JUDAIZMUS

 

 

A legrégebbi egyisten hiten

alapuló vallás.

Mintegy négyezer évre nyúlik vissza.

Aki zsidó anyától születik,

zsidónak számít.

Történelmüket a tizenkét,

héber törzsre vezetik vissza.

Isten szövetségre lépett Ábrahámmal,

ő a zsidónép atyja.

Kiválasztott nép, cserében,

meg kell tartania Isten,

minden parancsolatát.

Ábrahám fia, Izsák,

Az ő fiát Jákobot, Isten,

Izraelnek nevezte el.

Ettől fogva Izraelitáknak hívták őket.

Mózes, Isten segítségével,

kivezette őket Egyiptomból.

Isten, törvényeket írt elő számukra,

hatszáztizenhárom parancsolat van,

a legismertebb a Tízparancsolat.

Folyamatos vándorlásuk során,

negyven év után érkeztek meg,

 Kánaán földjére.

Kétszáz év múlva Izraelita királyság lett,

Dávid király, Jeruzsálemet tette,

a királyság fővárosának.

Fia, Salamon építetett egy templomot,

Első Templomnak nevezték.

Izraelita istentiszteletek központjává vált.

Később, már különböző népek

uralták Kánaánt.

Asszírok, Babiloniak, Rómaiak,

kik lerombolták az Első Templomot.

Ezután Izrael, Római hatalom alá került.

Ők lerombolták a Második Templomot.

Sok zsidót száműztek.

Tiltották a zsidó vallásoktatást,

ezért szétszóródtak,

Kelet és Közép-Európában.

Csoportokban telepedtek le.

Ragaszkodtak a Mózesi

törvények betartásához.

A kívülállók nem értették őket,

ami gyanakváshoz, gyűlölködéshez vezetett.

Várták Isten küldöttjét,

azonban Jézust, nem ismerték el.

A zsidók elleni gyűlölet,

tovább fokozódott az idők során.

A legsúlyosabb zsidóüldözés,

a II. világháború során történt.

XIX. század folyamán a zsidók,

elkezdtek visszatelepülni Palesztinába.

Később kialakult Izrael állama.

Ez feszültséget szült a Palesztin arabok,

főként a muszlimok körében.

Szentírásaik, Tenakh,

főként héber nyelven íródott.

Három főcsoportra osztható,

Huszonnégy könyvből áll.

Az első öt könyv, Tóra,

tanítást jelent, Isten, Mózesnek adott,

utasításait tartalmazza.

Nyolc könyvből áll, a Neviim,

jelentése, Próféták.

A Ketuvim, jelentése, iratok,

tizenegy könyvből áll.

Történeteket, verseket, próféciákat,

Himnuszokat és bölcs mondásokat tartalmaz.

Másik fő szentirat a Talmud,

a Tenakh értelmezését, foglalja magába.

A Talmud, két részből áll,

Misna és Gemára,

A Misna, zsidók törvényére vonatkozó,

írások gyűjteménye.

A Gemára, ezek magyarázatát tartalmazza.

A Midrás, írásgyűjtemény,

melyben a szövegek,

 történetek formájában,

magyarázza a Tenakh, egyes jellemzőit.

A zsidó valláson belül,

kialakult az Ortodox vallásúak csoportja.

Külömbség, főleg a vallás

gyakorlásukban van.

Reggeli istentiszteletkor,

imákat tartalmazó,

kis bőrtokot erősítenek a fejre,

és a szívükhöz közel a karjukra.

Ez a tefillin, ami emlékezteti őket,

hogy fejükkel, szívükkel,

mindig Istennek hódoljanak.

A férfiak kalapot vagy kis sapkát / kipát/ hordanak,

Isten állandó jelenléte iránti tiszteletből.

A Tórát, Isten, Mózeshez intézett,

szavainak tekintik.

Ennek, fenntartás nélkül engedelmeskedni kell.

A zsidók a zsinagógába mennek istentiszteletre.

Ezek négyszögletű épületek,

három oldalán ülések vannak,

a negyedik oldal, Jeruzsálem felé néz.

Az istentisztelet alatt,

felolvasnak a Tórából,

Himnuszokat énekelnek, imádkoznak.

Általában a rabbi vezeti,

aki a Tenakh egyik szövegéből is

beszédet tarthat.

Az ortodox zsinagógában,

a férfiak lent, a nők fent a karzaton ülnek.

Az istentisztelet héberül folyik.

A hit és törvények tanítói a rabbik.

A hívők az imát, közvetlen Istennek mondják,

dicsőítik, segítséget kérnek, köszönetet mondanak,

bevallják bűneiket.

Vannak írott és formális imák,

ezeket bizonyos alkalmakkor

kell elmondani.

Ilyen a napi háromszori ima,

sabbatkor, különböző ünnepeken,

valamint böjt idején.

Lefekvés előtt a Sema,

mely első ima, amit a gyermek megtanul,

az utolsó ima, melyet haláluk előtt elmondanak.

A sabbat, pénteken napnyugtakor kezdődik,

és szombaton napnyugtáig tart.

Ez a pihenés, vallásos elmélyülés napja.

A fiúkat, tizenhárom évesen,

felnőttnek tekintik.

Zsinagógában tartott, szertartással ünneplik.

Közeli rokonuk halálhírére,

gyász jeleként megtépik ruhájukat,

temetésig mellettük maradnak.

A gyászidőszak egy hónapon keresztül tart.

A zsidó naptár, holdhónapokon alapul.

Peszah, ünnepe nyolc napig tart.

Izraeliták, Egyiptomból való,

kiszabadulásának állít emléket.

A kovásztalan kenyér / pászka /

szimbolizálja, azt a kenyeret,

melyet az izraeliták vittek,

magukkal a menekülés éjszakáján.

A Hanukka, felszentelés ünnepe,

mely szintén nyolc napig tart.

 

 Db. 2020.02.