áldozati vers

gyermek•  2014. május 8. 14:21

Olyan messze vagy. Néha nem is bánom.

Elmúlik a szerelem, de nem múlik el.

Mintha filmet forgatnék a hajléktalanokról:

hogy meghalsz-e? Nem az. A siker érdekel.

 

Úgy esik szájádba a szám

mint aszfaltra falun a lovak.

Jószágod vagyok és te a jó gazdám,

még is én kell, hogy elgondozzalak.

 

Mióta nő lettem, azóta szeretlek.

Míg kislány voltam, rólad álmodtam.

Mint a szobrokról letört nemiszervek:

a szépet, a szégyent csak érted loptam.

 


 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

noctuelle2014. május 9. 18:58

Hűű!

csillogo2014. május 8. 21:28

Tetszett Gabi!
Grt.

Mikijozsa2014. május 8. 21:14

Én is szobor vagyok, de rólam még nem törték le...

Molnar-Jolan2014. május 8. 17:25

Gabi, váááá! De izgis, és benne a hiány, áldozat, alázat, vágy, szóval cakk-pakk a szerelem. :)

Törölt tag2014. május 8. 16:08

Törölt hozzászólás.

skary2014. május 8. 14:50

igen a letört némi szervek :)