kékmagnolia (Perzsi.)

Kapcsolgattam a tv-t. RTL -Fókusz.

Csányi Vilmos etológus professzoŕ: kb 50 év múlva a kutyák, apró genetikai változtatás után, képesek lesznek beszélni.

Számomra félelmetes, hogy egy professzor ennek örvend. Egy fél órás, kutyákról szóló dokumentumfilm részleteit mutatták a tévében. Mind a professzor, mind a riportfilm riportere izgalmasnak, jónak, már -már szükségesnek tartja azt, hogy a kutyák beszéljenek. 

Miért van az, hogy az ember nevű lénynek nem jó a természet úgy, ahogyan van? Miért kell belerondítani, elrugaszkodni a valóságtól? Jóra vezet ez? A mai világban szinte minden torzul. Genetikai kísérletek, melyeknek már semmi és senki nem szab határt, gátat. 

Záróakkordként a riporter azt találta mondani:" Ahogyan az ember bánik a kutyájával, úgy bánik az emberekkel is".

Csak én hiszem, látom azt, hogy ez nem igaz? Sok, nagyon sok embertől hallom , olvasom azt, hogy a kutyáját jobban szereti, mint az embereket. És valószínűleg igazat mond. Van aki a saját hasán spórol, csak hogy a kutyája minőségi kajához juthasson. Vannak szülők, akik hagyják, hogy a kutyájuk belenyaljon a csecsemőjük szájába. Nem, nem arcon nyalja,( bár én azt sem díjazom),hanem bele a szájába. Nem egy, nem kettő, hanem sok videót láttam, látok, amin a kutya a gyerek szájában forgatja a nyelvét, egészen a manduláig. A baba fintorog, van amelyik sír, a szülő pedig videózza, némelyik röhög is mellé. Ritkán engedem meg magamnak azt, hogy minősítsek, de most megteszem. Barmok. De láttam olyan videót is, ahol egy kb 40-es nő nem csak tűri ezt a kutyájától, hanem még biztatja is rá. Kinyitja a száját, s boldogan vigyorog, hogy a kutyája lesmárolja. Emberek! Két külön faj! Oké, hogy szeretitek a kutyát, oké, hogy mented, ha bajban van, oké, hogy egyenrangúnak tartod magaddal. Magaddal, de ne helyezd minden ember elé! Mert ez így nem oké. Írom ezt úgy, hogy szeretem a kutyákat, de tudom és ismerem a határokat. Mikor még lett volna lehetőségem kutyát tartani, nem tettem, mert az én nézeteim szerint kutyának nincs helye tömblakásban. Kínzás. Nem az élettere. Főleg akkor nem, ha a gazdi elnegy dolgozni, 8-12 órára, és egyedül hagyja. Nem hiszitek? Majd elmondják nektek 50 év múlva, mikor kis genetikai változtatással már fognak tudni beszélni.

( Nem célom megsérteni azokat, akik tömblakásban tartanak kutyát, szimplán én azt tanultam, hogy nem az élettere)

A mai világban, melyet egy marék gátlástalan pénzember irányít, már nem olyan könnyű az élet. Ott, ahol a politikusok a gyűlöletre buzdítják az embereket, az már rég nem egység, nem ország. Ott ahol családtagok mellőzik egymást, mert egyik oltott, a másik nem, ott igazi szeretet nincs. Abban a világban, ahol rettegni kell ha az ember beteg lesz, beviszi e a mentő, ellátják e, ott nagy baj van. Ahol a Hipokrateszi eskü csak díszként szerepel a diploma mellett, ott nincs remény.(?) Ahol félelemből, megalkuvásból, nemtörődömségből nem szól, nem cselekszik az orvos, ott a halál az úr. Ahol a kényszerűségből oltást felvevők hitvallása:ha nekem muszáj volt, legyen mindenkinek az, ott az rosszindulat, butaság röhög az élet felett.Ahol a  nehogy már csak én szívjak mottó uralkodik, ott a lélek halott.Ahol az emberek már annyira belezombultak a kialakított, kreált világnyavajába, hogy a "törvénnyel" ránk erőszakolt maszk felvételére való felszólítás gyilkosságba torkollik, ott már valóban a félelem az úr.( Németország, benzinkút)

A hamis média, a butító műsorok, álhírek, mind -mind métely. Ahol azt hirdetik, világszínvonalú az egészségügy, miközben osztályokat, rendelőket zárnak be, mert nincs szakszemélyzet... Ahol a még megmaradt orvosok, nővérek némelyike kinéz a folyosóra, jön e valaki? Mert ha nem jön, megengedheti magának, hogy emberséges legyen. Lopva...Megengedheti, hogy a szinte nullára csökkentett szerelékekből valamit adjon a betegnek. Hogy csökkentse a fájdalmát. Hogy megőrizze az emberi méltóságot. Hogy aznap ne sírva menjen haza.

Mindezt lopva... Mert a pénz fontosabb mint az emberi élet.(?)