Gyereksarok

Vers
stapi•  2019. január 22. 14:50

A zúza

A zúza

 

Volt egy tökmag, tapas gyerek,

kedvence a zúza volt.

Történt egyszer - ó, szent egek! -

tányér fölé hogy hajolt,

 

villájáról a zúzája

konyhakőre leesett;

megmenteni, nyúlt utána,

s rája bukfencet vetett!

 

És a zúza, mely rugalmas,

mivel nem volt becsatolt,

pattant, s rajta tökmag talpas

szakszerűen zuzagolt.

 

2019. január 22.

 

 

stapi•  2018. december 25. 17:38

Semmi sincs veszve!

Semmi sincs veszve!

 

Advent minden vasárnapján

meggyújtunk egy mécsest.

Anya, te is gyere el ma,

s velünk együtt égesd.

 

Várakozó kicsiny szívünk

reménységben áll itt,

Jézus Krisztust várjuk vissza,

el fog jönni, úgy hidd.

 

Csillag jelzi újra, s várjuk,

üdvösségünk hozza,

Karácsonyi ünnepségen

éltünk aranyozza.

 

Meggyújtjuk hát mécseinket

együtt, örvendezve,

Jézus biztat, hitünk éled,

semmi sincs még veszve!

 

2018. december 23.

 

stapi•  2018. december 5. 12:54

Én vagyok a Télapó

Én vagyok a Télapó

A gyeplőt ha megragadom,
vidám vagyok, nem tagadom.
Rudi repül, vele a szán,
csücsörödik füttyre a szám.

Felhők között egy kicsi rés,
türkiz égen a Nap pihés.
Alant terül néhány falu,
ablakokon nincsen zsalu.

Ide látom a díszeket,
kiscipőkön kis szíveket,
kis szívekben nagy vágyakat,
csodaváró csöpp szájakat.

Megindító, kedves képek,
vérzik szívem, amíg élek.
Papa voltam, de felállok,
Télapóvá csak most válok.

Szarvas-vonta piros szánom
repül egyre, mint az álom.
Csomagokkal megrakottan
szállok tovább, meghatottan...

Ablak nyílik, cipő tágul,
sok apró szem mind rám bámul.
Ilyen csoda egyszer van csak:
árnya van a fehér falnak!

Ha Télapó lett belőlem,
egy gyerek se fut előlem.
Mind azt várja, hogy a Papa
ölén legyen, mint Csillaga!

2018. december 5.

stapi•  2018. november 30. 13:32

Mikulandusz

Mikulandusz

Mikor jössz már, Mikulandusz?
Az ablakban vár a kaktusz.
Nagyon vigyázz, hogy az ujjad
a sötétben meg ne szúrjad.

Anyukám azt úgy szereti,
máshová nem is teheti.
Ott süt be a drága napfény,
tán virágzik már az idén...

A cipőmet mellé tettem,
szépen ragyog, minden rendben.
Jó voltam, és segítettem,
anya főztjét mind megettem.

Apa hátát megtapostam,
a tankönyvet is lapoztam...
Tanár néni ha feleltet,
gondot nekem nem jelenthet.

Nagyon várlak, Miklandusz,
gyere te is, meg a krampusz.
Úgy kalapál már a szívem,
téged látlak három színben:

Piros suba, fehér szakáll,
zöld a fenyő, remény ha száll...
Izgalmamban - látod, megint -
ablakunkra szemem tekint.

Fehér havon sötét az éj,
konyhából jő illó fahéj...
Kedvem hajlik, mint a bambusz,
téged várlak, Mikulandusz!

2018. november 30

stapi•  2018. november 29. 23:22

Mixipixi

Mixipixi

Mixipixi* ünnepén
ajándékra várok,
neki nincsen akadály:
hegytető vagy árok.

Rudi után megy a szán,
átrepül fölötte,
minden gond és bökkenő
ködbe vész mögötte.

Mixipixi szeret ám,
nem felejt el engem,
a névnapján a dalom
boldogságban zengem.

Vizsgálom az ablakot,
a cipőm kitettem...
A kedvében járok én,
szívem is kifestem.

Így várom a Mikulást,
jöjjön el a reggel,
Mixipixi idejön,
mire a Nap felkel.

Ha elalszom, az se baj,
álom útját járnám...
De amikor ébredek,
tele cipő vár rám!

2018. november 29.


* Gyerekkoromban két unokatestvérem is így hívta a Mikulást.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom