túloldal

  Sirnak-e a fák,amikor kidőlnek?,

hogyan mondanak búcsút

a magasnak s a fénynek,

bántsa-e, a gondolat,hogy

mi lesz belőlük,

lesz-e majd nemzedék,

mely betölti helyük?

  Mondhatnak-e nemet

a suhanó fejszéknek,

s a lombokat vagdaló

romboló kezeknek?

  Talán,....ők csak kidőlni tudnak,

   szótlanul búcsúznak,

   ahogyan elhullnak,

   ágaikat mégegyszer

   az égre meresztve,

   egymás után sorba

   a földre döntve,

   reccsenő robajjal szakitva

   ösvényt a sűrűbe.

Nem igaz,...én hallom ahogyan sirnak,

zöld levelek reszketve mozdulnak,

a napfény átszűrődik a lombok között,

de a fájdalom ott rejtőzik az árnyak mögött.

    Ó,nem sirnak a fák,

    de ha tudnának,

    özönviz lenne réme

    az egész világnak,

    magas csúcsok s hegyek,

    vizbe fulladnának,

    ha a fák sirni tudnának

       Melbourne,2o14 dec.8