szavak gyűjteménye

Lehet a gerinc titok, rejtett,
Egy bőkezű, tűrő, jólnevelt,
Aztán ha tyúkszemére léptek,
Mint koponyán az acéllemez -
Koppan túl a betörhetetlen,
Sopánkodhat gaz: nem ezt várta,
És érzi magát megcsalatva,
Csikorog rajta vásott foga,
Ha félresiklik derék-jelmez;
A jóság meg van hitelezve,
Hamis előjog, nem örökre,
Van, hogy késő, emberes lecke,
A gálánsságnak egyszer vége,
Az erő ami létrehozta
Ütni is tud, ha úgy akarja!
A kemény egyén sokat segít,
Nem méltó zavarni köreit,
Mert csakis az adhat, ki erős,
Másnak juttatva fölöslegből,
Amikor pauza van ebben,
A hitványság szerterebben...

A vers, mint olyan, részben vagy teljesen fikció, nem valós, általában szépített vagy direkt eltúlzott, nem szabad feledni -
a valóságot megélni kell, a vers mű(!)alkotás, soha nem lesz tény, mint a vélemény sem. Szubjektív nézőpont ábrázolás, pillanatkép,
unalmas lenne, ha nem ilyen lenne... A vers művészet nélkül egyszerű szótár, kézikönyv volna.

Szomszédba költözött hopsz
két sokgyermekes család,
Ez történik akkor ha a
CSOKkert osztogatják.
Egy éve már megy a muri,
A kertemből Vietnám,
Bár lenne ez nekem buli,
De az agyam hasogatják.

Szerelmes a hangjába
meg figyelemhiányos,
Azt hiszi ha ordít
ő attól lesz hatásos.
Szegény fejem gyógyszerezem,
Ők jól vannak, hallom,
Oh, régi szabadság,
Hozzád száll sóhajom :(