Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Csodára várva
voodoo• 2020. április 10. 16:59 • olvasva: 253
Olyan lettem, mint a folyóban a kavics,
időnként felkap az ár és a partra visz,
máskor csak meglapulok szelíd medrében,
fekete kövek közt egyedül fehéren,
bezárkóztam, de bent is elér az átok,
túl sok a baj, álmomba is beszivárog,
Jézusra várok, mint mások, Isten fiára,
hozzon áldást újra a romlott világra.
Bár az ember már annyi bajból kikerült,
kétezer év alatt túl sok bűn összegyűlt,
megváltás kell újra, egy isteni csoda,
vagy lassan pokollá lesz őseink hona,
ha megtörténik, talán tükörbe nézünk,
nem a Gonosztól, önmagunktól kell félnünk,
s ha Isten megunja, lehull a hét pecsét,
és Jézus nem támad fel többé senkiért...
Törölt tag2020. április 11. 10:26
Törölt hozzászólás.
kevelin2020. április 11. 07:26
A vège különösen fàjdalmas kitől várhatunk megváltàst ha nem jèzustól boldogabb ünnepeket kívánok 🐰🐔
Moonflower2020. április 10. 20:45
Megérintő
Áldott ünnepet kívánok kedves @voodoo
Moonflower2020. április 10. 20:45
Megérintő
Áldott ünnepet kívánok kedves @voodoo
voodoo2020. április 10. 17:43
Nem terveztem ünnepi verset, mert nemigen van ünnepi hangulat a világban, de Virág / @Törölt tag: / szép sorai miatt mégis leírtam, ami eszembe jutott...
https://blog.poet.hu/Liwet/remeny-szulet
@Törölt tag: itt írom le a fentiek miatt, mennyire érintő, érző verset hoztál. Örömmel képzeltem el a tavaszi tájat, amit megfestettél. Nagyon jól esett megbújni benne... Ölellek...
Perzsi.2020. április 10. 17:34
Igen, túl sok bűn összegyűlt. Ami szomorú.
TothGigi2020. április 10. 17:34
Talán tükörbe nézünk,mindent megigerünk,hogy élhessünk.
Jót írtál! :)