Emlék…

Minden kapcsolatban kettőn áll a vásár,

Lehet néha elszúrod s másik tovább áll.

De szívedből csak egy van, s az úgy fáj,

Lehet utólag megbánni, de hezitálni kár.

 

Előjön sok szép emlék, ami fájni fog,

Szomorú leszel tőle és a szíved zokog.

Mert ez belülről hasít majd szívedbe,

Sokszor sírsz, hangtalan könnyezve.

 

Elbújsz, ne lássák arcodon a bánatod,

Miért történt is ez? Utólag bánhatod.

De ne feledd, a szívedben él egy csoda,

Amit emléknek hívnak s nincs vagyona.

 

Hiszen ezek a képkockák, ím leperegtek,

Fájdalmat okozva a szomorú szívednek.

S míg túl nem lépsz rajta. addig fog fájni.

Te csak menj tovább és történjen bármi.

 

S ha majd egyszer, évek múlva előtörnek,

Már nem fájdalom, hanem öröm könnyek.

A könnyeid közt, mosolyogva emlékezel,

Mert addigra megbékélsz az emlékekkel.

Emlék