létezésének oka és értelme. Hogy gyakran a legapróbb, semminek tűnő tárgyak, egy kavics vagy épp egy csigaház is mennyire sokat jelenthet, ha kezedbe veszed és rácsodálkozol. Hétköznapi csodák, mondod ilyenkor, és ha a csigaházam spirálja megragadja képzeleted, csodák sora vár rád. Megtanulsz látni érezni egyszerű dolgokat, értékelni mindazt amiben élsz és ami körülöleli életed. Észreveszed, hogy minden nap másképp kel fel és nyugszik a Hold, hogy egy közeli faágon egy kis madár csak neked énekel. Uram, add hogy minden csigának jusson egy kislány, aki gondol rá, amikor utolsó útjára indul a sínek között. Uram add, hogy Katinka, a kislány aki nekem jutott, felnézzen az égre és meglássa a csigaház képét amit a hátamon hordozok! A csigaház nekem ház, biztonság, az embereknek egy hely, ahová elbújhatnak mások elöl. Kulcsra zárják szívüket, lelküket ott bent, de közben elfelejtenek élni. Uram add, hogy az emberek ne bújjanak csigaházba, ezt hagyják meg nekünk. Nézzenek fel a csillagokra kézen fogva és keressék meg a csillagokból kirakott csigaházukat. Ott ragyog mindannyiuk felett és a végtelenbe vezet…