Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
ismét csak
kapocsi.ancsa• 2018. január 3. 14:24
(ismét csak) pillanat
Mit mondhatnék
kitörtek tejfogai a nyárnak,
és hamuíze lett a napsugárnak,
ahogy szájunkra lehelte magát az ősz,
elszáradt illatokat fújt a szél
nem csak körénk
de közénk és a szívbe
összeszürkült minden kék s fehér,
talán már a napnak sem volt ereje
vagy nem az a nap kelt fel
amely elér
így morzsolt el és szét,
mint két tenyér közé hajtott ágat
a kibonthatatlan sötét, nem nőhet tovább.
Száraz holnapok csapongnak ha
a nyár halott
zúzmarát őrzünk
olvadásukig.
kapocsi.ancsa2018. január 4. 21:02
Kedves @Rozella:
azt vallom minden "új év" csak az előző folytatása
Az ünnep, szinte soha nem naptári nekem (kivéve a lányaim születését) :-)
Viszont sok mosolyt neked
kapocsi.ancsa2018. január 4. 20:59
@skary:
me nem öltözté fel rendesen, azzé
Rozella2018. január 3. 17:25
..azért volt ennél vidámabb évkezdő versed is... persze a pillanatok ilyenek is, meg amolyanok is... Legyen nagyon jó, szerencsés, örömteli éved Ancsa!
skary2018. január 3. 15:17
akkó azé fáztam mög :)