MIÉRT

Egyedül éltem életem, de boldogan,

Nagy szerelmet jó Isten elém hozta.

Váratlanul bukkant fel életembe,

Miért történt, akkor nem értem.

Különleges, mély érzelem,

Nem szokványos földi szerelem.

Megijedtem, ahogy ráeszméltem,

Imában a jó Istent ezerszer kértem,

Ezt az érzést vegye el tőlem!

Sokáig küzdöttem ellene,

Nem akartam, nem kértem!

Hiába, porba hullott kérésem.

Mind e közben gyötörtek fájó érzések!

Hiányod miatti szenvedések.

Minél inkább próbáltam eltemetni,

Annál inkább kezdett felerősödni.

Nem volt hát mit tennem,

Megadtam magam, s győzött az érzelem!

Kérdéseimre a választ, megkaptam sorban,

Találkozásunk meg volt írva sorsunkban.

Összeköt minket lelkünk egysége,

Rezgésünk egy dallamra szól az égben.

Így még nem szerethettek téged,

Nem felejtelek el, amíg élek!

Db. 2011.