túloldal

fordult világ felrugott szabályok

szokott egykoron már nem az

magam apasztom nyelt dühhel

mindent betemet a joghalmaz

"a világ felett örkődik a Rend"

és lépéseink is igazgatják

gondolatok előtt kapuk

mielőtt megszólalni hagyják

mindenhez van jog és 

szabad akarat...lehet dönteni

ki sodrás ellen úszna szembe

gyanús örvény végleg elnyeli

 rend vigyáz a rendre...hallod?

a világ egyazon dalra fakad

szívből énekel vagy hápog

birkát követ a sisere had

beállok vagy egymagam járok

várfalat emelek énem köré

megmaradok ahogyan születtem

keményfejű székely góbé

(idézet Vass Albert:Üzenet haza verséből)

Megtörik a fény a tó tükrén,

őszi reggel,hüvős pirkadat,

szélhordta levelek az avaron

takarnak száraz ágakat,

árva csónak a néma tavon

benne rekedt a nyár íze,

hideg szél padkára ül

fázósan didereg reszketve,

magányos kócsag vjzre jön,

elszállt társait keresi

törött szárnya itt tartotta

útra többé nem engedi

fészke rideg e zord időben

párja sincs ki melengeti,

nem járhat maajd a vízre sem

ha fagyott jég a tavat fedi,

mi a sorsa e bús madárnak,

sem fészke sem társa neki,

hiába jön a tavasz ismét,

megtérő társ csak fészkét leli.

Melbourne,2O21

szeretem a hajnalok hűvös pírulását

míg rejtőzik a park fái mögött

a reggelek illó mozdulását

mikor megébredek karjaid között

a redőnyön átbújó csillogást

mely szemedből tükrözödik felém

a hosszú esték meghittségét

ha veled kettesben lehetek én

szeretem veled bámulni

patak vízének lassú folyását

amint köveket simogatva

fodrozza habok vidám játékát

sétáink csendes ballagását

hol elég csupán egy kézfogás

távoli emlékekbe visszatérni

elhagyni messzire minden mást

percek órák hetek jelenét

melyet még veled tölthetek én

míg véges időm végére ér

s találkozunk a lét túlsó peremén

2o2o július

• rejtsd magadba,ha úgy érzed
• mint szántó kit hajnal ébreszt
• magoknak vet mély ágyat,mig
• fátylat hullat körötte a köd
• napfény mond neki kőszöntőt
• rejtsd magadba,ha úgy érzed
• a gondolatot,melynek idő kell
• mig elmondható szabadon
• nem csattan kéz arcokon
• s bús a megtartott fogadalom
• nézz körül és lásd világod
• melyben élsz s mely megalázott
• akár jó vagy rossznak látod
• tedd mit érzel,hogy tenned kell
• mig benne célod megtatálod

kis kő lapul sziklák közöttészrevétlen jeltelen