Testvér

szalay•  2018. szeptember 2. 07:22

Testvér,én ki a Hazában élek,hol erős Nemzetben ép lélek,

kezem nyújtom,támaszkodj rám,

neked a határ túloldalán,

egy a nyelvünk,egyszinű a vér,

testvér,te magyarnak születtél.


A mi őseink együtt harcoltak,

Árpád vezérrel hont foglaltak,

István,ki törvényeket alkotott,

múltunk közösen egybefonodott,

igy lettünk mi két testvér,

mert te is magyarnak születtél.


Századok súlyos viharokkal voltak,

hol népek és nemzetek elhulltak,

rendszerek megbuktak sorba,

s határok is változtak azóta,

nem a te hibád,hogy oda kerültél,

testvér te magyarnak születtél.


Legyen úgy,hogy nem velünk vagy,

hazád Felvidék vagy Erdély marad,

a nemzedék ,mely ott nő és él,

tudjon miről történelmünk mesél,

te nem kérted amivé lettél,

ne feledd,magyarnak születtél.


Testvér,ez az ország a tied is,

s mindazoké kik benne hisznek,

mi akik itt maradunk benne,

vagyunk a Nemzet éló gyökere,

mely határokon túl,hozzátok elér,

mert testvér,magyarnak születtél.


 Melbourne,2o18 ápr.27

(megjelent Magyar Élet,Ausztrália,2ö18 május)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2018. szeptember 2. 10:57

eme versed alatt is csak önmagam ismételve mondhatom - mindenikünknek lelkiismeretére van bízva, hogy miként viszonyul ama néphez amelynek nyelvét beszéli anyanyelvi szinten, mert vallhatnám magam annyi másnak is származásilag, de hiába tenném, mit érnék vele? hisz nem ismerem a nyelvét. Ez az én anyanyelvem, ezt vettem át szüleimtől, ennek a népnek fájdalma-öröme az enyém is, nagyon fáj hogy ennyire szétvágták kötelékeinket

Törölt tag2018. szeptember 2. 10:45

Törölt hozzászólás.

Rozella2018. szeptember 2. 08:41

Sokan vesztették el gyökereiket... de a szívüket nem. "itthon" sokan nem értik, hogy miért kell újra és újra kimondani...