A világ és mi

csp01•  2018. december 28. 11:43

A lét...

A lét, a puszta lét, a csupasz van, a létrejövés, a létrejöttség egyfelől maga is beteljesülés. Része minden szükséges megtörténésének, hogy legyen, létezzék, annak pontos mikéntjétől, időtartamától, okától stb. függetlenül. Másfelől a létezésünk lehetőséget ad más megtörténésekre, azok előfeltétele. A létezés állapota szükséges megtörténésünk, megtörténendőségünk megtörténtségre váltásának eszköze.

csp01•  2018. december 15. 08:58

Lin

A "lin" nyelv nyelvtana
I. -Hangok: a(=rövid á), e, i, o, u, ö, ü,
b, p, d, t, g, k, l, m, n, r, s(=sz) q(=s)  c, h, j, z, cz(=cs), ch(=erős h, mint az ihlet szóban)
Kettőshangzók: au, eu, iu, ou (a, e, i, o+gyenge u)
-Minden szó az első szótagján hangsúlyozandó.
-Mindent kiejtés szerint kell írni.
-A hangok hosszúságát a betű mögé tett y jelzi: iy=í, sy=ssz stb.
-A betűk neve: a-á, e-e, i-i, o-o, u-u, ö-ö, ü-ü, b-bá, p-pá, d-dá, t-tá, g-gá, k-ká, l-lá, m-má, n-ná, r-rá, s-szá, q-sá, c-cá, h-há, j-já, z-zá, cz-csá, ch-"chá"

II. Főnevek:
-Csak határozott névelő van: ul. Ul= a, az. Ul dom=a ház, dom=ház, egy ház. Magánhangzó (mgh) előtt az u kieshet, akkor 'l a névelő: ul insul vagy 'l insul=sziget. Mássalhangzó (msh) előtt az l eshet ki, ekkor u' a névelő: ul blet vagy u' blet=ágy.
-A többes szám jele: -s, doms=házak
Mgh és l, m, n, r, j, k, után+s, más msh után es (bletes=ágyak),
-A főnévragozás:
tárgyeset, ragja a-, birtokos eset, ragja e-, részes eset, ragja i- és módhatározói eset, ragja o-?
adom=házat, edom=házé, idom=háznak, odom-házszerűen.
-Elöljárószók : anta=előtt, nonta=mögött, super=felett, nop=alatt, apud=mellett, inter=között, kontra=ellen, szemben, tra=át, trans=túl, kauz=miatt, pro=végett, kon=val/vel, társ, gam=val/vel, eszköz, in=ban/ben, su=n/on/en/ön, at=nál, nél
Hová? kérdésre an+elöljárószó, honnan? kérdésre en+elöljárószó: in ul dom=a házban, an in ul dom=a házba, en in ul dom=a házból.
Az elöljárószók alanyesettel állnak.
III. Melléknevek:
-képzőjük -ut: grandut=nagy, bonut=jó, belut=szép.
-A melléknév a főnév mögött áll. Nem ragozzuk.
dom grandut=nagy ház, adoms grandut=nagy házakat
-Fokozása
1. felfelé: -er, -est
bonuter, bonutest=jobb, legjobb
2. lefelé: -ar, -ast
bonutar, bonutast=kevésbé jó, legkevésbé jó
-fi=mint, beluter fi ...=szebb mint ...
IV.Szám
-un=1, du=2, tri=3, kva=4, kvi=5 se=6, spe=7, ok=8, nouv=9, dek=10
dudek=20, tridek=30 stb,
dekun=11,dekdu=12 stb.
cen=100, mil=1000 és milio, miliard, bilio, trilio
3.475=trimil-kvacenspedekkvi
-sorszám: +u, unu=1., duu=2., triu=3. stb
-ga=szor/szer/ször
unga=egyszet, nouvga=kilencszer
unuga=először, duuga=másodszor
-A számok után kettőtől kezdve többes szám áll: tri doms=három ház.
V. Személyes névmások:
ud=én, ur=te, um=ő, hímnemben, up=ő, nőnemben, us=az, élettelen dolog
sud=mi, sur=ti, sum=ők, hímnemben, sup=ők, nőnemben, ug=ők, nő- és hímnem együtt, sus=azok, élettelen dolgok
-Ragozásuk: az u a-ra, e-re, i-re, o-ra cserélődik.
tárgyeset: ad=engem,ar=téged, am=őt, hímnemben, ap=őt, nőnemben, as=azt, élettelen dolgot,
sad=minket, sar=titeket, sam=őket, hímneműeket, sap=őket, nőneműeket, ag=őket, nő. és hímneműeket, sas=azokat, életteleneket
birtokos eset: ed=enyém, er=tiéd, em=övé, hímnemben, ep=övé, nőnemben, es=övé, élettené,
sed=miénk, ser=tiétek, sem=övék, híneműeké, sep=övék, nőneműeké, eg=övék, nő- és hímneműeké, ses=azoké, életteleneké
részes eset: id=nekem, ir=neked, im=neki, hímneműnek, ip=nmeki, nőneműnek, is=annak, élettelennek,
sid=nekünk, sir=nektek, sim=nekik, hímneműeknek, sip=nekik, nőneműeknek, ig=nekik, nő- és hímneműeknek, sis=azoknak, életteleneknek.
módhatározói eset: od=az én módomon, or=a te módodon, om=az ő (hímnemű) módján, op=az ő, nőnemű, módján,
sod= a  mi módunkon, sor=a ti módotokon, som=az ő (hímneműek) módjukon, sop=az ő (nőneműek) módjukon, og=az ő módjuon, nő- és hímneműek, együtt. sos=azok módján, életelen dolgok
VI. Kölcsönös névmás
ustu=egymás
asta=egymást
este=egymásé
isti=egymásnak
osto=egymás módján
VII. Visszaható névmás (csak a 3. személyekben):
ju=önmaga, ja=önmagát, je=önmagáé, ji=önmagának, jo=önmaga módján
VIII. Mutató névmások:
mu=ez, ma=ezt, me=ezé, mi=ennek, mo=így
lu=az, la=azt, le=azé, li=annak, lo=úgy
M-mel közelre, l-lel távolra mutatunk-
mut=ilyen, mat=ilyet, met=ilyené, mit=ilyemnek
lut=olyan, lat=olyat, let=olyané, lit=olyannak
és: mul=itt, lul=ott
murt=ekkor, lurt=akkor
mung=ennyi, lung=annyi
IX. Kérdőszók:
vu?=mi? va?=mit? ve?=mié? vi?=minek? vo?=hogyan?
utu?=ki? ata?=kit? ete?=kié? iti?=kinek?
vut?=milyen vat?=milyet vet?=milyené? vit?= milyennek
vul?=hol?  vurt?=mikor? vung?=mennyi? hány?
Ezek egyúttal vonatkozó névmások is: vu=ami, va=amit, utu=aki, vung=ahány, amennyi
Többes számuk mint a főneveknél: mgh és l, m, n, r, j, k után -s, más msh után: -se, msh-kapcsolat után-ese. pl.:
vus=mik, amik, vas=miket, amiket utus=kik, akik, stb.
X. Egyéb névmások:
vu=mi, ami-
bu=minden, inu=semmi, hu=valami, nu=bármi
utu=ki, aki-
butu=mindenki, inutu=senki, hutu=valaki, nutu=bárki
vut=milyen, amilyen-
but=mindenféle, inut=semmilyen, hut=valamilyen, nut=bármilyen
vul=hol, ahol-
bul=mindenhol, inul=sehol, hul=valahol, nul=bárhol
vurt=mikor, amikor-
burt=mindig, inurt=soha, hurt=valamikor, nurt=bármikor
XI: Igék:
-skivAN=írNI
Az -an végződés helyébe tesszük az időjeleket:
-a: jelen
-e: folyamatos múlt
-i: múlt
-ö: előidejű múlt
-o: folyamatos jövő
-u: jövő
-ü: előidejű jövő
Személyragozás nincs.
ud skiva=írok
ud skive, ud skivi, ud skivö=írtam
ud skivo, ud skivu, ud skivü=írni fogok
Folyamatos múlt: múltbeli helyzet, állapot leírása, amelyben más, konkrét múltbeli események történtek
Múlt: általában a múlt kifejezése
Előidejű múlt: a múlt egy adott pontjára befejeződött esemény vagy egy másik múltbeli esemény előtti esemény
Folyamatos jövő: jövőbeli helyzet, állapot leírása, amelyben más, konkrét jövőbeli események történnek
Jövő: általában a jövő kifejezése
Előidejű jövő: a jövő egy adott pontjára befejeződő esemény vagy egy másik jövőbeli eseményt megelőző esemény
-Felszólító mód: -au
ud skivau=írjak
A második személyekben a névmás elmaradhat: skivau=írj!, írjatok!
-Feltételes mód, jelen-eu, múlt -iu
sud skibeu=írnánk, sud skiviu=írtunk volna
-Óhajtó mód: -ou
ur skivou=bárcsak írnál
-A passzív, szenvedő ragozás: u- az ige elé.
us uskiva=íratik, us uskivi=íratott
-Igenevek
1. főnévi: skivan=írni, uskivan=írva lenni
2. melléknévi: skivar=az író (ember), uskivar=az írt (dolog)
3. határozói: skivor=írva, uskivor=írva léve
-Igekötők, pl:
in=be, bele, inskivan=beírni, beleírni
su=rá, suskivan=ráírni
Mindig az ige előtt állnak, bvele mindig egybeírva.
A megismételt igekötő ismétlődést fejez ki:
in-inskivan=be-beírni.
Ha más igekötő nincs, a da- igekötő érzékelteti az ismétlődést.
daskivan=irogatni.
Az igekötős ige befejezettséget fejez ki. Ha más igekötő nincs, a a befejezettség jelölésére a fin- használható.
finskivan=megírni
-Folyamatos ige-i
ud skivai=folyamatosan írok
sud skivoi=folyamatosan írni fogunk stb.

XII. li=igen, ni=nem
ö=és (magánhangzóval kezdődő szó előtt öl), ü=is, megelőzi a szót, amelyre vonatkozik, magánhangzó előtt ül az alakja  au=vagy

csp01•  2018. október 13. 09:04

Az Eleve Adott

Az (emberi) alsóbbrendűség egyik megnyilvánulása az, amit úgy nevezhetünk: az Eleve Adott utánzása.
Az Eleve Adott: a világ, ahogy, amiként és amilyenként az ember számára megjelenik. Minden, amit nem mi alkottunk meg, nem mi találtunk fel. Bizonyos világlátás, társadalmi rend, szokások, hagyomány. Mindaz, amivel megszületve-felnőve szembesülünk.
Mindez az ember számára eleve adva van, nem ő készítette el a világot ilyennek, előtte is ilyen volt s ő mindebbe beleszületett és belenőtt. Hogyan állunk hozzá? Nem tesszük beható vizsgálat tárgyává. Helyes-e? Helytelen-e? Így kell-e lennie? Hogy lehetne máshogy?...
Szó nélkül elfogadjuk, utánozzuk, a magunkévá tesszük. Lázadunk ellene legfeljebb akkor, ha kirívóan nagy ostobaság.
Jó példa a karácsony. Fogunk egy fenyőfát, feldíszítjük, szobánkba beállítjuk. Ajándékozunk, sütünk-főzünk. Miért? Mert ez a szokás. Ezt láttuk kisgyerekkorunktól kezdve. Miért kell és miért így kell?-nem kérdezzük meg.Gépiesen követjük az Eleve Adottat.
Az Eleve Adott-bármi is ez, bármely világfelfogás, bármely társadalom, bármely szokás-felül kell vizsgálni. Értelmünk ítélőszéke elé kell idézni. Mi ez, miért így, miért nem úgy?...
Az ember ehelyett számára eleve adott világban él. Nem tudja az Eleve Adott eleve adott-voltát. Eleve Adottsága okán helyesnek, a leghelyesebbnek, az egyetlen helyesnek tartja.
Ha egy olyan környezetben nőttél volna fel, ahol a sört fejen állva isszák, mert úgy gondolják, az egészséges, bizony te is fejen állva innád, mert te is úgy gondolnád, hogy az egészséges. Utánoznád az Eleve Adottodat. Persze, nyilván én is.

csp01•  2018. augusztus 29. 12:48

A LEGNAGYOBB

Fontos emberi képesség a LEGNAGYOBB tételezése. Valami, ami / az, ami mindennél nagyobb. A szó minden értelmében és teljes mértékben. Nagyobb, több, értékesebb, magasabb rendű... és a többi. Folytatható korlátlanul.
Ezt, valami ilyesmit elképzelni, megsejteni, megérezni. S akaratunk tárgyává tenni.
Nem határozható meg pontosan, mi is ez a LEGNAGYOBBSÁG. Ha ezt tennénk, amit így kapnánk, az már nem a LEGNAGYOBB lenne, hanem valami, aminek kapcsán, amivel szemben tételezni lehetne és kellene a (LEG)NAGYOBBat. 

Megfoghatatlan, titokzatos valami, nem tudott, csak sejtett, érzett állapot.
Értelemszerű folytatása ennek a LEGNAGYOBBNÁL IS VÉGTELENÜL NAGYOBB tételezése és akarása, igenlése.
"A LEGNAGYOBB=...
eléretik: ... megtörtént
A LEGNAGYOBBNÁL IS VÉGTELENÜL NAGYOBB=...
eléretik: ...megtörtént."
Például így.

Azt hiszem, Nietsche Übermensche hasonlatos ehhez a LEGNAGYOBBhoz.

Megjegyzés: a Megfoghatatlan... előtt nincs üres sor!


csp01•  2018. július 24. 11:16

Egy az igazság

Alaptétel: minden tudományban van egy bizonyos végső és abszolút igazság. A humán tudományokban éppúgy, nem kevésbé mint a természettudományokban.
  A tudomány az adott tudományág Mi?-jére teljesen-egészen, pontosan és kimerítően és mindenre kiterjedően és részletesen válaszoló Ami. A tudomány tárgyának kerek, hiánytalan egész-teljes elmélete. Leírandó, feltárandó. Ez a tudomány célba jutása-juttatása. Az egymásnak ellentmondó bölcseleti, irodalomtudományi stb. -izmusok közül csak az egyik lehet igaz vagy: a valóság valahol köztük helyezkedik el. önmagában mindegyikben van némi igazság, de mindegyikük túlhangsúlyozza a maga álláspontját (materializmua-idealizmus, realizmus-nominalizmus, empirizmus-racionalizmus)
  Empirikusan és/vagy racionálisan szigorúan igazolható és igazolt tény, minden egyéni vélekedés helyett.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom