A világ és mi

Ember és történelem

1.

Első lépés: a történelem fogalmának kitágítása.

A történelem=mindenféle és minden es mindegyik és minden egyes esemény. Nemcsak a nagy, világformáló történések es cselekedetek. Nemcsak a keresztes háborúk, nemcsak a Holdra szállás. Az is, hogy leesel a lépcsőn és kitöröd a lábad. Hogy lekéserm a buszt. Az, hogy tüzifát vágunk télire. 

  Minden esemény kihat a teljes vilagtörténelemre így vagy úgy. Minden esemény jobbítja vagy rosszabbítja a világot, minden esemény, lássék bármilyen jelentéktelennek. Minden, minden egyes tettünk, lépésünk, lélegzetvételünk és szívdobbanásunk hozzátesz, igen, hozzátesz valamit avilkághoz, a történelemhez. Az ember, az egyes ember is óriási történelemformáló erővel rendelkezik.

  Nemcsak az államelnökök, hadvezérek es pápák, de X és Y, Géza és Mari, én és te is. Kötelességünk használni ezt az erőt. Ezt tudatosítani kell. 

  Nemcsak Napóleon és Neil Armstrong írja, írhatja a törtenelmet, hanem Pista bácsi és Juli néni is. Nemcsak a Marsra lépés a történelem, hanem pl. annak eljátszása is. S ezt mindeki és bárki képes megtenni.

2. Eszményünk: a történelmi ember. Aki történelemformáló képességével és történelemformáló feladatával tisztában van ésnem riad vissza a történelmi felelősségtől.

  A történelmi ember-nevezzük így: "histomo". A latin historia=történelem és homo=ember szavak összevonásával. 

  A histomo felteszi, igen felteszi a kérdést: vajon milyen irányba kell haladnia a történelemnek? Vajon milyen történelmi eseményeknek kell megtörténniük?

  S megteszi értük, amit tud. Az általa szükségesnek tartott eseményekért imát mond ahhoz, amiben-akiben hisz. Eljátsza, jelképesen megteszi őket. Kiáll az utcára és tüntet értük. Stb.

  A histomo tüntet a békéért, ha pacifista, a háborúért, ha militarista. Közös síremléket állít a holocaust valamennyi áldozatának, ha antifasiszta. A histomo jelképesen felakasztja Sztálint, amennyiben antikommunista. 

3.

Eljátsza, szimbolikusan megteszi mindazt, aminek szerinte a történelemben lennie kell. Megtörténik mindez? Meggyőződésem szerint igen. Csak szimbolikusan, ám úgy is, ez is része a történelemnek, jelent valamit rá nézve. Nemcsak a nagy esemény a történelem, hanem annak eljátszása is. Egyfajta történelmi játék.

  A történelemcsinálás a múltra is irányulhat. A histomo már megtörtént, szerinte nem megfelelő eseményeket is eljátszhat stb. a szerinte megfelelő formában. Például Napóleon győzelmét Waterloonál vagy Hitler elfogását és elítélését.

4.

Az (átlag)ember ahistomo (a- a foszrtóképző). Történelmietlen ember. A hétköznapi világ, az ő személyes világaelfedi előle a történelmet. Történelemalakító képessergének és feladatának nincsen tudatában. 

5.

A histomot jellemezze a lét akarása. A lét, az élet igenlése minden körülmények között. Lenni és élni kell, hogy formálhassuk a történelmet. Az életet annak minden nehézsége ellenére követeli. A histomo semmilyen körülmények között nem rövidíti meg életét. 

  Jellemzi, jellemezze a histomot a tudás akarása is, hiszen minél jobban ismeri a történelmet, annál többet tud érte, vele kjapcsolatban megcselekedni. 

6. Az ahistomonak, tetteinek öntudatlan történelmi kihatásuk van. Ezek is jelentenek valamit a történelemre nézve, ám az ahistomo ennek nincsen tudatában.

7. 

A világnak szüksége van rád. A világ milyensége tőled is függ. Gondold át, mit tudsz tenni érte és tedd meg.

A világnak szüksége van rád. Kire? Rám, rád, Ferire. És Annára is.

A világnak szüksége van rád. Mindenkire.

Ember és történelem

1.

Első lépés: a történelem fogalmának kitágítása.

A történelem=mindenféle és minden es mindegyik és minden egyes esemény. Nemcsak a nagy, világformáló történések es cselekedetek. Nemcsak a keresztes háborúk, nemcsak a Holdra szállás. Az is, hogy leesel a lépcsőn és kitöröd a lábad. Hogy lekéserm a buszt. Az, hogy tüzifát vágunk télire. 

  Minden esemény kihat a teljes vilagtörténelemre így vagy úgy. Minden esemény jobbítja vagy rosszabbítja a világot, minden esemény, lássék bármilyen jelentéktelennek. Minden, minden egyes zettünk, lépésünk, lélegzetvételünk és szívdobbanásunk hozzátesz, igen, hozzátesz valamit avilkághoz, a történelemhez. Az ember, az egyes ember is óriási történelemformáló erővel rendelkezik.

  Nemcsak az államelnökök, hadvezérek es pápák, de X és Y, Géza és Mari, én és te is. 

Mi a létező?

A létező az, amiként megtörténik és amiként megtud történnni. Az íróasztal íróasztal, ha írunk rajta és ágy, ha ráfekszünk és alszunk. A szék szék, ha ülök rajta és íróasztal, ha írsz rajta.

  A létezőnek van elsődleges potenciális misége. Ez az, amiként a leginkább tud megtörténni. Amelyként való megtörténésre tulajdonságai a leginkább alkalmasítják.

  A létezőnek van elsődleges tényleges misége. Ez az, amiként a leginkább megtörténik. A szék szék, az asztal asztal.

  A másodlagos potenciális miség: amiként megtud történni, de nem ez a fő-fő megtörténendősége. Az asztal másodlagos potenciális misége például az ágy-funkció, az ágyság, tudunk rajta feküdni és aludni. 

  A másodlagos tényleges miség: amiként a létező megtörténik, de nem ez a fő-fő megtörténendősége. Az asztal ágy, ha alszunk rajta, ám nem ez a fő funkciója, nem ezért van.

  Képzeljünk el valamit, képzeljük el azt, ami mindenként és bármiként meg tud történni és mindenként és bármiként megtörténik. (Vajon lehet-e ez Isten?)

  Nevezhetjük a világot, különféle személyes sérelmeink miatt, gonosznak, sötétnek, barbárnak-de a világ alapvetően igenis jó. Helyes és szükséges.

  Az első jó a lét,a mæsodik az élet, a harmadik az értelem, a negyedik alétcél feltételezése és keresése, az ötödik az elérése (ha van létcél).

  Az első jó alét. Valami létezik, valami, akármi. Nem a semmi van.

  A második jó az élet. A létezés különkebges formája. Az önmagát erző létezés.

  Harmadik jó az értelem. A fejlett, magas szinten gondolkodó és cselekvő létezés.

  Negyedik a létcél feltételezése és kutatása. Az ertelem feltételezi, hogy a létnek van valamiféle célja, elérendő célja és ezt kjeesi-kutatja.

  (Végezetül ötödik: a létcél elérése minden létező vonatkozásában, ha van bármi, ami a lét célja.)

Vegyük észre a világ ezen jó mivoltát.

Gondolatfoszlányok a létezésről

1. 

A világ négy alapvető kerdése: Miért kelll? Mi kell? Mi van? Mi legyen? Miért kell az, ami kell, az életben, a világon? Mi az, ami kell, amit el kell érni, amit meg kell tenin? Mi van a vilagban? S mit tegyünk ezzel kapcsolatban?

  Egy lehetséges válasz: a Nagy és a Kicsi megkülönböztetése. A Nagy, a van, az igen. A Kicsi, a nincs, a nem. A létezés kell, az, ami mennyisegileg, minőségileg Nagy, Nagyobb, LegNagyobb. A világban egyaránt van Nagy is, Kicsi is. S tegyük a világot minél nagyobbá.

2.

Négy világállapot:

1. az ún. Nagy Nem. A totális nemlét. Nincs és nem létezik semmi. Nem történik semmi. Semmivel, semmi által, sehogy, semennyire, semmiért, stb. A teljes világ, a teljes világtörténelem, a teljes világmindenség nincs. Soha, sehol? Idő és tér sincs. A semmi van? A semmi sincs. Nincs, nincs, nincs, nincs. Sőt, a nincs sincs.

2. A miimállét. A lehető legkevesebb lés a llehető legkisebb létezik. A lehető legkevesebb és a lehető legkisebb történik (meg), a lehető legkevesebb: módon, okból, célból, helyen, időben, eszközzel, előzménnyel, eredménnyel., mértékben, mennyiségben stb. A legkevesebb és a legkisebbek.

3. A maximállét. A lehető legtőbb é a lehető legnagyobb létezik. A lehető legtöbb es a lehető legnagyobb történik (meg) a lehető legtöbb: módon, okból, célból, helyen, időben, eszközzel, előzménnyel, eredménnyel, mértékben, mennyiségben stb. A legtöbb és a legnagyobbak.

4.A mindenlét. Minden van, minden (meg)történik. Mindennel és minden által, minden: módon, okból, célból, helyen, időben, ezközzel, előzménnyel, eredménnyel, mértékben, mennyiségben, stb. Mindez persze csak elméletben, a lehetseges megtörtenések végtelenül nagy száma es bizonyos események egymást kizáró volta miatt.

3.

A történelem a minimálléttől a mindenlét felé haladás. Soserm érheti el, de minden eges pillanattal közeledik hozzá. Minden szívdobbnással, minden lélegzetvétellel. Minden egyes lépéssel-vagy helybenmaradással? Nos, azzal is.

4.

Az bizonyos, hogy a valósag nem a Nagy Nem. Cogito ergo sum, az Én kétségkívül létezik, hisz gondolkodik, hisz tud például gondolni saját létére. A minimumlét azonban lehet a valóság ha csak az Én létezik és minden más csak az ô képzete, csak az ő gondolataiban él.

  Ha Isten létezik, a maximállétnek kell a valóságbak lennie. Fordítva ez nem igaz, lehet, hogy Isten nemlete elengedhetetlen feltétele a vilag legnagyobbságának. 

  Ha Isten létezik, a maximumlét a valósag, Isten mint a legtökéltesebb létező, etkölcsileg is a legtöké!etesebb, csakis a legnagyobbat akarhatja és valósíthatja meg. 

A maximállét a cél és ennek alapján:

a, legyen minél többféle, végtelenféle létező-ez az ún. vegtelenfékeég

b, mindegyikből llegyen minél több, vegtelenül sok-ez a végtelenszerség

c, mindegyik létezzék minél tovább -ez pedig legyen a végtelenülség .

 Minél többféleség, minél többség, minél továbbság.

  A lehető legtöbbféleség, a lehető legtöbbség, a lehető legtovábbság.

  Mondjuk el:

"mindenféle létező van, ilyenek is vannnak, olyanok is vannak, ez is van, az is van

mindenből végtelenül sok van, az ilyenekből is, az olyanokból is, ebből is, abból is

minden örökké létezik, az ilyenek is, az olyanok is, ez is az is"

Például ilyen formában.

6.

  Minden létezőnek van ún. heyettlétezője. Ami van azáltsl, hogy ő nincs. A téglát kettétöröm, helyettlétezője két féltégla. Ha meghalunk, helyettlétezőnk a nélkülük fennálló emberiség.

  Ha minden nemlétező kisebb mint a helyettlétezője, a maximumlét van.