kékmagnolia (Perzsi.)

Perzsi.•  2023. december 7. 11:36

Ne bántsd az emlékeimet!

Az előbb beszélgettem egy rokonnal telefonon. Szidta az időjárást: gané, moslék, szemét idő. Mikor a litánia végére ért, megerősítésre várt. Nem kapta meg. Mi van, neked ez tetszik? -kérdezte számonkérő hangsúllyal. Igen, tetszik.-válaszoltam. Szeretem a havat. Az esőt és a ködöt is. Szeretek hóesésben sétálni, fényképezni, esetleg hógolyózni, szànkózni. Azaz szerettem, míg a mozgásom rendben volt. De a havat el kell lapátolni! Nem lehet még az udvarban sem közlekedni!-mondta a rokon. Igaz, amúgy sem tudnék kimenni, mert a lábam...de akkor is rohadék egy idő ez!-replikázott vehemensen. Nekem a havazásról szép emlékeim vannak. Még 1986-87 teléről is, mikor az ország szinte lebénult a hó miatt. A mostani ahhoz képest nem lehetne akadály. Régen megoldottuk a problémákat. Ma leírjuk őket a netre, s várunk, hátha valaki megoldja. Helyettünk. Aki szeret hóban sétálni, az hülye.-szólt a rokon ítélete felettem. 

Lehet. De ez a hülye emlékszik arra, hogy gyerekkorában milyen jókat hógolyó csatázott a környék gyerekeivel, a hóemberépitésekre, bújócskákra hótorlaszok mögött, s a szánkózásra. Arra a szánkózásra, ami egyszerre volt felemelő, de fájdalmas is. Nem volt egy ideig szánkónk. Sok fontosabb dolog kellett az új lakásba. Ám ahogyan benépesült a vadiúj lakótelep, úgy lett egyre több gyerek a környéken. A hevenyészett, kicsi, szánkózásra alkalmas dombokon kartondobozokon csúsztunk le, volt aki deszkán. Aztán pár gyereknek lett szánkója. Természetesen ők döntötték el, hogy ki ülhet mögéjük, vagy ki viheti el egy körre a szánkót. S bizony ritkán került rám a sor, meg amúgy is, nem szerettem kérni. Egy idő után már csúszkálni sem volt kedvem kimenni emiatt. Apu jött rá az okára, miért nem. S ő volt az, aki késő este nyakába vette a várost, s addig ment, míg nem talált egy eladó szánkót. Az 1970-es évek legelején.


Perzsi.•  2023. december 1. 19:48

Mutassunk kèpet avagy a képmutatók kánaánja

Internet:" nem kért tőlem karàcsonyra semmit. Mit vegyek neki? Évi 3-4-5 alkalommal megyünk luxusüdülèsre, tehàt az nem opció. Múltkor megleptem egy 15 ezres kis semmiséggel. Most mit vegyek neki karácsonyra? Mindene megvan.


Karácsony. Sok helyen a képmutatás ünnepe. A nagy szavak, fogadalmak ünnepe. A hízelgések, ömlengèsek, indokolatlan dicséretek egosimogató ünnepe. Már gyerekkoromban megtanultam, hogy óvakodni kell a hízelgőktől. Az indokolatlan dicséret, kedveskedésnek àlcàzott szóömlengés mögött mindig mögöttes szándék bújkál. Ez ,az arra érzékenyeket karácsonykor még jobban megviseli. Mert van aki tiszta ünnepet szeretne. Olyan ajándékot, amit pènzért nem kapni. Őszinte,letisztult , sallangmentes kapcsolatokat.

Perzsi.•  2023. október 18. 13:10

Kritizáld magad!

Van egy fórum itt a poeten...


Azt hiszem, ráléptem egy rímre,
szidott anyám érte,
azaz szidott volna,
de híg verseim nem olvassa.

A novelláim meg na hiszen!
A földön olyan kincs nincsen,
hogy azokból egy kötet kiteljen,
s hatására az ember, olvasni kezdjen.

Igy hát azt hiszem, bujdokolni fogok,
s álnéven majd jókat trollkodok,
úgyis az a divat manapság,
lesz majd itt kánaán és királyság!


-Jártatok már úgy, hogy a környezetetek buzdít arra, hogy írj, csak írj! Ügyes vagy! Aztán el sem olvassák, de időközönként, újra és újra buzdítanak... Rohadtul tud fájni is, és idegesíteni, dühíteni a képmutatásuk. 

Természetesen nem az ide betérőkről van szó, mert ti olvasni jöttök ide, amit ezúton is köszönök szépen!

Perzsi.•  2023. október 14. 20:30

Csak így, szombat este

Csend van, néma csend. 

Néma a város, néma a ház, csak a tv duruzsol halkan. 

Egy magyar nábob, majd a Dögkeselyű.

S az én szám is keserű.

Néma emlékek fájó hada közt egy jó hír: Találkozunk November 11-én... 40 éves osztálytalálkozó. Remélem, el tudom majd vonszolni magam..A készülő képekről majd valahogy lemaradok. Nézem a többiek képeit. Szépek, fiatalosak, egészségesek. "Csak" hárman döglődünk. Belül ordítok. Én miért? Miért nem húzhatom az igát, mint a többiek? -Majd keserű mosolyra húzódik a szám. Van aki ezt is irigyli tőlem. Dühöt kellene éreznem, de inkább a szánalom járja át a testem. Vagy már az sem. 

S hirtelen ez a mondat hallatszik ki a tévéből:" A parádé véget ért barátaim, a többi már a versenybírák dolga." ( Egy magyar nábob)



Illene folytatnom a 2 hete elkezdett mesét, de nem megy. Ma nem.



Perzsi.•  2023. október 9. 15:38

Az én varázspálcám

Háborúk, halál, agresszió, síró , éhező, betegeskedő hátrahagyottak. S egy képzeletbeli varázspálca, mely eltüntet minden rosszat. Varázsol egy olyan világot, ahol a vitás kérdéseket el tudják dönteni, észérvekkel. Ha nem megy ,dönt egy -egy sakkjátszma, vagy más logikai játék. 

Egyszer, csak egyszer jönnének rá a harcba menetelők, hogy egységben az erő. Hogy merjenek egységesen nemet mondani. Nemet, mindenre, ami az emberi fajt lealacsonyítja, semmibe veszi, kizsákmányolja, rabszolgasorba, állati sorba dönti. Nemet: rájuk.