szavak gyűjteménye
SzemélyesMicóka
Szerettem volna egy cicókát
Hogy teljes legyen a háztartás,
És szomszédéknál nyekergett egy,
Ki csak maradékokat evett,
Az ember kezet nem ismerte meg,
Szaladt tőle ezerfele szét,
De elkaptam, kikupáltam onnét;
Szeppencs volt, két egész hónapig,
És most ő a gizda, testvéreit,
Kik nem jártak ily jól, mind lehagyta,
Ha elmegyek, nyávogás vár haza -
Te kis guberált, jó Micóka.
Önboncoló csokor
Ezt a bejegyzést egy tagunk töltötte fel a blogjába. A bejegyzés nem minősül hivatalos tájékoztatásnak, a benne szereplő esetleges állítások a képzelet szülöttei, és semmi esetre sem tekinthetőek objektív hírnek vagy tanácsadásnak. A koronavírussal kapcsolatban a koronavirus.gov.hu címen elérhető hivatalos oldalon lehet tájékozódni.
Nem vet engem szét
Hogy magamról hirdessek
Ajándék mesét
A kínrím kerül
Félek a szó lemerül
Túl elveszettül
Texter maradok
Betokozódva biztos
Fájnak a zajok
Piedesztálon
Mindenki kivéve én
Fölös pedálon
Békén hagyhatna
Bárki mást áldozhatna
Bárány nem kolonc
Vírusom csekély
Szótárazott egy segély
Sekélyke kéj de
Billentyűgazdag
Saját világ alkotta
Naplós foltozat
Időpusztulat
Ember humán marad ha
Háttere kihalt
Tartani frontot
Bár nyögvenyelős szintén
Kötelessége
Kietlenségek
Tapasz a világvége
Talán nem kéne
Mese vagy látszat
Örülök hogy te láttad
Irkafirkámat
Anno volt dallam az életemben
Égette a munka mindkét kezem,
Hol postán - hol egy építkezésen,
Hétvégén piaci segéd iskola közben,
Anno volt dallam az életemben.
Nem tanultam, de mindig átmentem,
Bár az órákon aludtam, ha tehettem,
Végeztem színnégyes érettségivel, mert
Anno volt dallam az életemben.
Mi nem öl meg, megerősít, hittem,
Tüdőm horpasztotta saját bevételem,
Előbb cigi, majd fű volt osztályrészem,
És megszűnt a dallam egész életemben.
Már nem mutatják büszkén a képem,
Oda a haveri kör, mindenen túl lettem,
Paranoiás hanghallás maradt terítéken,
És a dallamra már nem is emlékezem...