szavak gyűjteménye

Vers
liketorn•  2021. március 24. 19:46

Rock

Forró ütem, pereg a dob,
Vadul diktálja az iramot,
Velőig ható ütemek
Visznek messze ernyedtséget,
Mert e zene, nyilvánvaló,
Remekbe szabott vízió...

Minden egyes dobbanása
Irányfény az éjszakába,
A zord idő mind elveszik,
A sivár pedig megtelik,
Zabolátlan szabad az ég,
Irány fel, és sosem elég!

liketorn•  2021. február 23. 20:37

Az ős szava

A bíbor ég alatt,
Végtelenzöld mentén,
Egy kis tisztás akad -
Onnan jöttem én.

Nappal vadász voltam,
Éjjel meg a préda,
Sose tudhattuk azt,
Mának lesz holnapja?

Lombsátrainkat csak
Egy pár lián tartja,
Benéz hozzánk a zivatar,
Ha nagyon akarja.

Örül a sok vadkan
Amelyik túléli,
Úgyis olyan sok van,
Meg se lehet enni!

Bőrünk színe: csapzott,
Ne is kérdezzél mást,
A szívünk helyén volt,
Így te olvashattál...

liketorn•  2021. február 11. 01:52

Rövidek

Testen kívüli létezés
Mennyivel többek vagyunk
A hús börtönénél

***

Kávétlanul visszaomlunk
Leszünk újra unott magunk
Teng-leng szürke hétköznapunk
Fizetésnap, felvirradunk
Hiszen ismét kávézhatunk

***

Felenged az avítt jégtakaró
Olvasztottból a sajt ami jó
Nem sarkainál a földgolyó
Ha kiönti fagyott 'lakóit' a hó
Ősbacilust bír-e panellakó
Vagy ismét csámcsoghat a híradó
-Megfontolandó-

***

Ha nem ad az élet, alkoss
Alkoss sötétet világost
A játszmát élőben elvesztve
Tollal vehetsz még revansot

liketorn•  2021. február 4. 17:57

Jobbágy Budapesten

Ismét jártam Budapestet
Honnan kizárt az üres zseb,
Láttam újra sok lányt, szépet,
Ahogy utcán végiglebeg,
Az emberek sokadalma
Kapaszkodik telefonba,
Az Alcatelem száz éves,
Legalább nem érdeklődnek,
Egy ruhát hordok, de tényleg.
Mindenki csak siet, siet,
Hogyha erre szemük volna,
-Mert azon is a maszk rajta-
Öröm ülne fővárosba',
Hisz akié Buda meg Pest,
Nem érzi a kies ürest...
Jó volt látni, de vár a ház,
Hol a röghöz kötés tanyáz.

liketorn•  2020. december 16. 13:59

A zárkózott és a bolt

Elfogyott az olaj, 

Ettől tartottam,

Pedig olyan sokat

Tartalékoltam.


Ismét ki kell menni

Az emberek közé,

Ismét fel kell venni

A maszknak közönyét.


Vajon megóvhat majd

A paranoiától,

Hiába nem bántanak,

Ha a fülem lángol.


Nem vagyok tehetős,

Így magam vásárlok,

A félelem erős,

De az éhség nagyobb.


Megpakolom hátam

Amennyit csak tudok,

Talán nem kell mondjam:

Introvertált vagyok.


Nem akarok kimenni,

Otthon vagyok jól,

Nem kell nekem senki,

Csak nagyon muszájból.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom