kékmagnolia (Perzsi.)

Elég őrült ma már ahhoz a világ, hogy azt merjük állítani valamire, hogy lehetetlen. 

Az én kívánságom nem kirívó, max furcsa volt. Gasztronómia. Évek óta ennék békacombot. Erre mit látok a városomban hirdetve? Narancsos-savanyú békacombleves a kínálat. Egy olyan helyen , ahol amúgy nem ez az irányvonal, vagyis nem ez volt. Eddig. Rákérdeztem az fb-n, vajon rántott békacomb is lesz valamikor, mert azt ennék. Bármit elkészítünk-jött a válasz. Ezek után most lelkileg edzem magam, mert ha már jeleztem esetleges igényemet, nehogy szégyenbe hozzam magam. Úgyhogy hó közepén rendelni fogok rántott békacombot, s megkérdezem a családom, megkóstolják-e?🙂

Ui: Azt hiszem, többet nem dúdolgatom az apu fogjál nekem béékát, mert az olyan széép éés jóó! Valamint, ha elmélázom rajta, milyen lehet a krokodil steak, annak nem adok hangot,( betűt) egy étterem oldalán sem. Még a végén étlapra tűzik.🙂

Tegnapi gondolatom-fórumtéma

Arra, hogy mennyire öregedtem meg? Töltögetek a neten kvízeket, meg akasztófa játékot.( amit rendszerint katasztrófajátéknak olvasok, néha az is, mármint a magyartalan feladványok.) Töltögetek, töltögetek, most épp N betűvel kezdődő foglalkozásokra kíváncsi a feladvány készítője. Szerintem minden poet tag képes kitölteni, kitalálni a betűkből olyan dolgokat, melyekről még csak nem is hallott. Így esett meg, hogy kitaláltam: narancsárus a keresett foglalkozás. Az én időmben zöldség-gyümölcs árus volt. Vajon engem felvennének sárkányfűárusnak?😁

Most pedig boldogan kanalazom a narancslekvárt, amit nem én készítettem. Szerencsére.Tegnap körtét ettem, megszórtam darált sós pörkölt földimogyoróval. Finom!🙂

Régen valahogy jobb volt a világ...

Ezen a napon összejött a család, megünnepelni mamám születésnapját. Neki nem a születésnap volt a fontos, az inkább nyűg volt. Sütni-főzni, készülődni, hajat becsavarni, az utolsó porszemet is levadászni a szekrény tetejéről, mintha ott került volna terítékre az ebéd. Hiába segítettünk volna, azt nem lehetett. Az ő háza, ő vára, amúgy is apró volt a konyha. Csak útban vagytok!-mondta ő, s száműzött minket a tágas ebédlőbe. Nem szerette az ünneplést. Megszülettem!-hát aztán? Majd meg is halok egyszer!-hangoztatta, s ilyenkor összerándultam. Nem szerette az ölelgetést, a puszit pláne nem. Minek kell nyalakodni? - kérdezte minden alkalommal. Mikor ennek ellenére "körbenyaltam", ahogyan ő fogalmazott, megdorgált. Te lány, te lány! S ciccegett hozzá. A főztjéből ritkán maradt, mindent felfaltunk, s a maradékot elcsomagolta nekünk. A régi stílusú tálalószekrényének rekeszében mindig volt nekünk gyerekeknek nasi. Zizi, frutti, nápolyi, pillecukor, s más csemegék. Sosem ürült ki a fiók. Emlékszem a Bánhidai ház minden zegére-zugára, az illatára, színeire, s a rokonokra. Mama rózsaszín mamuszára, a fehér virágokkal. A retiküljére, hajcsatjára, a járására. Arra a járásra, melyet utoljára akkor láthattam, mikor 2002 márciusában nálunk járt névnapot köszönteni. Mikor hazafelé indult, szokás szerint integettem neki az ablakból. Láttam, ahogyan lassan távolodik. Mozgása árulkodott az izületi fájdalmairól, mégsem panaszkodott. Lassan lépkedett, vissza-visszafordulva, mert tudta, hogy figyelem. Olyan természetes volt, hogy van. Meg sem fordult a fejemben, hogy ő is halandó. Akkor láttam utoljára.

Régen valahogy jobb volt...

Kíváncsi vagyok mi fog történni hétfőn. Április 08. A legújabb világvége dátum. A problémát abban látom, hogy amiről annyit beszélnek, amitől annyian félnek, az előbb utóbb be szokott következni. A Föld, nagy eséllyel nem az űrből érkező csapások miatt fog kietlenné válni, vagy eltűnni, hanem az emberi hülyeség miatt. C.E.R.N

Mióta először olvastam róla évekkel ezelőtt, azóta rosszak az érzéseim vele szemben. A megérzések fontosak,  jelzés értékűek. Akiknek nem természetellenes egy-egy De Ja Vu érzés, azoknak a megérzés sem az. Mindegyikünk össze van kötve az egész univerzummal, ahogyan egymással is. Van aki elnyomja magában a képességeit, másokat egyszerűen nem érdekel, s vannak akik figyelnek. A Cern előtt egy Siva szobor áll. Siva a pusztító. Beszédes, mint a logójuk. Beszédes, mint a NASA űrkígyó programja, mint a hétfőn útnak induló Hold küldetés, mely a APEP nevet kapta. Mind, mind a sötétség, a pusztítás, a gonosz jelkèpe. Normális emberek miért negatív jelképekkel ruházzák fel a kutatási programjaikat? Mert nem normálisak, szerintem. A megbízójuk sem az. Ezek a "tudósok" jó fizetésért kiírtják az emberiséget. A Cern nyíltan kijelentette, hogy hétfőn, a hadronütköztető újraindításánál, dimenziókapukat fog megnyitni. Ez a céljuk, reményük. (Ott épp napfogyatkozás lesz.)

Reményeik szerint a megnyitott dimenziókapun át, az Isteni részecske,( Higgs-Bozon) majd szabadon utazhat. Hogy a megnyitott kapun át nem csak kifelé, hanem befelé is bármi bejöhet, az egy dolog. Ők izgatottan néznek elébe.

Nincs még elég gonosz és buggyant a földön.

Anno mikor fiam általános iskolás volt, volt egy osztálytársa. Imádta a pókokat. Ha a szünetben meglátott egyet az udvaron, elindult utána. Ki az iskolaudvarról, át a parkon, parkolón, s ha meg nem fogják, ki tudja hol áll meg. Ha megáll. Na, az én szememben ugyanezt művelik a "tudósok". Nem állnak meg, főként azért, mert nincs aki megállítsa őket.

Szóval, ha a hétfői dimenziókapu megnyitásakor ki lehet sliccolni innen, akkor ha van kedved: Repülj velem!

Ui: Sajnos ez nem sci-fi. A C.E.R.N sötét részecskéket ütköztet az alagútban. A sötét részecskéknek 17 fajtája van. Amiért a Föld tudósai aggodalmukat fejezték ki, azt pont maga A C.E.R.N nyilatkozta:

"A CERN tudósai szerint egy titokzatos entitást észleltek részecskeütköztetőjükben. A fizikusok azt állítják, hogy „megfogták és kiszámították egy „szellemszerű” szerkezet jellemzőit – egy láthatatlan entitást, amely megváltoztathatja a részecskék útját…” 

Az. Bolond, de nem magától. Nem vagyok konteós, csak néha. Az égre rögzült szürke trutyi nem természetes. Mesterséges. Mikor olyan, nem manipulált képeket látok a neten, mint tegnap is, akkor elgondolkodom. Más miért nem látja? Miért nem látja, hogy a Zala megyében készült égbolt régen nem létezett? Mert minden szokatlan képre , jelenségre csak legyintenek a struccok. Azok az emberek, akik szerint ez régen is így volt. Kérem szépen én soha életemben nem láttam négyzetrácsos füzetlap mintát az égen, melyek állítólag kondenzcsíkok. Aha. Órákig szét nem oszló csíkok. Közben egyre több fuldokló ember megy orvoshoz,( vagy telefonos távgyógyítóhoz), mert nem kap levegőt. Egyre több ember, eddig egészséges ember írja, hogy nagyon rossz a közérzete, fájdalmai vannak. 

Azon, hogy hamisítják az adatokat, már meg sem lepődöm. Városunk központi hőmérője szerint ma itt 16 fok van. A valóságban pedig már 23 foknál tartunk.Nem romlott el a hőmérő, állítólag...

Link a képről az első hsz-ben.