védhetetlen

kapocsi.ancsa•  2014. január 21. 17:48

Rád gondol mikor a nap süt, 

mikor borulva fedi az ég a napot,

s ha kinéz az ablakon, látja amint jössz, 

Én jól tudom. 

 

keze remegése, lelke rezdülése

lángíz öleli gondolatát...

ha tudja, hogy eljő a nap amikor majd 

valóban lát,

és látod arcát...

 

én látom, ha nincs is előttem,

ahogy rólad beszél, az a minden,

a felemelés és megnyugvás

a biztonság és valami más

 

a béke

az övé és a tiéd

mondanám, ha mondhatnám még,

 

reményetek enyém,

feladástok is az leszen ha már

fel nem idézhetem, 

 

és ha el nem mondhatom,

minek is legyek még

oltalom?


https://www.youtube.com/watch?v=AyzuaAv0Bfc

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

kapocsi.ancsa2014. január 24. 21:00

Köszönömök..
többen is csak idéztetek, nehéz a remény

( a nővéremről írtam)

szép estéket

Törölt tag2014. január 22. 10:18

Törölt hozzászólás.

petruchio2014. január 22. 07:23

"én látom, ha nincs is előttem,
ahogy rólad beszél, az a minden,
a felemelés és megnyugvás
a biztonság és valami más"

beam2014. január 22. 05:38

és ha el nem mondhatom,

minek is legyek még

oltalom?

skary2014. január 22. 04:30

Rád gondol mikor a nap süt,
és borulva fedi az ég a napot,
s ha kinéz az ablakon, látja amint jössz,
Én jól tudom.

csillogo2014. január 21. 19:10

Ez vers és csodaszép Ancsa!