A világ és mi

A feltételes mód jele jelenben -o, múltban -u.

mu skivo=írnék, nu skivo=írnál, ku skivo=írna, smu skivo=írnánk, snu skivo=írnátok sku skivo=írnának

mu skivu=írtam volna, nu skivu=írtál volna, ku skivu=íírt volna, smu skivu=ítunk volna, snu skivu=írtatok volna, sku skivu=írtak volna

Minden ige szabályosan ragozódik.

esaj=lenni, esa, ese, esi, esew, eso, esu

habaj=birtokolni, haba, habe, habi, habew, habo, habu

Összetett igeidők:

1. Egyidejű jelen: a létige, az esaj jelenben és főnéi igenév

Párhuzamosan tartó jelenbeli eseményeket fejez ki

mu esa skivaj=írok, valami mással egyidejűleg

Vagy olyan eseményt, ami épo most történik:

mu esa,skivaj=épp most írok

2.Egyidejű múlt: az esaj múltban és a főnévi igenév: 

Párhuzamosan tartó múltbeli eseményeket fejez ki

Vagy a múlt egy adott pillanatában épp tartott eseményt:

mu ese skivaj=épp írtam

nu ese skivaj=írtam, valami mással egyidejűleg

3. Egyidejű jövő:, a létige jövőben és a főnévi igenév

Párhuzamosan tartó jövőbeli eseményeket fejez ki

Vagy a jövő egy adott pillanaatában épp tartani fogó eseményt:

mu esi skivaj=épp írni fogok

mu esi skivaj=írni fogok, valami mással egyidejűleg

4. Előidejű jelen:közvetlen múltat fejez ki

habaj jelenben és a főnévi igenév

mu haba skivaj=az előbb megírtam

5. Előidejű múlt: két múltbeli esemény közül a korábban történő

habaj múltban és főnévi igenév

mu habe skivaj=írtam, valami más elött

6. Előidejű jövő

két jövőbeli esemény közül a korábban töténő

a habaj jövőben és a főnévi igenév

mu habi skivaj=írni fogok, valami más előtt

7. Utóidejű jelen: közvetlen jövőt fejez ki:

a ragozott ige jelenben és a főnévi igenév

mu skiva skivaj=írok, most,mindjárt

8. Utóidejű múlt: két múltbeli esemény közül a későbbi

a ragozott ige múltban és a főnévi igenév

mu skive skivaj=írtam, valami más után

9. Utóidejű jövő:

két jövőbeli esemény közül a későbbi

a ragozott ige jövőben és a főnévi igenév

mu skivi skivaj=írni fogok, valami más után

Vannak olyan szócskák, amelyek a múlt, jelen, jövő viszonyait fejezik ki. Ezeket "időviszonyszóknak" nevezem. 

1.az ige mellé egy ax-az ige által kifejezett esemény összefügg a jelennel

mi skive ax=írtam es ennek pl. hatása van a jelenre

2. az ige mellé egy xa-az adott eseménynek nincs köze a jelenhez

mu skive xa=írtam és ez pl. nem hat ki a jelenre

3. az ige mellé egy ex-az ige által jelölt esemény összefügg a múlttal

mu skiva ex=írok és ez pl. a múlt következménye.

4. az ige mellé egy xe-az adott eseménynek nincs köze a múlthoz

mu skiva xe=írok és ez nem függ össze a múlttal

5. az ige mellé egy ix-az adott esenény összefügg a jövővel

mu skiva ix=írok és ez  pl. a jövőben fontos lesz

6. az ige mellé egy sxi-ai ige által jelölt esemény nem függ össze a jövővel

Mu skiva ix=írok es ez a jövőben nem lesz lényeges

A passzív, szenvedő ige képzése: az ige elé x-et teszünk. Ha az ige msh-val kezdődik, xa-t.

mi skive ta=megírtam azt

tu xaskive =az meg lett írva

Ha az ige a-val kezdődik, ax-et teszünk eléje:

amaj=szeretni, axamaj=szeretve lenni

A cselekvőt az ala elöljárószó fejezi ki

mu xaskive ala mu=az meg lett írva általam

tu xaskiva=megíratik

tu xaskive=megíratott

tu xaskivi=meg fog íratni

tu xaskivew=írasson meg

tu xaskivo=megíratna

tu xaskivu=megíratott volna

Igekötők:

p!. in-be, bele, su=rá

inskivaj beírni suskivaj=ráírni stb.

A bon igekötő a cselekvés eredményességét jelzi: bonskivaj=jól írni

Ellentéte: boin vagy bin, a cselekvés eredménytelenségét jelzi: bionskivaj vagy binskivaj=rosszul írni

Az ige alapformájában folyamatos és befejezett eseményt is kifejezhet: skivaj=írrni, megírni

A befejezettséget az uz igekötő nyomatékosíthatja:: uzskivaj=megírni

A folyamatosságot a kon igerkötő: konskivaj=írni

Ha az igének van más igekötője, azt az ige mögé tesszük, ez a folyamatosság: inskivaj-skivaj in=írni bele, folyamatosan

A gyakoriságot, ismétlődést a mul igekötő érzékerlteti: mulskivaj=írogatni, rendszeresen írni

Ha az igének van más igekötője, annak megkettőzése is ismétlődés:in-inskivaj=beleírogatni, beleírni rendszeresen

Igenevek:

1. Aktív főnévi igenév: skivaj=írni

2. Passzív főnévi igenév: xaskivaj=írva lenni

3. Aktív mellléknévi igenév: skivak=író (az író ember)

4. Passzív melléknévi igenév: xaskivak= az írt, megírt dolog

5. Aktív határozói igenév: skinarn=írva

6. Passzív melléknévi igenév: xaskivarn=írva léve

Tehát igető és aj a főnévi, igető es ak a melléknévi es igető és arn a határozói igenév. A passzív forma x vagy xa az aktív igenév elejéhez (x mgh előtt, xa msh előtt)

8. Egyebek

-kötőszók: ji=igen, non=nem, pla=is, au=vagy, ad=de, hanem, anke=még, moj=már, gre=hogy,, ek=és, wen=ha

 Pla, gre, anke szóvégi mgh-ja kieshet: pl', gr', k', ank' 

-tagadás a non szóval. A tagadott mondatrészt megelőzi.

non mu skive ta=nem én írtam azt, mu non skive ta=nem írtam azt, mu skive non ta=nem azt írtam

Ha tagadott szó mgh áll, a nonból n lesz és az egybeírandó a tagadott szóval: non ung acx-nung acx=nem itt, non ur ar-nur ar=nem akkor

A poslinban egyszeres tagadás van:  mu haba mal=nincs semmim

nem mu ne haba mal, ez állítás, nem igaz, hogy nincs semmi, tehát van valamim.

-a birtoklást a habaj ige fejezi ki. A birtokos az alany, a birtok tárgyesetbe kerül

mu haba alibukax=vannak könyveim, smu habe alautox=voltak autóink

-a műveltetést a mafaraj=csinalni, tenni ige fejezi ki: mu mafara skivaj=íratok (valakivel valamit)

Akivel a cselekvést végeztetjük, azt az ala=által elöljárószó fejezi ki: mu mafara skivaj hal ala nu=íratok veled valamit

Műveltetésnél passzív ragozás nincsen.

-a célhatározói mellékmondatban felszólító mód áll, előtte a pro=végett elöljárószó

lesgaj=olvasni

mu skiva pro mu xalesga=írok azért, hogy olvassanak (engem)

Azonos alanyok esetén a pro után állhat főnévi igenév is a ragozott ige helyett:

mu skiva pro xalesgaj

az óhajtó mondatot az ohx szó vezeti be, utána kijelentő mód áll: ohx nu esa ung acx=bár itt lennél

Ha a vágy erős felszólító mód: ohh nu esex ung aq=bár itt lennél! (nagyon akarom)

Ha a vágy csak mérsékelt, feltételes mód: ohh nu eso ung aq=bár itt lennél(csak kevéssé vàgyom rá)

-az általános alany: ige+hh

skivahh=olvasnak, az ember olvas, skivehh=olvastak, az ember olvasott, skivihh=olvasni fognak, az ember olvasni fog, skivewhh=olvassanak, az ermber olvasson, skivohh=olvasnának, az ember olvasna,skivuhh=olvasttak volna, az ember olvasott volna

-eldöntendő kérdésben a mondat első szava elé vagy mögé egy el szócskát illesztünk. Írásban kötőjellel (vö eszperantó chu). 

Nu ese ar ung=ott voltál

Nu-el vagy el-nu ar ung?=ott voltál?

-a szórend szabad

mu skiva ta, mu ta skiva, skiva mu ta, skiva ta mu, ta mu skiva, ta skiva mu=megírom (azt,)

Kieshet a névelők végén álló a: ja auto agy j' auto=az autó

una auto-un'auto=egy autó

Kieshet a többes szám jele előtti a: libukax vagy libuk'x=könyvek

Kieshet a melléknév -ut végződéséből az u: bonut vagy bon't=jó

Elmaradhat a ju a sorszámnévképző, aju u-ja:unianju vagy unianj'=tizedik

Elmaradhat a személyes névmások végén álló u is:

m'=én, n'=te, sk'=ők, élők

Elhagyható a a kölcsönös névmas végső mgh-ja, minden esetben:

t'=egymás, ast'=egymást, est'=egymásé, ist'=egymásnak, ost'-ez a vonzatos eset.

Elhagyható a dru visszható névmás u-ja:

dru vagy dr'=saját maga, önmaga

Elhagyható a jelen idő a jele: mi skiv'=írok

Ilyenkor a jelen idő egybeesik az ige tövével

Elhagyható a passzív ige x képzője utáni a: xabelinaj=megszépíteni, x'belinaj is lehet

Az ún. nyomatékosító szó: egy ew. Ami előtt áll, azt kiemeli, hangsúlyozza. Ew mu=én és nem valaki más

-szóképzés: új szavakat alkothatunk képzőkkel

-on. igéből főnevet képez. Megfelel a magyarv ás/és képzőnek

sparlaj beszélni, sparlon=beszélés

ba-nagyítás.   dom=ház, badom=palota

be-kicsinyítés.  brot=kenyér, bebrot=zsemle

he-helyképző. kred=hit, hekred=templom

ha-időképző.  luks=fény, haluks=nappal

-uj visszahatás. uzaj=befejezni, uzajuj=befejeződni

-is. valamivé, valamilyenné válni.  belut=szép, belisaj=megszépülni.  grandut=nagy, grandisaj=megnagyobbodni

-in. valamivé, valamilyenné tenni. belut=szép, belinaj=megszépíteni, bonut=jó, boninaj=megjavítani

di- tulajdonságoi jelentő szót képez. qind=gyerek, diqind=gyerekség,  hum=ember, dihum=emberség stb.

A nemek jelölése: lo a  hímbem jele, la a nőnemé, le a többes,számú közös nemé. A szó végéhez járulnak, írásban kötőjellel.

mu-lo=én, hímnemű, mu-la=én, nőnemű smu-lo=mi, hímneműek, smu-la=mi, nőneműek, smu-le=mi, nő- és hímneműek is

Néhány szónál párhuzamos alakok vannak

hum=ember, hum-lo vagy hom=férfi, hum-lavagy ham=nő

gib=házastárs, gib-lo vagy gob=fêrj, gib-lavagy gab=feleség

fil=gyereke valakinek, fil-la vagy fal=lánya, fil-lo vagy fol=fia

frit=testver, frit-lovagy frot=fiútestvér, frit-la vagy frat=lánytestvér

ater=szülő, ater-la vagy mater=anya, ater-lo vagy pater=apa

cxind=gyerek, cxind-la vagy cxand=lány, cxind-lo vagy cxond=fiú

Ellentétképzés: minden szó ellentétét úgy képezzük, hogy a szó első vagy egyszótagú szó esetén egyetlen szótagjába az ottani mgh mögé beteszünk egy i-t.

grandut=nagy, graindut=kicsi, framik=barát, fraimIk=ellenség, donaj=adni, doinaj=kapni

Ha a szó első vagy egyetlen szótagjában i van, amögé egy e-t teszünk: intelig=okos, ientelig=buta

1. esaj=lenni.  szabályosan: esa, ese, esi, esew, eso, esu

rendhagyóan az s- tőből: sa, se, si, sew, so, su

Tagadva szabályosan: nesa, nese, nesi, nesew, neso, nesu

rendhagyóan: san, sen, sin, sewn, son, sun 

2.a habaj=birtokolni

szabályosan: haba, habe, habi, habew, haboi, habu

Rendhagyóan: ha, he, hi, hew, ho, hu

Tagadva szabályosan: non haba, non habe, non habi, non habew, non habo, non habu

rendhagyóan: han, hen, hin, hewn, hon, hun

3. potaj=tud, képes valamire

szabályosan: pota, pote, poti, potew, poto, potu

rendhagyóan: pa, pe, pi, pew, po, pu

Tagadva szabályosan: non pota, non pote, non poti, non potew,  non poto, non potu

rendhagyóan: pan, pen, pin, pewn, pin, pexn, pon, pun

4. mudevaj=kell valakinek valamit csinálni

szabályosan: mudeva, mudeve, mudevi, mudevew,, mudevo, mudevu

rendhagyóan: a mad- tőből: mada, made, madi, madew, mado, madu

Tagadva: szabályosan: non mudeva, non mudeve, non mudevi, non mudevew, non mudevo, non mudevu

rendhagyóan: madan, maden, madin, madewn, madon, madun

5. volaj=akarni

szabályosan: vola, vole, voli, volew volo, volu

rendhagyóan: va, ve, vi, vew, vo, vu

Tagadva szabályosan: non vola, non vole, non voli, non volew, non volo, non volu

rendhagyóan: van, ven, vin, vewn,von, vun

6. durfaj=szabad, hat/het

szabályosan: durfa, durfe, durfi, durfew, durfo, durfu

rendhagyóan: da, de, di, dew, do, du

Tagadva szabályosan: non durfa, non durfe, non durfi, non durfew,  non durfo, non durfu

rendhagyóan: dan, den, din, dewn, don, dun

7. sciaj=tudni, ésszel, tistában lenni valamivel, tudatában lenni valaminek

szabályosan: scia, sciie, scvii, sciew, scvio, sciu

rendhagyóan: ca, ce, ci, cew, co, cu

Tagadva szabályosan: non scia,, non scie, non scii, non sciew, non scio, non sciu

rendhagyóan: can, cen, cin, cewn, con, cun

Más rendhagyóságok:

ahogy írtuk, lehet rendhagyó az első három sorszám: unju, bu, tru

És van hat melléknév, amelynek az alakjuk fokozáskor megváltozhat.

bonut=jó, pumer=jobb, pumest=legjobb, pumar=kevésbé jó, pumast=legkebésbé jó

bionut=rossz, piumer=rosszabb,=piumest=legrosszabb

belut=szép, peluter=szebb, pelutest=egszebb, pelutar=kevésbé szép, pelutast=legkevésbé szép

bielut=csúnya, bieluter=csúnyább, bielutest=legcsúnyább, bielutar=kevésbé csúnya, bielutest=legkevésbé csúnya

grandut=agy, kakuter=nagyobb, kakutest=legnagyobb, kakutar=kevésbé nagy, kakutast=legkevésbé nagy

griandut=kicsi, kakuter=kisebb, kakutest=legkisebb

kakutar=kevésbé kicsi, kakutast=legkevésbé kicsi

Ez a nyelvtan dióhéjban. Kisebb szókészletet is kidolgoztam.

Vannak önkényes szóalkotások, pl. gib=házastárs

Vannak több nyelvből származö szavak, pl. libuk=könyv olasz libro és az angol book összevonása, 

Vannak egy bizonyos nyelvből származó szavak, pl. hum=ember, latin eredetű

Az ún. "poslin" nyelv tervezete

Neve: posibut=lehetséges és ling=nyelv, posibut ling összevonva poslin=lehetséges nyelv

1. Kiejtés és írás

31hangból áll, 23 mássalhangzóból és 8 magánhangzóból. A továbbiakban mássalhangzó=msh, magánhangzó=mgh

Az mgh-k: a(=rövid á), e, i, o, u, ew(=rövid é), ox=(ö), ux(=ü)

Az msh-k: b, p, d, t, g, k, v, l, m, n, r, s(=sz), x(=s), c, h, j, z, q(=cs), hh(=erős és mély h hang, mint a németben és a csehben, magas mgh után mint az ihllet szóban, mély mgh után mint a potroh szóban), w-mint az angolban, úgy indul, mintha u-t akarnánk mondani, majd gyorsan áttérünk a következő hangra. Utána mindig mgh áll. Csak szó elején fordul elő.

nj=ny, tj=ty. Ezek csak szó belsejében, két mgh között fordulnak elő.

Akinek az ex kiejtése gondot ojoz, az mondhat é helyett ei-t. Akinek az ox, ux kiejtése gondot okoz, az mondhat ö helyett oi-t, ü helyett ui-t. Akinek az nj kiejtése gindot okoz, az mondhat ny helyett n+j-t. Akinek a tj kiejtése gondot okoz, az mondhat ty helyett tj+j-t.

A hangok hosszúságát a betű mögé tett y jelzi: iy=í, sy=ssz, stb.

Az nj, tj, hx mindig rövid.

A hangsúly a szavak első szótagjára esik. Az egyszótagú szavak hangsúlytalanok.

Minden szó kiejtés szerint írandó.

A betűk neve: a-á, e-e, i-i, o-o, u-u, ew-é, ox-ö, ux-ü,  és az msh-ké: eléjük a-t teszünk, ab-bé, ac-cé, ad-dé, stb.

2. Főnév

pl. libuk=könyv, nacio=nép, nemzet, náció

A határozott névelő: ja=a, az

ja libuk=a könyv

A határozatlan névelő: una=egy

una libuk=egy könyv

A többes szám jele: +x

nacio=nemzet, naciox=nemzetek

Ha a főnév végén msh áll, az -x elé "a" hangot illesztünk:

libukax=könyvek

Ha a főnév a-ra végződik, az x után a-t testzünk.

arba=fa, arbaxa=fák

Van főnévragozás. Létezik alanyeset, tárgyeset, birtokos eset, részes eset és ún. vonzatos eset.

Az alanyesetnek nincs ragja, illetve zéró morféma jelöli: libuk=könyv

A tárgyeset ragja a-: a!ibuk=könyvet 

Minden esetrag a főnév előtt áll.

Ha a tárgy közvetlenül az igei àllítmány után áll, a rag elmaradhat, az aslanyesetű főnév is lehet tárgy: mu seveda=látom, mu seveda libuk vagy a!ibuk=látok könyvet, de: alibuk mu seveda=könyvet, itt kell az esetrag

A birtokos eset ragnja e-: elibuk=a könyvé, a köny ...-ja/je

A birtok megelőzi a birtokos esetű birtokost: hum=ember, libukaxa ja ehum=az ember könyvei

A részes eset ragja i-: ilibuk=könyvnek

A vonzatos eset: ennek önálló jelentése nincs, igék és melléknevek vonzataként szerepel:

ragja o-, olibuk

jó valamire-amire jó, az vonzatos esetben áll

bízik valamiben-amiben bízik, az vonzatos esetben áll. stb.

Ha a főnév az esetraggal megelőző hanggal kezdődik, az esetrag és a főnév közé egy l-et rakunk:

auto=autó, alauto=autót, a a tárgyrag, l a kötőhang, auto a tő

Az esetek többes számban: alibukax=könyveket, elibukax=könyvekéi, könyveknek a ..-juk/jük, ilibukax=könyveknek, olibukax pedig a vonzatos eset többes számban.

Vannak elöljárószók.  

ante=előtt, térben, iante=mögött, térben, piost=előtt, időben, post=után, időben

sub=alastt, siub=fölött, 

tra=át, keresztül, trans=túl, kontra=ellen, szemben. apud=mellett, intetr=között

kauz=miatt, -ért, okhatározó, pro=végett, -ért, célhatározó, kun=val/vel, társhatározó,

kva=val/vel, eszközhatározó

ala=által, útján, révén. in=ban/ben, benne,  su=n/on/en/ön,   at=nál/nél, nála

bila=nélkül, ansta=helyett, gi=ig, térben, ge=ig, időben

Minden elöljárószó alanyesettel áll

ante ja libuk=a könyv előtt, sub ja libukas=a könyvek alatt stb.

fél valamitől-amitől fél, az vagy vonzatos esetbe kerül 

Hová? kérdésre a főnév mögé egy "an" szócska

in ja libuk=a könyvben, in ja libuk an=a könyvbe

Honnan? kérdésre: a főnév mögé egy "em" szócska

apud ja libuk=a könyv mellett, apud ja libuk em=a könyv mellől

3. Melléknév

A melléknevek végződése: -ut.  bonut=jó, belut=szép, junut=fiatal. Bármiből, bármely szóból képezhető melléknév úgy, hogy -ut-ot teszünk a végéhez.

hum=ember, humut=emberti, emberszerű

nacio=nemzet, nép, naciout=nemzeti, népies

A melléknév jelzőként a jelzett szó előtt áll, nem ragozzuk.

belut hum=szép ember

belut ahum=szép embert

belut ehum=szép emberé

belut ihum=szép embernek

 belut humax=szép emberek

belut ahumax=szép embereket

belut ehumax=szép emberedké

belut ihumnax=szép embereknek

belut ohumax ez a vonzatos eset

stb.

Az állítmány részeként álló melléknév serm ragozandó:  ja hum esa(=van) bonut=az ember jó, ja humax esa bonut=az embetek jók

Ha a melléknév több főnév jelzője, akkor az -ut mgh-ja megnyúlik: beluyt auto ek bus=szép autó és szép busz. Belut auto ek bus=szép autó és (nem szép) busz, a belut csak az autora vonatkozik.

A melléknév fokozása

felfelé fokozás: -er a középfok, -est a felsőfok jele:,

junut=fiatal, junuter=fiatalabb, junutest=legfiatalabb

lefelé fokozás: -ar a középfok, -ast a felsőfok jele

junutar=kevésbé fiatal, junutast=legkevésbé fiatal

És: bonuteste=a legeslegjobb, bonutarasta=a legeslegkevésbé jó

Összehasonlításnál a kötőszó: fi=mint

X esa junuter fi Y=X fiatalabb mint Y

X esa junutar fi Y=X kevésbé fiatal mint Y

Ha a melléknév elejéhez u-t teszünk, határozószót kapunk:

ujunut=fiatalon, ujunuter=fiatalabban, ujunutar=kevésbé fiatalon

A határozószót ugyanúgy fokozzuk mint a melléknevet.

4. Számok. 

nul=0, uni-1, bi-2, tri-3, kva-4, kvi-5, se-6, spe-7, okto-8, nouv-9

A tízesek: az egyesek + ag, pl. uniag=10, biag-20, nouvag-90, stb.

uniaguni-11, uniagbii-12

biagunii-21, biagbi=22

kviagok=58 stb.

cen-100,  cenuni=101, bicen=200, tricenunianuni-311

mil-1000, kvamil=4000, semil-speanse=6076 stb. Három szamjegyenként kötőjel!

milio-millió, miliard-milliárd, bilio-billió, trilio-trilió

bimiliard-trimilio-kvacenseagbimil-kvacenkva-2.003.462.404

Sorszámnév képzése: tőszámnév+ju: kvaju-4., kviju-5.

Az első három sorszám lehet rendhagyó: unju-1., bu-2., tru-3.

Ob-szor/szer/ször.  obuni-egyszer, obunian=tízszer

És: obunju-először, obspeagju-hetvenedszer stb.

-ek: osztószámnevet képez: biek-ketted, fél, triek=harmad, kvaek=negyed

Kettőtől kezdve a számok után egyes és töbves szám is állhat.

bi libukax vagy bi libuk=két könyv, unian hum vagy unian humax=tíz ember

bi trek vagy bi triekas=kétharmad, tri kvaek vagy tri kvaekas-háromnegyed

Ugyanígy egyes vagy többes szám áll a mult=sok, miult=kevés, nelt=néhány szavak után: mult hum vagy mult humax=sok ember, nelt nacio vagy nelt naciox-pár nép

5. Névmások

Személyes névmás:  mu=én, nu=te, ku=ő, élő, tu=ő, az, élettelen

smu=mi, snu=ti, sku=ők, élők, stu=ők, azok, élettelenek

tárgyesetük: az u-t a-ra cseréljük, "a" a tárgyeset ragja:

ma=engem, na=téged, ka=őt, élőt, ta=őt, azt, élettelent, sma=minket, sna=titeket, ska=őket, élőket, sta=őket, azokat, életteleneket

birtokos esetük: az u-t e-re cseréljük, "e" a birtokos eset ragja:

me=enyém, ne=tied, ke=övé, élőé, te=övé, élettelené, sme=mienk, sne=tietek, ske=övék, élőké, ste=övék, életteleneké

Pl. me auto az én autom, ske libukas=az ő könyvei, ne alauto=a te autód, ke ilibukas=az ő könyveinek

Ragozásuk: ame=enyémet, eme=enyémé, ime=enyémnek, ome-a vonzatos eset.

mi=nekem, ni=neked, ki=neki, élőnek, ti=neki, élettelennek, smi=nekünk, sni=nektek, ski=nekik, élőknek, sti,=nekik, életteleneknek
Vonzatos esetük: az u-t o-ra cseréljük, "o" a vonzatos eset ragja:

mo, no, ko, to, smo, sno, sko, sto

A magázás, önözés egybeeshet a tegezéssel

nu=te, maga, ön, snu=ti, maguk, önök, de lehet: unu=maga, ön és sunu=maguk, önök is.

ana=magát, önt, ene=magáé, öné, ini=magának, önnek, ono a vonzatos eset, sana=magukat, önöket, sene=maguknak, önöknek, sini=maguké, önöké, sono a vonzatos eset.

Kölcsönös névmás:  ustu=egymás, asta=egymást, este=egymásé, isti=egymásnak, osto a vonzatos eset

Visszaható névmás: dru=saját maga, önmaga, dra=saját magát, önmagát, dre=saját magáé, önmagáé, dri=saját magának, önmagának, dro a vonzatos eset.

Minden személyben használandó:

mu dra=én magamat, nu dri=te magadnak stb.

Mutató névmások

ul=ez, az, élettelen up=ez, az, élő, ulut=ilyen, olyan (-ut a melléknevek végződése),  ululut=tígy, úgy (u a határozószók képzője, a melléknév elejéhez kell tenni, az "l" pedig a kötőhang)

ung=itt, ott, ur=ekkor, akkor, uv=ennyi, annyi

Közelre és távolra is mutathatnak.

Speciálisan közelre mutatás: a névmás elé vagy mögé egy "aq" szócskát illesztünk:

ul aq vagy aq ul= ez, élettelen, up aq vagy aq up=ez, élő, aq ulut vagy ulut aq=ilyen, 

aq ululut vagy ululut aq=így, aq ung vagy ung aq=itt, aq ur vagy ur aq=ekkor, aq uv vagy uv aq=ennyi

Speciálisan távolra mutatás: a névmás elé vagy mögé egy "ar" szócxkát illesztünk:

ar ul vagy ur al=az, élettelen, ar up vagy up ar=az, élő, ar ulut vagy ulut ar=olyan, ar ululut vagy ululut ar=úgy, ar ung vagy ung ar=ott, ar ur vagy ur ar=akkor, ar uv vagy uv ar=annyi

Az acx és az ar tetszés szerint tehető a névmás elé és mögé is.

A mutató névmáyok ragozása:

al=ezt, azt, élettelent, ap=ezt, azt, élőt, alut=ilyet, olyat, av=ennyit, annyit

el=ezé, azé, élettelené, ep=ezé, azé, élőé, elut=ilyené, olyané, ev=ennyié, annyié

il=ennek, annak, élettelennek, ip=ennek, annak, élőnek, ilut=ilyennek, olyannak

iv=ennyinek, annynak, és a vonzatos esetük: ol, op, olut, or, ov

Többes számban: ulas=ezek, azok, élettelernek, upas=ezek, azok, élők, ulutas=ilyenek, olyanok

és: alas=ezeket, azokat, életteleneket, apas=ezeket, azokat, élőket, alutas=ilyeneket, olyanokat, elas=,ezeké, azoké, életteleneké, epas=ezeké, azoké, élőké elutas=ilyeneké, olyanoké

ilax=ezeknekj, azoknak, életteleneknek, ipax=ezeknek, azoknak, élőknek, ilutax=ilyeneknek, olyanoknak

és a vonzatos eset: olax, opax, olutax

+pl.  aq al vagy al aq=ezt, ar al vagy al ar=azt, aq ilutas vagy ilutax aq=ilyeneknek, ar ilutax vagy ilutax ar=olyanoknak

stb.

Kérdő névmáxok:  képzésük:, q+mutató névmás:

qul?=mit?, qup=kit? qulut?=milyen?, uqulut?=hogyan?, qung?=hol?, qur=mikor?, quv?=mennyi? hány?

aq ung? vagy ung aq?=hova?  ar ul? vagy ur al?=honnan?

qur?=mikor?,quv?=mennyi? hány  és quk?=melyik?

Ragozva példáu!: qal?=mit?, qel?=mié?, qil?=minek?, qol a vonzatos eset

qulax?=mik?, qalax?=miket? qulax?=miké?, qilax?=miknek? qolax? a vonzatos eset

Stb.

Minden kérdő névmás vonatkozó névmás is.

ul=ami, up=aki, ulut=amilyen, ululut=ahogyan, ung=ahol, ur=amikor, uv=amennyi, ahány

És pl. al=amit, upas=akik, elut=amilyené, iv-amennyinek stb 

Összefogllaló névmnások:, x+mutató névmás

x-=mind-

xul=minden, xup=mindenki, xulut=mindenféle, uxulut=mindenhogyan, xung=mindenhova, xur=mindenkor, mindig, sxuv=minden mennyiségű

Ragozva pl. xal=mindent, xap=mindenkit, xilut=:mindenfélének

Tehát az u-t a-ra, e-re, i-re, o-ra cseréljük. A a targyeset, e a birtokos eset, i a részes eset, o a vonzatos eset ragja.

Tagadó névmásokj: m+mutató névmás

mul=semmi, mup=senki, mulut=semmilyen, umulut=sehogyan, mung=sehol, mur=semmikor, soha, muv=semennyi, sehány, an mung vagy mung an=sehova, em mung vagy mung em=sehonnan

Ragozva pl. mal=semmit, mel=semmié,  mil=semminek, mol a vonzatos eset

mulax=semmik, malax=semmiket, melax=semmiké milax=semmiknek, molax a vonzatos eset stb.

Tehát az u helyére a-a tárgyeset, e-a birtokos eset, o-t a vonzatos eset

Határozatlan névmások: h+mutató névmás, h-=vala

hul=valami, hup-valaki, hulut=valamilyen, uhulut=valahogyan, hung=valahol, an hung vagy hung an=valahova, em hung vagy hung em=valahonnan, hur=valamikor,huv=va!amennyi

Ragozva pl.: hap=valakit, hep=valakié, hip=valakinek, hop a vonzatos eset hupax=valakik, hapax=valakiket, hepax=valakiké, hipaxvalakiknek stb.

Itt is az u hhelyére az esetragok 

Általábos névmások: j+mutató névmás, j-=akár-, bár-

jul=akàrmi, jup=akárki, julut=akármilyen, ujulut=xakárhogyan, jung=akárhol, an jung agy jung an=akárhova, em jung vagy jung em=akárhonnan, jur=akármikor, juv=akármnennyi, akárhány, 

Ragozva pl.: jalut=akármillyet, jelut=akármilyené, jilut=akárminek, jolut a vonzatos eset.

julutax=akármik, jalutax=akármiket, jelutax=akármiké, jilutax=akármiknek, jolutax a vonzatos eset.

A névmasok elöljárószókkal például:

in tu=benne, an in tu vagy in an tu=beléje, bele, em in tu vagy in em tu=belőle, inter ustu=egymás  között, kauz me=az enyém miatt pro me=az enyém végett, ante ul=ez előtt, iante cxul=minden nögött, sub mul=semmi alatt, kun hup=valakivel, kun jupax=akárkikkel

6. Ige. Az ige alapformàja a főnévii igenévI -aj végződésű. Pl.: skivaj=írni az -aj előtt az ige töve: skiv-=ír-. 

A jelen idő jele -a, a múlté -e, a jövőé -i. Az igető végéhez kerülnek. Minden személy megegyezik, személyragozás nincs. Az ige elé mindig ki kell tenni az alanyt.

mu skiva=írok, nu skiva=írsz, ku skiva=ír, smu skiva=írunk, snu skiva=írtok, sku skiva=írnak

mu skive=írtam, nuskive=íetál,ku skive=írt, smu skive=írtunk, snu skive=írtatok, sku skive=írtak

mu skivi=írni fogok, nu skvi=írni fogsz, ku skivi=írni fog, smu skivi=írni fogunk, snu skivi=írni fogtok, sku skivi=írni fognak

 a felszólító mód jele: ew: mu skivew=írjak, nu skivew=írj, ku skivew=iírjon, smu skivew=írjunk,snu skivew=írnátok ku skivew=írnának A nu elhagyható es ugyanígy a snu is=skivew!!=írj!írjatok

Ha az ew mögé -l-et teszünk, az mérsékelt kérést fejez ki. Ez a kérő mód: nu skivewl=légy szíves, írj

Ha az ew mögé -k-t teszünk, az erőteljes utasítást fejez ki. Ez a parancsoló mód: nu skivewk!!!=írj!!!

 feltételes mód jelenben -o a jele, múltban -u

mu skivo=írnék, nu skivo=írnál, ku skivu=írna, s u skivo=írnánk, snu skivo=iírnátok, sku skivo=írnának

mu skivu=írtam volna, snu skivu=írtál volna,

Innen folytatjuk

Olvassa valaki az itteni írásokat?

A négy nagy kérdés

1. A lét, az élet, a fejlett és értelmes és gondolkodó és intelligens élőlény tevékenysége négy, láátszólag egyszerű kérdéssel kell, hogy kezdődjék.

Ezek:

Miért kell?

Mi kell?

Mi van?

Mi legyen?

Miért kell-ami kell, bármi is az? Mi a szükségesség végső oka? A jó kell? Mi a jó és a rossz? Miért jó, ami jó, miért rossz?

  Kell bármi is?

  Van jó és rossz?

  Mi kell-definiálva a kell fogalmát, meghatárzni, hogy mi kell, mik kellenek?

  Mi van-a valóság feltárása, feltérképezése, fel- és kiderítése, megismerése.

  Mi legyen-a van és a kell egyezése, illetve különbözősége esetén? Például különbözőség esetén egyeztetendőek-e és ha igen, hogyan?

  Ezen kérdések feltétele a felsőbbrendűség, annak kezdete.

2. Miért kell?

  Miért kell, ami kell, bármi is az?

  Kell-e akármi is?

  A jó kell?

  Mi a jó? Miért jó, helyes, miért hasznos, ami jó, ami helyes, hasznos?

  Létezik-e jó és rossz vagy ezek csupán vaz ember által kreált és érzett fogalmak valós, objektív tartalom nélkül, mindenféle objektív és valós tartalom nélkül?

  ...

3.  Az én definícióm a következő:

  jó az, ami a létet, a vant, a megtörténést-megtörténtséget eredményezi. Előidézi, realizálja, megkönnyíti, megteremti,  elvezet hozzá stb. A nagyobb, a legnagyobb, a több, a legtöbb létet. Sok és nagy-mennyiségileg és minőségileg. Minőségileg-alsóbb- és felsőbbrendű lét. A lét annál magasabb rendű, minél összetettebb, minél bonyolultab megtörténéseket jelent.

4. Minden kell. A minden kell. A (leg)több, a (leg)nagyobb kell (a leg)inkább.

  Minden egyes helyzetben a lehetőségek közül az kell, az legyen, amelyik legtöbb és legnagyobb(=legmagasabb szintű) létet erdményezi.

5. Mi kell?

  Kell=a lét, a van, az Igen, a megtörténés.

  Tilos=a nemlét, a nincs, a Nem, a megtörténetlenség. 

6. Mi van?

  A maximális lét=a (lehető) legtöbb és a (lehető) legnagyobb lét. A (lehető) legtöbb és a (lehető) legnagyobb történik (meg) a (lehető) legtöbbel és a (lehető) legtöbb által, a (lehető) legnagyobbakkal és a (lehető) legnagyobbak által. 

 A (lehető) legtöbb és a (lehető) legnagyobb: okból, célból, módon, helyen és időben, előzménnyel és eredménnyel, mértékben, mennyiségben, eszközzel. Stb.

  Ellentéte: a minimális lét. a (lehetŐ) legkisebb és a lehető (legkevesebb) lét. A (lehető) legkevesebb és a (lehető) legkisebb történik, történik meg a (lehető) legkevesebbel, a (lehető) legkisebbekkel, a (lehető) legkevesebb által, a (lehető) legkisebbek által.

  A (lehető) legkevesebb és a (lehető) legkiseb: módon, okból, célból, helyen, időben, eszközzel, előzménnyel,  és eredménnyel, mennyiségben és mértékben, stb. 

  Ez a semmi. A teljes, totális, maradéktalan és maximálius, az abszolút nemlét. Semmi nem létezik. Semmi nem történik (meg), semmivel, semmi által.

  Sehogy, soha, sehol, semmiért, semmi miatt és semmi végett, semmi eszközzel, semmi előzmény után, semmi eredménnyel,, semennyi, semennyire... stb. 

  Soha? Nem soha-idő sincs. Sehol? Nem sehol-tér sincs.

  A valóság nem a semmi-az Én biztosan létezik, én biztosan létezem, hiszen gondolkodom és cselekszem és akarok és érzek. Gondolok arra, hogy létezem. Cogito, ergo sum. Lehet, hogy minden egyéb csupán az én képzetem, csak az én tudatomban létezik-persze akkor is, ott is, úgy is létezik-de én mindenképp nem gondolati létező vagyok.

  Vajon a maximális lét a valóság?

  Ezt nem tudhatjuk.

  X létező megsemmisül, pedig még létezhetne eddig vagy akár addig is. Történhetne vele/általa még ez/az, léte növekedhetne. S érdemes lenne megtörténnie általa/vele még annak, hogy:     vagy annak is, hogy:     . Ám ki tudja, lehet, hogy így, X megsemmisülése által valami más léte nagyobbodik. Valamié, ami erre inkább rá van szorulva, inkább érdemes mint X. X ezen meg nem történése szükséges a világ maximális megtörténtségéhez, elengedhetetlenül szülkséges.

  Ha a világot a legtökéletesebb létező teremtette és kormányozza-)(a) maximális létűnek kell lennie? Ha valóban a maximális lét a kell, ha a fenti gondolatmenet helyes, az istenség célja csakis ez lehet.

 Vagy általunk ismeretlen és talán megismerhetertlen okból másként cselekszik?...

7. Mi legyen?

  Legyen a maximális lét. ezt célozzuk meg, erre törekedjünk.

  A (lehető) legtöbb, a (lehető) legnagyobbak a (lehető) legtöbbel, a (lehető) legnagyobbakkal, a (lehető) legtöbb által, a (lehető) legnagyobbak által, a (lehető) legtöbb és a (lehető) legnagyobb: módon, okból és célból, helyen és időben, eszközzel, előzménnyel és eredménnyel, mennyiségben és mértékben. Stb. 

  Megvalósításuk része az ún. "mindenmegtörténtetés". Minden esemény szimbolikus megtétele.

  Rövidebb formában például:

  "minden szükség szerint van-megvan"

Megvan-a létige ellátva a befejezettséget jelző igekötővel. Ez legyen a kulcsszó. Ennek kimondása képviselje az adott dolog megtörténését.

  Hosszabb formában például:

  "minden szükség szerint van-megvan, az ilyenek is szükség szerint vannak-megvannak, az olyanok is szükség szerint vannak-megvannak, ez is szükség szerintvan-megvan, az is szükség szerint van-megvan"

  Ugyanígy: "Szükség szerint minden van:

minden módom-megvan, minden helyen-megvan, minden időben-megvan, minden okból-megvan, minden célból-megvan, minden eszközzel-megvan, minden előzménnyel-megvan, minden eredménnyel-megvan, minden mértékben-megvan, minden mennyiségben-megvan, mindennel-megvan, minden által-megvan, minden egyebek-megvannak"

  Kell: mert nagy(obb, mert sok, mert több, kell a lét, kell a maximális lét. Csak az én verzióm.

8. Miért kell? Mi kell? Mi van? és Mi legyen? Ki-ki megválaszolja őket világlátása, gondolkodásmódja szerint és megcselekszi a válaszokból következő tennivalókat.

9. "Minden nevében:

-Miért kell? A megfelelő válasz(ok)=...

A kell=ezek és azok  A tilos=ezek és azok

A jó=ezek és azok  A rossz=ezek és azok

-Mi kell? A megfelelő válasz(ok)=...

 Kell=ez, az, emez, amaz, ezek, azok, emezek, amazok

-Mi van? A megfelelő válasz(ok)=...

  Van=ez, az, emez, amaz, ezek, azok, emezek, amazok

Mi legyen? A megfelelő válaszok=...

  Legyen=ez, az, emez, amaz, ezek, azok, emezek, amazok

 és van:ez, van: az, van: emez, van: amaz, vannak: ezek, vannak: azok, vannak: emezek, vannak: amazok"

  Legalább így, ilyen formában. Tétessenek meg az élet során legalább egyszer.

8. Az ember és a kell

 Itt meg kell határoznunk az ember, az ember nevű létező kelljét, szükséges megtörténését, megtörténendőségét..

  Mit, miket kell tennünk, megtennünk hogy megvalósuljunk?

  Ezt én "világolás"-nak nevezem. Más neveken: világiság, viélágtevékenység, világra-irányulás.

  Az ember úgynevezhető világképes létező.

  Tudatában vagyunk a világnak. A létezők sokaságának.

  Képesek vagyunk a világgal, a teljes világgal kapcsolatban cselekedni. Akarni és cselekedni.

  Világképesek, így világkötelesek is vagyunk.

  A világolásnak három ágát különítem el. Ezek: az alakítás, az alkotás és a megismerés.

  Az alakítás: van, lehet és legyen elképzelésünk arról, hogy a világ, illetve a konkrétan ilyenek, a konkrétan olyanok, konkrétan ez és konkrétan az mi és miyen legyen. Mi, milyen, hogyan, hol, mikor, miért, mi okból, mi célból, mivel, mi által, mennyire, mennyi, mevel, mile eszközzel, mile előzménnyel, milyen eredménnyel, stb. A teljes élettelen és a teljes élő valóság. A társadalom stb. Tudjuk a világot, az ilyeneket, az olyanokat, ezt, azt azzá és olyanná stb. alakítani, formálni, tenni, azzá és olyanná stb. akarni és próbálni tenni, formálni és alakítani, aminek és amilyennek szerintünk lennie kell. Amilyennek, aminek, ami miatt, ami végett... stb. 

  Az alkotás: képesek vagyunk alkotni, teremteni, létrehozni, elkészíteni, meggyártani, megépíteni, felépíteni, megcsinálni, előállítani, megkreálni, megkonstruálni, stb., stb. ilen és olyan létezőket. S velük a világot gazdagítani. Ilen pl. művészeti tevékenységünk. De az autó- vagy szerszámgyártás vagy akár ételkészítésünk is.

  A megismerés: képesek vagyunk a világot, ezt-azt, az ilyeneket, az olyanokat megismerni, felfedezni, megtudni, feltárni, feltérképezni, leírni, kikutatni, kideríteni, felderíteni, tanulmányozni, (ki)vizsgálni, (meg)vizsgálni... Ezt a tudományos tevékenységünk, de ilyen a puszta iskolai tanulás is.

  Az alakító, alkotó és megismerő tevékenységünk irányuljon a világra. A teljes világot formáljuk, igyekezünk formálni, a teljes világot alkossuk, építsük, a teljes világot igyekezzünk mgismerni.

  Alkotni képesek az alacsonyabb rendű élőlények is, pl. a madár fészket épít. Ám a legfejlettebb formában ezen a bolygón az ember által lehetséges.

   Legyen "világelképzelésünk". A világnak ennek és/vagy olyannak kell lennie! Ennek ilyennek, annak olyannak. Gondolkodjunk el azon: minek, milyennek. S igyekezzünk ezt ilyenné, azt olyanná tenni. 

  S teremtsünk meg, alkossunk meg, hozzunk létre, csináljunk meg, készítsünk, gyártsunk, állítsunk elő, építsünk meg stb., stb. különféle létezőket.

 S ismerjük meg a világot, a teljes élettelen és élő, a teljes anyagi és szellemi valóságot. Kutassuk vagy legalábbis ismerjük meg, tanuljuk meg a mások által kikutatottat. 

  Alakítás, alkotás, megismerés. A teljes mindenre irányítva.

  Ennek általános formája, sémája például a következő:

"Minden nevében:

Alakítás: minden-legyen: ezek, azok, ilyenek, olyanok, így, úgy, ezekért, azokért, ezek miatt, azok miatt, ezek véget, azok végett, ennyi, annyi, ennyire, annyira, itt, ott, ide, oda, innen, onnan, ekkor, akkor, ettől, attól, eddig, addig, ezekkel, azokkal, ezek által, azok által, ezen eszközökkel, azon eszközökkel, ezen előzményekkel, azon előzményekel, ezen eredményekkel, azon eredményekkel, ilyen körülmények között, olyan körülmények között, egyebek: ..., ..., ..., ..., stb.-és megvan

Ez ugyanígy az ilyeneknél, az olyanoknál, ennél, annál is.

Alkotás: mindenféle létező(ke)t-megvan, ilyen létező(ke)t is-megvan, olyan létező(ke)t is-megvan

minden létezőt-megvan, ezt a létezőt is-megvan, azt a létezőt is-megvan

Megismerés:  minden=ezek, azok, ilyenek, olyanok, így, úgy, ezekért, azokért, ezek miatt, azok miatt, ezek végett, azok végett, ennyi, annyi, ennyire, annyira, itt, ott, ide, oda, innen, onnan, ekkor, akkor, ettől, attól, eddig, addig, ezekkel, azokkal, ezek által, azok által, ezen eszközökkel, azon eszközökkel, ezen előzményekkel, azon előzményekel, ezen eredményekkel, azon eredményekkel. ilyen körülmények között, olyan körülmnények között, egyebek: ..., ..., ..., ..., stb.

  Ez ugyanígy az ilyeneknél, az olyanoknál, ennél, annál is.

  Más formákban, pl.: