Voodoo kunyhó

Émelyítően édes, de mégis szeretem
 

Az igazság hervadó rózsája helyén
Percenként nyíló tüskés szóvirág
Sosemvolt nagy szerelmekről mesél,
Temeti a reggeli reményt az este,
Persze még épül belőle kártyavár
De azért egy homokvár jobb lenne,
Nehogy könnyen elfújja a szél…
Fekete-fehér álmok között még
A szürke gém is színes egyéniség,
Ecsettel csőrében megfesti a világot
És nem hallgatja meg a jó tanácsot,
Hogy nem hiányzik a szivárványhoz,
A szürke, a fekete és a fehér…
A szürkeségben elveszett jó kedvem,
Reggel elindulok a szivárványon túlra,
És a vidám színek között megkeresem,
Egy vattacukor majd jól jönne az útra,
Lehet, hogy émelyítően édes,
de mégis
s
z
e
r
e
t
e
m
!!!