Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Jeges úton
stapi• 2019. február 3. 19:43
Jeges úton
Jeges úton megyek hozzád,
fagy vetette ki a horgát...
Cipőm talpa csikorog,
könny szememből kicsorog.
Havat hord a szél a fákra,
nem gondolok most a mákra...
Míg fütyül a fergeteg,
pihe röpköd, rengeteg.
Gondolok már a tavaszra,
nyílik a szám nagy panaszra...
Dől belőle szóvirág:
de keserű hóvilág!
Vizet várnék patakokban,
virágokat pamacsokban...
Hej, de ez még álom itt,
gyúrok addig pár focit.
Hófocikat dobálgatok,
csak engem ne dobáljatok,
mert ceruzám, a hegyén,
sérülékeny ma szegény.
Befejezni hogyan fogom,
e mondókát hogy alkotom?
Hogyha hegye nincs neki,
a hideg ír ideki!
2019. február 3.
stapi2019. február 6. 19:58
@magdus: Hmm... Erre nem gondoltam... Tegyem át másik blogba? Ezt mégiscsak gyerekeknek készítettem... Most aztán megfogtál, de alaposan! :)
magdus2019. február 6. 18:16
Nagyon aranyos, huncut vers. Pontosan melyik ceruzádra gondoltál? Vagy csak én huncutkodok?
Szeretettel: Magda
stapi2019. február 5. 13:17
@Krisztinka: Köszi, hogy olvastál! :)
Krisztinka2019. február 4. 18:18
:D
stapi2019. február 4. 11:25
@kicsisara: @BakosErika: Köszönöm szépen, hogy meglátogattatok! :)
Szeretek ebben a régies, népies stílusban írni. A nagyok is vissza-visszanyúltak érte. Sajnos ma a legtöbben "megvetik". Örülök, hogy Nektek tetszik! :)
BakosErika2019. február 4. 09:14
Szeretem, ahogy írsz.
kicsisara2019. február 3. 21:54
:) nagyon tetszik! :)
stapi2019. február 3. 20:17
@pfbea: Köszönöm szépen! :)
pfbea2019. február 3. 19:55
Nagyon jó, szuper!