kékmagnolia (Perzsi.)

Nem vagyok szent, ó dehogy,

de mégis azon agyalok,

miért győz a sötét a páston,

s a tisztától mit vesznek el a vámon?

Ismét a közösségi oldal, s ott is egy poszt. Meghalt xy, aki a c19 elleni küzdelem egyik élharcosa volt.  A hozzászólók többsége , idézem: Így járt- megérdemelte- nem tudom sajnálni. Bevallom, kiakadtam. A gyűlöletkampány működik. Van oltott és oltatlan. (?) Nincs csak ember, aki nem attól ember, hogy oltatott e vagy sem. "Természetesen" a gyűlölködők megmagyarázták miért is gyűlölnek. Nem értik meg, hogy az indulataik miatt nem többek lesznek másnál, hanem ellenkezőleg. Kevesebbek.

Amikor az ember fizet valamiért, de nem azt kapja ami le van fixálva, az nagyon dühìtő tud lenni. Dühítő és egyben elkeserítő is. Ahogyan az is, amikor rossz árut kap. Szemmel látható a hiba, mégis a "futár" azt hozza. Hiszen előre ki van fizetve, s a nyomorult megrendelő még vissza sem tudja vitetni, mert a cég monopolhelyzetben van, és reklamálás esetén még jól meg is szívatják a megrendelőt a következő rendelésnél. Pl csak náluk lehet a létfenntartáshoz szükséges árut rendelni. Ha nem kell a hibás árú, hát ne kelljen legközelebb a jó se.  Hányingerem van az ilyen emberektől.Mert ha csak egyszer fordulna ilyen elő... már az is dühítő kompromisszum lenne.. De így? Meg amúgy is, miért kell elfogadni azt, hogy valakik nem rendesen végzik el a munkájukat, s ezáltal engem kár ér? Miért törődnek bele az emberek ebbe? E tükrében a cím úgy tűnhet, mintha káromlás lenne. Nem az, nem annak szántam, de vannak akik csak akkor jönnek rá, hogy mennyi az idő, ha őket is olyan bánásmód éri, mint amilyet ők adnak az embertársaiknak.

Jól indul a hét. Egy közösségi oldalon újra tobzódnak a hirdetések. Régebben, ha nagyon unatkoztam, szándékos merényletet követtem el a keresőmotorok ellen. Mindenféle hülyeséget beírtam a googleba. Pl: fogpiszkálóforgató verseny, tandemugrás a földszintről, stb. Szerintem most áll bosszút a mesterséges , nem fenséges kopasz terminátor. Feldob egy hirdetést. Társkereső: Hogy megtaláld a hozzád illő legtökéletesebb partnert... s a videón két nő ölelkezik...
Jelige: hogykapjagycsavarsérvettedög 🙂

Mikor nem? Szabad felháborodni. Az jó jel. Nekem jó, mert akkor tudom, nem qrvult még el teljesen a világ. Tegnap nem volt jó napom. Bárhova néztem, mindenhol sötétséget láttam. A fejekben, lelkekben, a megnyilvánulásokban. A virtuális világgal kezdődött. Delfin a balatonban,stb.( humor, vicc csoport) Menekülőre fogtam. Önvédelemből benéztem egy önellátó csoportba. Gondoltam, ott elnézegetem a szebbnél szebb zöldségeket, gyümölcsöket, befőtteket. Aha... Az első hír, ami szembejött velem az volt, hogy egy organikus őstermelőhöz kivonult a nébih. S mert engedély nélkül árulta a maga által nevelt állatok húsát, hát nosza, jól megbüntették. Elvették a 400 kg húst, s lelocsolták hypóval!!! Semmi baja nem volt a húsnak. Milliók éheznek.( plussz 400 ezres bírságot is kapott) A vérnyomásom kezdett felfelé kúszni... Ezután benéztem egy vicces videók állatokról csoportba. Na mit láttam? Állatkínzást. Ekkor már fájt a fejem. Gyerünk innen ,tovább... újabb csoport: vicces videók babákról. Ja. A felugró videó azt mutatta, hogy magukat szülőknek tituláló lények hogyan ijesztik meg babájukat. Hanggal, mozdulatokkal, stb. S a picik keserves sírásba kezdenek. Ujjam az x-en, mikor még szemem sarkából elcsípem: sajt. A hülye barma,( bocs, de nem tudom szebben írni) lapka sajtot dob a csecsemő fejére. S hiába röhög rajta, a pici sírni kezd. Több ilyen videót láttam már. Mindig mélységesen felháborít. Hiába kezd el nevetni a pár hónapos baba, mert a körúlötte lévők is nevetnek, végül csak sírásba torkollik a dolog. Már a 6 hónapos gyermek is érzi, tudja, mit tesznek vele. Ő tudja, csak a szülője nem. Nem szabad ítélkezni. Hányszor mondom ezt magamnak naponta! Na de van egy határ. Mindenkit nem tudok , és nem is akarok felmenteni. Ez csak net, kapcsold ki!-mondják páran. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. A net életünk része, és ott láthatjuk, hogy mi az embertársaink reakciója, véleménye, élete egy része. Ahogy én figyelem őket, úgy ők is engem. Szóval a kitekert "divatbemutatók", a sajtdobálók, és a balatonban delfint meg egyebeket látott, médiában helyt kapó celebek különösen kihoznak a sodromból.

Most azonban a valóság következik. Tegnap láttam egy filmet. Eragon. ( Jeremy Irons) Eddig kimaradt az életemből. Tegnap is lemaradtam az első fél órájáról. Szerencsére! Ennek a filmnek egyes jeleneteit a városomhoz tartozó Szelim barlangban forgatták. Volt szerződés, stb. Amire a filmkészítők fittyet hánytak. A mi gyönyörűséges barlangunkat tönkrevágták. Fekete és zöld festékkel lefújták a mészkő sziklákat, maradandó károkat okozva ezzel. S dolguk végeztével köszönés nélkül elvonultak. Itt maradt a meggyalázott barlang, a szemetük, s a háborgó városlakók. Tudtommal természetvédelmi terület, örökség. Sok idő telt el, mire a lakosság nyomására annyi történt, hogy a város(!) költségén megpróbálták eltüntetni a festéket a kövekről. Nagyjából sikerült, de a tisztítási folyamat nyomai meglátszódnak a barlangon. Több év telt el, mire a stábból kicsikartak egy bocsánatkérést. Állítólag a helyreállítás ősszegének egy részét is állták. Állítólag. Mikor a pénz az úr... Azóta nem voltam a barlangban. Nem bírnám elviselni a látványt, sem a tudatot, hogy akinek pénze van, bármit megtehet.

Vannak napok, amikor csak úgy fejemre húznám a takarót.Ez a mai nap is ilyen. Nem telt jól az éjjel, pedig tudtam volna aludni. Reggel unottan léptem fel a világhálóra. Vicces csoport...ahol inkább szomorú, elkeseredett lettem. Kinevetnek, kufiguráznak embereket. Hozzáteszem, néha okkal. Most "értesültem " róla, hogy K.Zs ( celeb) szerint van delfin a balatonban. Emiatt merült fel a kérdés egy tagban, mi lenne, ha elkiáltaná magát a balatonban ücsörögve, hogy cápa! Mi történne? Van tippem. Azok után, hogy pár hónapja Miskolcon tengeralattjáró hangját hallották a lakosok a vízvezetékek közelében....hát mit is mondjak? Tényleg itt tartunk? Tényleg. És ez egyáltalán nem vicces, inkább ijesztő. 

Aztán továbblapozva a szellemvilág bukkant fel. Történetek arról, hogy apró gyerekek érzékelik, ismerik fel sosem ismert  elhunyt rokonaikat. Én is érzékeltem nagyapám lelkét, mikor elhunyt. 20 éves voltam. Egy szanatóriumban halt meg. Aznap mostam. Forgótárcsás mosógéppel. A gépre volt téve egy lavór, mely pontosan illeszkedett hozzá a pereménél, az alja pedig a gép belseje felé mutatott. A kád felé hajolva öblítettem a pelenkákat, s éreztem, valaki megrántja a ruhám. Nem foglalkoztam vele, csak csodálkoztam. Majd a lavór, mely stabilan ült a mosogép belsejében, lerepült a gépről, ami  már ki volt kapcsolva. Ekkor megijedtem. Valahogyan rögtön tudtam, hogy papa jött elköszönni. Ránéztem az órára. Rá fél órára mamám és testvérei jöttek szólni, papa elhunyt. Mondtam nekik a pontos időt. Meglepődtek, majd feltételezték, hogy valaki telefonon értesített. Nem volt telefonom, csak 8 évvel ezután sikerült vezetékest igényelnem.Senkinek a környéken nem volt ekkor még telefonja.

Ahogyan olvasom ezeket a beszámolókat, elszorul a torkom. Kevés negatív hsz-t olvasok, a többség történetéből a szeretet sugárzik az elhunyt felé. Gyerekek, akik "látnak" , akik valójában sosem találkoztak az elhunyttal, képen sem, ők mondjàk: papa, mama itt van, viccelődnek, mesélnek, szeretem!

És a negatívak: ( hívők): ezek démonok, felveszik a rokon képét  ártanak. Mivel? Hogy merik ezt kijelenteni  csak mert anno valaki leírta "valahova"? Ilyenkor szokott eldurranni az agyam. Miért nem használják az emberek az agyukat? Pl gondolkodásra? Miért hisznek el feltétel nélkül dolgokat, csak mert le van írva? Ez mindenkire vonatkozik. Olyan példákat látok a világban, hogy kérdezés, kételkedés nélkül mennek valaki után, vag egy eszme után, hogy egészen elképesztő.Semmit nem kérdőjeleznek meg. Agy, gondolkodás nélküli világ. Nem jó az irány. A zsigereimben érzem. Zaklatott vagyok.