my Utániroda
JátékHerman Melville - A maldív cápáról(fordítás)
A cápáról, arról a flegmáról,
Maldív tengernek fakó barma,
Azúrkék és karcsú, kis ügyes kalauzhalnak,
Éberségre jut-e elég karma.
Fűrész-katlan és véghozó pofájától
Bántódásra ok vagy eset nincsen,
Folyékonyan gördülnek szörnyű oldalán
Vagy azon az ijesztő Gorgon fejen;
Vagy ólálkodnak fűrészes fogak öblén
Fehér, hármas rétegű, csillogó kapujában
Révre lelnek, midőn veszedelem jő,
Menedékre a Sorsok állkapcsában!
Pajtások ők; és bajtárs-módra vezetik őt prédára,
A csemegéből részt mégsem kapnak-
A vén trotli szeme és veleje fásult és unott,
A sápadt, szörnyű húsmarcangolónak.
Forrás: The Maldive Shark - by Herman Melville
Philip Morin Freneau - A méhecskéhez(fordítás)
Philip Morin Freneau- A méhecskéhez(fordítás)
Tóból vagy patakból élénken kortyolsz,
Vagy szürcsölsz vizeknek folyamából,
Csavargó szárnyakon mire gondolsz?--
Tanultál Bacchus csábításából--
Vajon kelyhet készít-e tenéked?--
Vajon lesz-e engedékeny véled?
Tán zaklattak ellenségek vagy viharok,
Rémítettek darazsak, királymadarak,
Rettentő munka, háború, nem vigadok
Vajon az a helyes út ilyen ingatag?--
Jobb helyet nem is találhattál volna,
Mint a széles partját ennek a tónak.
Üdvözlégy!--Immár kelyhemhez hívlak,
Jövel mindenki, ide találsz;
Itt ború árnyai mind elmúlnak,
Itt már csak nyugodtan is lazsálsz.--
E nedv oly édes szüntelen-szüntelen,
Ember vagy méh, gyászod megszüntetetem.
Hogy mi hozott ide, nem tudhatjuk azt,
Nem fogod súgni nekünk--
Ám újjongva látnánk hogy tova haladsz
S vidáman búcsút intünk:
Szárnyaidon csak a szél harcol,
Fullánkoddal ellengésed dacol.
De oly nagy kortyot, oh, te ne igyál,
Mert oly mély az óceán is;
Itt nagyobb méhek is elsüllyedtek már,
Olyan hat láb magasak is.
Mint fáraóról szóló fáma,
Vörös tengerbe veszett gálya.
Tégy hát kedvedre, kívánj velem;
Rajta, féktelenül bírj--
Sírod is lesz ezen pohár bor,
Sírfeliratod lesz--Sírj--
Menj és Charon csónakjában foglalj helyet,
Üzenjük a kasnak, megittad a kelyhet.
Sara Teasdale - Dalok fája(fordítás)
Sara Teasdale - Dalok fája
Másoknak éneklém dalom,
Ám hozzád hű maradok;
Dalok fája most csupaszon
Dereng a domboldalon.
Mert jöttöd akár az úri szélé,
Távolba vesző felkavart levelek
Mint réges rég elfeledett dolgok
Túlon-túl, a világunknak végén.
Dalok fája most csupaszon
Az égszínkék alatt -
Másoknak adtam át dalom,
Neked meg magamat.