A világ és mi

Ismertető
csp01•  2021. július 20. 16:01

Mi a létező?

Mi a létező?

A létező az, amiként megtörténik és amiként megtud történnni. Az íróasztal íróasztal, ha írunk rajta és ágy, ha ráfekszünk és alszunk. A szék szék, ha ülök rajta és íróasztal, ha írsz rajta.

  A létezőnek van elsődleges potenciális misége. Ez az, amiként a leginkább tud megtörténni. Amelyként való megtörténésre tulajdonságai a leginkább alkalmasítják.

  A létezőnek van elsődleges tényleges misége. Ez az, amiként a leginkább megtörténik. A szék szék, az asztal asztal.

  A másodlagos potenciális miség: amiként megtud történni, de nem ez a fő-fő megtörténendősége. Az asztal másodlagos potenciális misége például az ágy-funkció, az ágyság, tudunk rajta feküdni és aludni. 

  A másodlagos tényleges miség: amiként a létező megtörténik, de nem ez a fő-fő megtörténendősége. Az asztal ágy, ha alszunk rajta, ám nem ez a fő funkciója, nem ezért van.

  Képzeljünk el valamit, képzeljük el azt, ami mindenként és bármiként meg tud történni és mindenként és bármiként megtörténik. (Vajon lehet-e ez Isten?)

csp01•  2021. július 15. 16:17

A világ alapvető jóságáról

  Nevezhetjük a világot, különféle személyes sérelmeink miatt, gonosznak, sötétnek, barbárnak-de a világ alapvetően igenis jó. Helyes és szükséges.

  Az első jó a lét,a mæsodik az élet, a harmadik az értelem, a negyedik alétcél feltételezése és keresése, az ötödik az elérése (ha van létcél).

  Az első jó alét. Valami létezik, valami, akármi. Nem a semmi van.

  A második jó az élet. A létezés különkebges formája. Az önmagát erző létezés.

  Harmadik jó az értelem. A fejlett, magas szinten gondolkodó és cselekvő létezés.

  Negyedik a létcél feltételezése és kutatása. Az ertelem feltételezi, hogy a létnek van valamiféle célja, elérendő célja és ezt kjeesi-kutatja.

  (Végezetül ötödik: a létcél elérése minden létező vonatkozásában, ha van bármi, ami a lét célja.)


Vegyük észre a világ ezen jó mivoltát.

csp01•  2021. május 9. 13:01

Még pár gondolat

Gondolatfoszlányok a létezésről

1. 

A világ négy alapvető kerdése: Miért kelll? Mi kell? Mi van? Mi legyen? Miért kell az, ami kell, az életben, a világon? Mi az, ami kell, amit el kell érni, amit meg kell tenin? Mi van a vilagban? S mit tegyünk ezzel kapcsolatban?

  Egy lehetséges válasz: a Nagy és a Kicsi megkülönböztetése. A Nagy, a van, az igen. A Kicsi, a nincs, a nem. A létezés kell, az, ami mennyisegileg, minőségileg Nagy, Nagyobb, LegNagyobb. A világban egyaránt van Nagy is, Kicsi is. S tegyük a világot minél nagyobbá.

2.

Négy világállapot:

1. az ún. Nagy Nem. A totális nemlét. Nincs és nem létezik semmi. Nem történik semmi. Semmivel, semmi által, sehogy, semennyire, semmiért, stb. A teljes világ, a teljes világtörténelem, a teljes világmindenség nincs. Soha, sehol? Idő és tér sincs. A semmi van? A semmi sincs. Nincs, nincs, nincs, nincs. Sőt, a nincs sincs.

2. A miimállét. A lehető legkevesebb lés a llehető legkisebb létezik. A lehető legkevesebb és a lehető legkisebb történik (meg), a lehető legkevesebb: módon, okból, célból, helyen, időben, eszközzel, előzménnyel, eredménnyel., mértékben, mennyiségben stb. A legkevesebb és a legkisebbek.

3. A maximállét. A lehető legtőbb é a lehető legnagyobb létezik. A lehető legtöbb es a lehető legnagyobb történik (meg) a lehető legtöbb: módon, okból, célból, helyen, időben, eszközzel, előzménnyel, eredménnyel, mértékben, mennyiségben stb. A legtöbb és a legnagyobbak.

4.A mindenlét. Minden van, minden (meg)történik. Mindennel és minden által, minden: módon, okból, célból, helyen, időben, ezközzel, előzménnyel, eredménnyel, mértékben, mennyiségben, stb. Mindez persze csak elméletben, a lehetseges megtörtenések végtelenül nagy száma es bizonyos események egymást kizáró volta miatt.

3.

A történelem a minimálléttől a mindenlét felé haladás. Soserm érheti el, de minden eges pillanattal közeledik hozzá. Minden szívdobbnással, minden lélegzetvétellel. Minden egyes lépéssel-vagy helybenmaradással? Nos, azzal is.

4.

Az bizonyos, hogy a valósag nem a Nagy Nem. Cogito ergo sum, az Én kétségkívül létezik, hisz gondolkodik, hisz tud például gondolni saját létére. A minimumlét azonban lehet a valóság ha csak az Én létezik és minden más csak az ô képzete, csak az ő gondolataiban él.


  Ha Isten létezik, a maximállétnek kell a valóságbak lennie. Fordítva ez nem igaz, lehet, hogy Isten nemlete elengedhetetlen feltétele a vilag legnagyobbságának. 

  Ha Isten létezik, a maximumlét a valósag, Isten mint a legtökéltesebb létező, etkölcsileg is a legtöké!etesebb, csakis a legnagyobbat akarhatja és valósíthatja meg. 

5. 

A maximállét a cél és ennek alapján:

a, legyen minél többféle, végtelenféle létező-ez az ún. vegtelenfékeég

b, mindegyikből llegyen minél több, vegtelenül sok-ez a végtelenszerség

c, mindegyik létezzék minél tovább -ez pedig legyen a végtelenülség .

 Minél többféleség, minél többség, minél továbbság.

  A lehető legtöbbféleség, a lehető legtöbbség, a lehető legtovábbság.

  Mondjuk el:

"mindenféle létező van, ilyenek is vannnak, olyanok is vannak, ez is van, az is van

mindenből végtelenül sok van, az ilyenekből is, az olyanokból is, ebből is, abból is

minden örökké létezik, az ilyenek is, az olyanok is, ez is az is"

Például ilyen formában.

6.

  Minden létezőnek van ún. heyettlétezője. Ami van azáltsl, hogy ő nincs. A téglát kettétöröm, helyettlétezője két féltégla. Ha meghalunk, helyettlétezőnk a nélkülük fennálló emberiség.

  Ha minden nemlétező kisebb mint a helyettlétezője, a maximumlét van.

csp01•  2021. április 12. 12:57

A poslin nyelv tervezete, folytatás

A feltételes mód jele jelenben -o, múltban -u.

mu skivo=írnék, nu skivo=írnál, ku skivo=írna, smu skivo=írnánk, snu skivo=írnátok sku skivo=írnának

mu skivu=írtam volna, nu skivu=írtál volna, ku skivu=íírt volna, smu skivu=ítunk volna, snu skivu=írtatok volna, sku skivu=írtak volna

Minden ige szabályosan ragozódik.

esaj=lenni, esa, ese, esi, esex, eso, esu

habaj=birtokolni, haba, habe, habi, habex, habo, habu

Összetett igeidők:

1. Egyidejű jelen: a létige, az esaj jelenben és főnéi igenév

Párhuzamosan tartó jelenbeli eseményeket fejez ki

mu esa skivaj=írok, valami mással egyidejűleg

2.Egyidejű múlt: az esaj múltban és a főnévi igenév: 

Párhuzamosan tartó múltbeli eseményeket fejez ki

nu ese skiva=írtam, valami mással egyidejűleg

3. Egyidejű jövő:, a létige jövőben és a főnévi igenév

Parhuzamosan tartó jövőbeli eseményeket fejez ki

mu esi skivaj=írni fogok, valami mással egyidejűleg

4. Előidejű jelen: a jelenig tartó, mostanra befejeződött eseményt fejez ki

habaj jelenbven és a főnévi igenév

mu haba skivaj=mostanra megírtam

De jelenthet közvetlen múltat is: mu haba skivaj=az előbb írtam

5. Előidejű múlt: két múltbeli esemény közül a korábban történő

habaj múltban és főnévi igenév

mu habe skivaj=írtam, valami más elött

6. Előidejű jövő

két jövőbeli esemény közül a korábban töténő

a habaj övőben és a főnévi igenév

mu habi skivaj=írni fogok, valami más előtt

7. Utóidejű jelen: a jelenre következő eseményt fejez ki:

a ragozott ige jelenben és a főnévi igenév

mu skiva skivaj=írok, most,mindjárt

8. Utóidejű múlt: két múltbeli esemény közül a későbbi

a ragozott ige múltban és a főnévi igenév

mu skive skivaj=írtam, valami más után

9. Utóidejű jövő:

két jövőbeli esemény közül a későbbi

a ragozott ige jövőben és a főnévi igenév

mu skivi skivaj=írni fogok, valami más után


Vannak olyan szócskák, amelyek a múlt, jelen, jövő viszonyait fejezik ki. Ezeket "időviszonyszóknak" nevezem. 

1.az ige mellé egy asx-az ige által kifejezett esemény összefügg a jelennel

mi skive asxh=írtam es ennek pl. hatása van a jelenre

2. az ige mellé egy sxa-az adott eseménynek nincs köze a jelenhez

mu skive sxa=írtam és ez pl. nem hat ki a jelenre

3. az ige mellé egy esx-az ige által jelölt esemény összefügg a múlttal

mu skiva esx=írok és ez pl. a múlt következménye.

4. az ige mellé egy sxe-az adott eseménynek nincs köze a múlthoz

mu skiva sxe=írok és ez nem függ össze a múlttal

5. az ige mellé egy isx-az adott esenény összefügg a jövővel

mu skiva isx=írok és ez  pl. a jövőben fontos lesz

6. az ige mellé egy sxi-ai ige által jelölt esemény nem függ össze a jövővel

Mu skiva isx=írok es ez a jövőben nem lesz lényeges

A passzív, szenvedő ige képzése: az ige elé s-et teszünk. Ha az ige msh-val kezdődik, sa-t.

mi skive ta=megírtam azt

tu saskive =az meg lett írva

A cselekvőt az ala elöljárószó fejezi ki

mu saskive ala mu=az meg lett írva általam

tu saskiva=megíratik

tu saskive=megíratott

tu saskivi=meg fog íratni

tu saskivex=írasson meg

tu saskivo=megíratna

tu saskivu=megíratott volna

Igekötők:

p!. in-be, bele, su=rá

inskivaj beírni suskivaj=ráírni stb.

A bon igekötő a cselekvés eredményességét jelzi: bonskivaj=jól írni

Ellentéte: bion vagy bin, a cselekvés eredménytelenségét jelzi: bionskivaj vagy binskivaj=rosszul írni

Az ige alaformájában folyamatos és befejezett eseményt is kifejezhet: skivaj=írrni, megírni

A befejezettséget az uz igekötő nyomatékosíthatja:: uzskivaj=megírni

A folyamatosságot a kon igerkötő: konskivaj=írni

Ha az igének van más igekötője, azt az ige mögé tesszük, ez a folyamnatosság: inskivaj-skivaj in=írni bele, folyamatosan

A gyakoriságot, ismétlődést a mul igekötő érzékerlteti: mulskivaj=írogatni, rendszeresen írni

Ha az igének van más igekötője, annak megkettőzése is ismétlődés:in-,inskivaj=beleírogatni, beleírni rendszeresen

Igenevek:

1. Aktív főnévi igenév: skivaj=írni

2. Passzív főnévi igenév: saskivaj=írva lenni

3. Aktív mellléknévi igenév: skivak=író (az író ember)

4. Passzív melléknévi igenév: saskivak= az írt, megírt dolog

5. Aktív határozói igenév: skinarn=írva

6. Passzív melléknévi igenév: saskivarn=írva léve

Tehár igető és aj a főnévi, igető es ak a melléknévi es igető es arn a határozói igenév. A passzív forma s vagy sa az aktív igenév elejéhez (s mgh előtt, sa msh előtt)

8. Egyebek

-kötőszók: ji=igen, non=nem, pla=is, au=vagy, ad=de, hanem, anke=még, moj=már, gre=hogy,, uxl=és, ven=ha

 Pla, gre, anke szóvégi mgh-ja kieshet: pl', gr', k', ank' 

-tagadás a non szóval. A tagadott mondatrészt megelőzi.

non mu skive ta=nem én írtam azt, mu non skive ta=nem írtam azt, mu skive non ta=nem azt írtam

Ha tagadott szó mgh áll, a nonból n lesz és az egybeírandó a tagadott szóval: non ung acx-nung acx=nem itt, non ur ar-nur ar=nem akkor

A poslinban egyszeres tagadás van:  mu haba mal=nincs semmim

nem mu ne haba mal, ez állítás, nem igaz, hogy nincs semmi, tehát van valamim.

-a birtoklást a habaj ige fejezi ki. A birtokos az alany, a birtok tárgyesetbe kerül

mu haba alibukas=vannak könyveim, smu habe alautos=voltak autóink

-a műveltetést a mafaraj=csinalni, tenni ige fejezi ki: mu mafara skivaj=íratok (valakivel valamit)

Akivel a cselekvést végeztetjük, azt az ala=által elöljárószó fejezi ki: mu mafara skivaj hal ala nu=íratok veled valamit

Műveltetésnél passzív ragozás nincsen.

-a célhatározói mellékmondatban felszólító mód áll, előtte a pro=végett elöljárószó

lesgaj=olvasni

mu skiva pro mu salesga=írok azért, hogy olvassanbak (engem)

Azonos alanyok esetén a pro után állhat főnévi igenév is a ragozott ige helyett:

mu skiva pro salesgaj

az óhajtó mondatot az ohx szó vezeti be, utána kijelentő mód áll: ohx nu esa ung acx=bár itt lennél

Ha a vágy etős, felszólító mód: ohx nu esex ung acx=bár itt lennél! (nagyon akarom)

Ha a vágy csak mérsékelt, feltételes mód: ohx nu eso ung acx=bár itt lennél(csak kevéssé vàgyom rá)


-az általános alany: ige+hx

skivahx=olvasnak, az ember olvas, skivehx=olvastak, az ember olvasott, skivihx=olvasni fognak, az ember olvasni fog, skivexhx=olvassanak, az ermber olvasson, skivohx=olvasnának, az ember olvasna,skivuhx=olvasttak volna, az ember olvasott volna

-eldöntendő kérdésben a mondat első szava elé nasgy mögé egy el szócskát illesztünk. Írásban kötőjellel (vö eszpoerantó chu). 

Nu ese ar ung=ott voltál

Nu-el vagy el-nu ar ung?=ott voltál?

-a szórend szabad

mu skiva ta, mu ta skiva, skiva mu ta, skiva ta mu, ta mu skiva, ta skiva mu=megírom (azt,)

-bizonyos mgh-k kiesése: némely mgh elhagyható és írásban aposztróffal helyetesíthető.

Kieshet a névelők végén álló a: ja auto agy j' auto=az autó

unba auto-un'auto=egy autó

Kieshet a többes szám jele előtti a: libukas vagy libuk's=könyvek

Kieshet a melléknév -ut végződéséből az u: bonut vagy bon't=jó

Elmaradhat a ju a sorszámnévképző, aju u-ja:unianju vagy unianj'=tizedik

Elmaradhat a személyes névmások végén álló u is:

m'=én, n'=te, sk'=ők, élők

Elhagyható a a kölxsönös névmas végső mgh-ja, minden esetben:

t'=egymás, ast'=egymást, est'=egymásé, ist'=egymásnak, ost'-ez a vonzatos eset.

Elhagyható a dru visszható névmás u-ja:

dru vagy dr'=saját maga, önmaga

Elhagyható a jelen idő a jele: mi skiv'=írok

Ilyenkor a jelen idő egybeesik az ige tövével

Elhagyható a passzív ige s képzője utáni a: sabelinaj=megszépíteni, s'belinaj is lehet

-hangsúlyos mondatrész kiemelése: a szó első vagy egyetlen mgh-ját megnyújtjuk:,  muu skive=én írtam és nem más, uuzex ra=fejezd be azt, fontos, hogy befejezd. (uzaj=befejezni)

-szóképzés: új szavakat alkothatunk képzőkkel

-on. igéből főnevet képez. Megfelel a magyarv ás/és képzőnek

sparlaj beszélni, sparlon=beszélés

ba-nagyítás.   dom=ház, badom=palots

be-kicsinyítés.  brot=kenyér, bebrot=zsemle

he-helyképző. kred=hit, hekred=templom

ha-időképző.  luks=fény, haluks=nsppal

-uj visszahatás. uzaj=befejezni, uzajuj=befejeződni

-is. valamivé, valamilyenné válni.  belut=szép, belisaj=megszépülni.  grandut=nagy, grandisaj=megnagyobbodni

-in. valamivé, valamilyenné tenni. belut=szép, belinaj=megszépíteni, bonut=jó, boninaj=megjavítani

di- tulajdonságoi jelentő szót képez. cxind=gyerek, dicxind=gyerekség,  hum=ember, dihum=emberség stb.

A nemek jelölése: lo a  hímbem jele, la a nőnemé, le a többes,számú közös nemé. A szó végéhez járulnak, írásban kötőjellel.

mu-lo=én, hímnemű, mu-la=én, nőnemű smu-lo=mi, hímneműek, smu-la=mi, nőneműek, smu-le=mi, nő- és hímneműek is

Néhány szónál párhuzamos alakok vannak

hum=ember, hum-lo vagy hom=férfi, hum-lavagy ham=nő

gib=házastárs, gib-lo vagy gob=fêrj, gib-lavagy gab=feleség

fil=gyereke valakinek, fil-la vagy fal=lánya, fil-lo vagy fol=fia

frit=testver, frit-lovagy frot=fiútestvér, frit-la vagy frat=lánytestvér

ater=szülő, ater-la vagy mater=anya, ater-lo vagy pater=apa

cxind=gyerek, cxind-la vagy cxand=lány, cxind-lo vagy cxond=fiú

Ellentétképzés: minden szó ellentétét úgy képezzük, hogy a szó első vagy egyszótagú szó esetén egyetlen szótagjába az ottani mgh elé beteszünk egy i-t.

grandut=nagy, griandut=kicsi, framik=barát, friamIk=ellenség, donaj=adni, dionaj=kapni

Ha a szó első vagy egyetlen szótagjában i van, amögé egy e-t teszünk: intelig=okos, ientelig=buta

Mint írtuk, minden ige szabályos ragozású. Néhány igének van, lehetséges rendhagyó ragozása is.

1. esaj=lenni.  szabályosan: esa, ese, esi, esex, eso, esu

rendhagyóan az s- tőből: sa, se, si, sex, so, su

Tagadva szabályosan: nesa, nese, nesi, nesex, neso, nesu

rendhagyóan: san, sen, sin, sexn, son, sun 

2.a habaj=birtokolni

szabályosan: haba, habe, habi, habex, haboi, habu

Rendhagyóan: ha, he, hi, hex, ho, hu

Tagadva szabályosan: non haba, non habe, non habi, non habex, non habo, non habu

rendhagyóan: han, hen, hin, hexn, hon, hun

3. potaj=tud, képes valamire

szabályosan: pota, pote, poiti, potex, poto, potu

rendhagyóan: pa, pe, pi, pex, po, pu

Tagadva szabályosan: non pota, non pote, non poti, non potex, non poto, non potu

rendhagyóan: pan, pen, pin, pexn, pin, pexn, pon, pun

4. mudevaj=kell valakinek valamit csinálni

szabályosan: mudeva, mudeve, mudevi, mudevex, mudevo, mudevu

rendhagyóan: a mad- tőből: mada, made, madi, madex, mado, madu

Tagadva: szabályosan: non mudeva, non mudeve, non mudevi, non mudevex, non mudevo, non mudevu

rendhagyóan: madan, maden, madin, madexn, madon, madun

5. volaj=akarni

szabályosan: vola, vole, voli, volex, volo, volu

rendhagyóan: va, ve, vi, vex, vo, vu

Tagadva szabályosan: non vola, non vole, non voli, non volex, non volo, non volu

rendhagyóan: van, ven, vin, vexn,von, vun

6. durfaj=szabad, hat/het

szabályosan: durfa, durfe, durfi, durfex, durfo, durfu

rendhagyóan: da, de, di, dex, do, du

Tagadva szabályosan: non durfa, non durfe, non durfi, non durfex, nin durfo, non durfu

rendhagyóan: fan, den, din, dexn, don, dun

7. sciaj=tudni, ésszel, tistában lenni valamivel, tudatában lenni valaminek

szabályosan: scia, sciie, scvii, sciex, scvio, sciu

rendhagyóan: ca, ce, ci, cex, co, cu

Tagadva szabályosan: non scia,, non scie, non scii, non sciex, non scio, non sciu

rendhagyóan: can, cen, cin, cexn, con, cun

Más rendhagyóságok:

ahogy írtuk, rendhagyó az első három sorszám: ujnu, ujbu, ujtru


És van hat melléknév, amelynek az alakjuk fokozáskor megváltozik.

bonut=jó, pumer=jobb, pumest=legjobb, pumar=kevésbé jó, pumast=legkebésbé jó

bionut=rossz, piumer=rosszabb,=piumest=legrosszabb

belut=szép, peluter=szebb, pelutest=egszebb, pelutar=kevésbé szép, pelutast=legkevésbé szép

bielut=csúnya, bieluter=csúnyább, bielutest=legcsúnyább, bielutar=kevésbé csúnya, bielutest=legkevésbé csúnya

grandut=agy, kakuter=nagyobb, kakutest=legnagyobb, kakutar=kevésbé nagy, kakutast=legkevésbé nagy

griandut=kicsi, kakuter=kisebb, kakutest=legkisebb

kakutar=kevésbé kicsi, kakutast=legkevésbé kicsi



Ez a nyelvtan dióhéjban. Kisebb szókészletet is kidolgoztam.

Vannak önkényes szóalkotások, pl. gib=házastárs

Vannak több nyelvből származö szavak, pl. libuk=könyv olasz libro és az angol book összevonása, 

Vannak egy bizonyos nyelvből származó szavak, pl. hum=ember, latin eredetű

csp01•  2021. április 6. 12:42

Az ún. "poslin" nyelv

Az ún. "poslin" nyelv tervezete

Neve: posibut=lehetséges és ling=nyelv, posibut ling össuevonva poslin=lehetséges nyelv

1. Kiejtés és írás

31hangból áll, 23 mássalhangzóból és 8 magánhangzóból. A továbbiakban mássalhangzó=msh, magánhangzó=mgh

Az mgh-k: a(=rövid á), e, i, o, u, ex(=rövid é), ox=(ö), ux(=ü)

Az msh-k: b, p, d, t, g, k, v, l, m, n, r, s(=sz), sx(=s), c, h, j, z, cx(=cs), hx(=erős és mély h hang, mint a németben és a csehben, magas mgh után mint az ihllet szóban, mély mgh után mint a potroh szóban), w-mint az angolban, úgy indul, mintha u-t akarnánk mondani, majd gyorsan áttérünk a következő hangra. Utána mindig mgh áll. Csak szó elején fordul elő.

nj=ny, tj=ty. Ezek csak szó belsejében, két mgh között fordulnak elő.

Akinek az ex kiejtése gondot ojoz, az mondhat é helyett ei-t. Akinek az ox, ux kiejtése gondot okoz, az mondhat ö helyett oi-t, ü helyett ui-t. Akinek az nj kiejtése gindot okoz, az mondhat ny helyett n+j-t. Akinek a tj kiejtése gondot okoz, az mondhat ty helyett tj+j-t.

A hangok hosszúságát a betű mögé tett y jelzi: iy=í, sy=ssz, stb.

Az nj, tj, hx mindig rövid.

A hangsúly a szavak első szótagjára esik. Az egyszótagú szavak hangsúlytalanok.

Minden szó kiejtés szerint írandó.


A betűk neve: a-á, e-e, i-i, o-o, u-u, ex-é, ox-ö, ux-ü,  és az msh-ké: eléjük a-t teszünk, ab-bé, ac-cé, ad-dé, stb.

2. Főnév

pl. libuk=könyv, nacio=nép, nemzet, náció

A határozott névelő: ja=a, az

ja libuk=a könyv

A határozatlan névelő: una=egy

unba libuk=egy könyv

A többes szám jele: +s

nacio=nemzet, nacios=nemzetek

Ha a főnév végén msh áll, az -s slé "a" hangot illesztünk:

libukas=könyvek


Van főnévragozás. Létezik alanyeset, tárgyeset, birtokos eset, részes eset és ún. vonzatos eset.

Az alanyesetnek nincs ragja, illetve zéró morféma jelöli: libuk=könyv

A tárgyeset ragja a-: a!ibuk=könyvet 

Minden esetrag a főnév előtt áll.

Ha a tárgy közvetlenül az igei àllítmány után áll, a rag elmaradhat, az aslanyesetű főnév is lehet tárgy: mu seveda=látom, mu seveda libuk vagy a!ibuk=látok könyvet, de: alibuk mu seveda=könyvet, itt kell az esetrag

A birtokos eset ragnja e-: elibuk=a könyvé, a köny ...-ja/je

A birtok megelőzi a birtokos esetű birtokost: hum=ember, libukas ja ehum=az ember könyvei

A részes eset ragja i-: ilibuk=könyvnek

A vonzatos eset: ennek önálló jelentése nincs, igék és melléknevek vonzataként szerepel:

ragja o-, olibuk

jó valamire-amire jó, az vonzatos esetben áll

bízik valamiben-amiben bízik, az vonzatos esetben áll. stb.

Ha a főnév az esetraggal megelőző hanggal kezdődik, az esetrag és a főnév közé egy l-et rakunk:

auto=autó, alauto=autót, a atárgyrag, l a kötőhang, auto a tő

Az esetek többes számban: alibukas=könyveket, elibukas=könyvekéi, könyveknek a ..-juk/jük, ilibukas=könyveknek, olibukas pedig a vonzatos eset többes számban.

Vannak elöljárószók.  

ante=előtt, térben, iante=mögött, térben, piost=előtt, időben, post=után, időben

sub=alastt, siub=fölött, 

tra=át, keresztül, trans=túl, kontra=ellen, szemben. apud=mellett, intetr=között

kauz=miatt, -ért, okhatározó, pro=végett, -ért, célhatározó, kun=val/vel, társhatározó,

kva=val/vel, eszközhatározó

ala=által, útján, révén. in=ban/ben, benne,  su=n/on/en/ön,   at=nál/nél, nála

bila=nélkül, ansta=helyett, gi=ig, térben, ge=ig, időben

Minden elöljárószó alanyesettel áll

ante ja libuk=a könyv előtt, sub ja libukas=a könyvek alatt stb.

Az oxl elöljárószó: önálló jelentése nincs. Igék, melléknevek vonzata. 

büszke valamire-amire büszke, az elé odakerül az oxl elöljárószó

hisz valamiben-amiben hisz, az elé odakerül az oxl elöljárószó. stb 

Az oxl funkciója ugyanaz mint a vonzatos eseté. Fel is lehet őket cserélni egymással.

fél valamitől-amitől fél, az vagy vonzatos esetbe kerül vagy odatesszük eléje az oxl elöljárószót

Hová? kérdésre az elöljárószó+eléje vagy mögéje egy "an" szócska

in ja libuk=a könyvben, in an vagy an in ja libuk=a könyvbe

Honnan? kérdésre: az elöljárószó+eléje vagy mögéje egy "em" szócska

apud ja libuk=a könyv mellett, apud em vagy em apud libuk=a könyv mellől

3. Melléknév

A melléknevek végződése: -ut.  bonut=jó, belut=szép, junut=fiatal. Bármiből, bármely szóból képezhető melléknév úgy, hogy -ut-ot teszünk a végéhez.

hum=ember, humut=emberti, emberszerű

nacio=nemzet, nép, naciout=nemzeti, népies

A melléknév jelzőként a jelzett szó előtt áll, nem ragozzuk.

belut hum=szép ember

belut ahum=szép embert

belut ehum=szép emberé

belut ihum=szép embernek

belut ohum-a vonzatos eset

 belut humas=szép emberek

belut ahumas=szép embereket

belut ehumas=szép emberedké

belut ihumnas=szép embereknek

belut ohumas-ez a vonzatos eset

stb.

Az állítmány részeként álló melléknév serm ragozandó:  ja hum esa(=van) bonut=az ember jó, ja humas esa bonut=az embetek jók

A melléknév fokozása

felfelé fokozás: -er a középfok, -est a felsőfok jele:,

junut=fiatal, junuter=fiatalabb, junutest=legfiatalabb

lefelé fokozás: -ar a középfok, -ast a felsőfok jele

junutar=kevésbé fiatal, junutast=legkevésbé fiatal

Összehasonlításnál a kötőszó: fi=mint

X esa junuter fi Y=X fiatalabb mint Y

X esa junutar fi Y=X kevésbé fiatal mint Y

Ha a melléknév elejéhez u-t teszünk, határozószót kapunk:

ujunut=fiatalon, ujunuter=fiatalabban, ujunutar=kevésbé fiatalon

A határozószót ugyanúgy fokozzuk mint a melléknevet.

4. Számok. 

nul=0, uni-1, bi-2, tri-3, kva-4, kvi-5, se-6, spe-7, ok-8, nouv-9

A tízesek: az egyesek + an: unian-10, bian-20, nouvan-90, stb.

Unianuni-11, unianbi-12

Bianuni-21, bianbi=22

kvianok=58 stb.

cen-100,  cenuni=101, bicen=200, tricenunianuni-311

mil-1000, kvamil=4000, semil-speanse=6076 stb. Három szamjegyenként kötőjel!

milio-millió, miliard-milliárd, bilio-billió, trilio-trilió

bimiliard-trimilio-kvacenseanbimil-kvacenkva-2.003.462.505

Sorszámnév képzése: tőszámnév+ju: kvaju-4., kviju-5.

Az első három sorszám rendhagyó: uju-1., ujbu-2., ujtru-3.

Ob-szor/szer/ször.  obuni-egyszer, obunian=tízszer

És: obuju-először, onspeanju-hetvenedszer stb.

-ek: osztószámnevet képez: biek-ketted, fél, triek=harmad, kvaek=negyed

Kettőtől kezdve a számok után egyes és töbves szám is állhat.

bi libukas vagy bi libuk=két könyv, unian hum vagy unian humas=tíz ember

bi trek vagy bi triekas=kétharmad, tri kvaek vagy tri kvaekas-háromnegyed

Ugyanígy egyes vagy többes szán áll a mult=sok, miult=kevés, nelt=néhány szavsk után: mult hum vagy mult humas=sok ember, nelt nacio vagy nelt nacios=pár nép

5. Névmások

Személyes névmás:  mu=én, nu=te, ku=ő, élő, tu=ő, az, élettelen

smu=mi, snu=ti, sku=ők, élők, stu=ők, azok, élettelenek

tárgyesetük: az u-t a-ra cseréljük, "a" a tárgyeset ragja:

ma=engem, na=téged, ka=őt, élőt, ta=őt, azt, élettelent, sma=minket, sna=titeket, ska=őket, élőket, sta=őket, azokat, életteleneket

birtokos esetük: az u-t e-re cseréljük, "e" a birtokos eset ragja:

me=enyém, ne=tied, ke=övé, élőé, te=övé, élettelené, sme=mienk, sne=tietek, ske=övék, élőké, ste=övék, életteleneké

Pl. me auto az én autom, ske libukas=az ő könyvei, ne alauto=a te autód, ke ilibukas=az ő könyveinek

Ragozásuk: ame=enyémet, eme=enyémé, ime=enyémnek, ome-a vonzatos eset.

részes esetük: az u-t i-re cseréljük, "i" a részes eset ragja:

mi=nekem, ni=neked, ki=neki, élőnek, ti=neki, élettelennek, smi=nekünk, sni=nektek, ski=nekik, élőknek, sti,=nekik, életteleneknek
Vonzatos esetük: az u-t o-ra cseréljük, "o" a vonzatos eset ragja:

mo, no, ko, to, smo, sno, sko, sto

A magázás, önözés egybeeshet a tegezéssel

nu=te, maga, ön, snu=ti, maguk, önök, de lehet: unu=maga, ön és sunu=maguk, önök is.

ana=magát, önt, ene=magáé, öné, ini=magának, önnek, ono a vonzatos eset, sana=magukat, önöket, sene=maguknak, önöknek, sini=maguké, önöké, sono a vonzatos eset.

Kölcsönös névmás:  ustu=egymás, asta=egymást, este=egymásé, isti=egymásnak, osto a vonzatos eset

Visszaható névmás: dru=saját maga, önmaga, dra=saját magát, önmagát, dre=saját magáé, önmagáé, dri=saját magának, önmagának, dro a vonzatos eset.

Minden személyben használandó:

mu dra=én magamat, nu dri=te magadnak stb.

Mutató névmások

ul=ez, az, élettelen up=ez, az, élő, ulut=ilyen, olyan (-ut a melléknevek végződése),  ululut=tígy, úgy (u a határozószók képzője, a melléknév elejéhez kell tenni, az "l" pedig a kötőhang)

ung=itt, ott, ur=ekkor, akkor, uv=ennyi, annyi

Közelre és távolra is mutathatnak.

Speciálisan közelre mutatás: a névmás elé vagy mögé egy "acx" szócskát illesztünk:

ul acx vagy acx ul= ez, élettelen, up acx vagy acx up=ez, élő, acx ulut vagy ulut acx=ilyen, 

acx ululut vagy ululut acx=így, acx ung vagy ung acx=itt, axc ur vagy ur acx=ekkor, acx ev vagy uv acx=ennyi

Speciálisan távolra mutatás: a névmás elé vagy mögé egy "ar" szócxkát illesztünk:

ar ul vagy ur al=az, élettelen, ar up vagy up ar=az, élő, ar ulut vagy ulut ar=olyan, ar ululut vagy ululut ar=úgy, ar ung vagy ung ar=ott, ar ur vagy ur ar=akkor, ar uv vagy uv ar=annyi

Az acx és az ar tetszés szerint tehető a névmás elé és mögé is.

A mutató névmáyok ragozása:

al=ezt, azt, élettelent, ap=ezt, azt, élőt, alut=ilyet, olyat, av=ennyit, annyit

el=ezé, azé, élettelené, ep=ezé, azé, élőé, elut=ilyené, olyané, ev=ennyié, annyié

il=ennek, annak, élettelennek, ip=ennek, annak, élőnek, ilut=ilyennek, olyannak

iv=ennyinek, annynak, és a vonzatos esetük: ol, op, olut, or, ov

Többes számban: ulas=ezek, azok, élettelernek, upas=ezek, azok, élők, ulutas=ilyenek, olyanok

és: alas=ezeket, azokat, életteleneket, apas=ezeket, azokat, élőket, alutas=ilyeneket, olyanokat, elas=,ezeké, azoké, életteleneké, epas=ezeké, azoké, élőké elutas=ilyeneké, olyanoké

ilas=ezeknekj, azoknak, életteleneknek, ipas=ezeknek, azoknak, élőknek, ilutas=ilyeneknek, olyanoknak

és a vonzatos eset: olas, opas olutas, 

+pl.  acx al vagy al acx=ezt, ar al vagy al ar=azt, acx ilutas vagy ilutas acx,=ilyeneknek, ar ilutas vagy ilutas ar=olyanoknak

stb.

Kérdő névmáxok:  képzésük:, cx+mutató névmás:

cxul?=mit?, cxup=kit? cxulut?=milyen?, ucxulut?=hogyan?, cxung?=hol?, cxur=mikor?, cxuv?=mennyi? hány?

acx ung? vagy ung acx?=hova?  ar ul? vagy ur al?=honnan?

cxur?=mikor?, cxuv?=mennyi? hány  és cxuk?=melyik?

Ragozva példáu!: cxal?=mit?, cxel?=mié?, cxil?=minek?, cxol a vonzatos eset

cxulas?=mik?, cxalas?=miket?cxelas?=miké?, cxilas?=miknek? cxolas a vonzatos eset

Stb.

Minden kérdő névmás vonatkozó névmás is.

ul=ami, up=aki, ulut=amilyen, ululut=ahogyan, ung=ahol, ur=amikor, uv=amennyi, ahány

És pl. al=amit, upas=akik, elut=amilyené, iv-amennyinek stb 

Összefogllaló névmnások:, sx+mutató névmás

sx-=mind-

sxul=minden, sxup=mindenki, sxulut=mindenféle, usxulut=mindenhogyan, sxung=mindenhova, sxur=mindenkor, mindig, sxuv=minden mennyiségű

Ragozva pl. sxal=mindent, sxap=mindenkit, sxilut=:mindenfélének

Tehát az u-t a-ra, e-re, i-re, o-ra cseréljük. A a targyeset, e a birtokos eset, i a részes eset, o a vonzatos eset ragja.

Tagadó névmásokj: n+mutató névmás

nul=semmi, nup=senki, nulut=semmilkyen, unulut=sehogyan, nung=sehol, nur=semmikor, soha, nuv=semennyi, sehány, an nung vagy nung an=sehova, em nung vagy nung em=sehonnan

Ragozva pl. mal=semmit, mel=semmié,  mil=semminek, mol a vonzatos eset

mulas=semmik, malas=semmiket, melas=semmiké milas=semmiknek, molas a vonzatos eset stb.

Tehát az u helyére a-a tárgyeset, e-a birtokos eset, o-t a vonzatos eset

Határozatlan névmások: h+mutató névmás, h-=vala

hul=valami, hup-valaki, hulut=valamilyen, uhulut=valahogyan, hung=valahol, an hung vagy hung an=valahova, em hung vagy hung em=valahonnan, hur=valamikor,huv=va!amennyi

Ragozva pl.: hap=valakit, hep=valakié, hip=valakinek, hop a vonzatos eset hupas=valakik, hapas=valakiket, hepas=valakiké, hipas=valakiknek stb.

Itt is az u hhelyére az esetragok 

Általábos névmások: j+mutató névmás, j-=akár-, bár-

jul=akàrmi, jup=akárki, julut=akármilyen, ujulut=xakárhogyan, jung=akárhol, an jung agy jung an=akárhova, em jung vagy jung em=akárhonnan, jur=akármikor, juv=akármnennyi, akárhány, 

Ragozva pl.: jalut=akármillyet, jelut=akármilyené, jilut=akárminek, jolut a vonzatos eset.


julutas=akármik, jalutas=akármiket, jelutas=akármiké, jilutas=akármiknek, jolutas a vonzatos eset.

A névmasok elöljárószókkal például:

in tu=benne, an in tu vagy in an tu=beléje, bele, em in tu vagy in em tu=belőle, inter ustu=egymás  között, kauz me=az enyém miatt pro me=az enyém végett, ante ul=ez előtt, iante cxul=minden nögött, sub mul=semmi alatt, kun hup=valakivel, kun jupas=akárkikkel

6. Ige. Az ige alapformàja a főnévii igenévI -aj végződésű. Pl.: skivaj=írni az -aj előtt az ige töve: skiv-=ír-. 

A jelen idő jele -a, a múlté -e, a jövőé -i. Az igető végéhez kerülnek. Minden személy megegyezik, személyragozás nincs. Az ige elé mindig ki kell tenni az alanyt.

mu skiva=írok, nu skiva=írsz, ku skiva=ír, smu skiva=írunk, snu skiva=írtok, sku skiva=írnak

mu skive=írtam, nuskive=íetál,ku skive=írt, smu skive=írtunk, snu skive=írtatok, sku skive=írtak

mu skivi=írni fogok, nu skvi=írni fogsz, ku skivi=írni fog, smu skivi=írni fogunk, snu skivi=írni fogtok, sku skivi=írni fognak

 a felszólító mód jele: ex.  mu skivex=írjak, nu skivex=írj, ku skive=iírjon, smu skivex=írjunk,snu skivex=írnátok ku skivex=írnának A nu elhagyható es ugyanígy a snu is=skivex!=írj!írjatok

 feltételes mód jelenben -o a jele, múltban -u

mu skivo=írnék, nu skivo=írnál, ku skivu=írna, s u skivo=írnánk, snu skivo=iírnátok, sku skivo=írnának

mu skivu=írtam volna, snu skivu=írtál volna,

Innen folytatjuk

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom