my Utániroda

Történelem
petrichor•  2022. december 16. 09:57

Owen Wilfred - Expozíció / részlet/(fordítás)

Agyunk sajog, a könyörtelen, jeges keleti szelektől...
Csendet őrző éjszakában elcsigázottak az énjeink...
Csendes, lankadó tüzek zavarják szökellő emlékeink...
Kíváncsi, izgatott suttogás hallatszik az őrszemektől,
De nem történik semmi.

Figyelve, drótot cibáló szélrohamokat hallunk,
Akár tüskebokor okozta haláltusa rángatózás.
Északnak, szüntelen, villódzó tüzérségi morajlás,
Távolról, mint unalmas pletyka, nem is a mi háborúnk.
Mit keresünk mi itt?

Húsbavágó, keserves hajnal már hasad...
Eső áztat, viharfelhő sejtet új háborús alkalmat.
Keleten a hajnal tömörül, mint búskomor had
Sorokban támad reszkető, szürke fodrokkal,
De nem történik semmi.

Hirtelen folytonos golyózápor töri meg a csendet.
Kevésbé végzetes mint a feketén vacogó lég,
Hópelyhei nyájba gyűlnek, megállnak, hogy újrakezdjék;
A szél közönyösségében fel és le tévelyegnek,
De semmi sem történik.


Forrás: https://www.poetryfoundation.org/poems/57261/exposure-56d23a961ef5a

petrichor•  2022. december 11. 12:38

Percy Bysshe Shelley - Ozymandias(fordítás)

Óvilági vándorral találkoztam,
Így szólt--"Két törzstelen, roppant sziklaláb,
Áll a sivatagban....Míg a homokban,
Süllyedő tört ábrázat fekszik arrább,

Redős ajka, gúnyos, fagyos uralma,
Szobrászról mesél, szenvedélyt vezetett
Belevésve élettelen dolgokba,
Mit kéz utánzott, mi szívet etetett;

Piedesztálra imígyen van írva:
Én Ozymandiás, Királyok Királya;
Nézz munkámra, te Magasztos, és rettegj!

Körülötte semmi nem marad meg, az
Omladozó kolosszális Roncs mellett,

Csak a magányos homokbuckák futnak."


Forrás: https://www.magyarulbabelben.net/works/en/Shelley%2C_Percy_Bysshe-1792/Ozymandias/hu/12414-Ozymandi%C3%A1s

petrichor•  2022. november 20. 14:05

Napóleon egy Szent Ilona-i falevélhez(fordítás)

Eugene Lee-Hamilton - Napóleon egy Szent Ilona-i falevélhez

Ülve, kézben tartom birodalmamnak:
Te, ráncos falevél, te, kis múlékony
Fakó erezeteddel szeplős, te vagy
Szélte, hossza, bősége parancsomnak.

Erezetedben látok minden földet,
Visztulától Tajóig, szolgaságban:
Szétporladsz kezemben és bukásodban
Fekete por leszel, tervet tükröztet.

A trópusi vihar sóhajtása ez?
Üvöltése enyhíti gyötrődésem.
Ágyú-szavú villám. Légióvá lesz.

Mozgó felhők között, és sok-sok elem
Csatázó siet győzni, rajon raj ez.
Rágj, keselyű, rágj: a Titán megkötözve.


Forrás: https://www.poetrynook.com/poem/napoleon-st-helena-leaf