emma.b.davies blogja

Sokat gondolkodtam azon, hogyan lehet felismerni a Gonoszt. A válasz egyszerű, bár rettenetes és félelmetes. A gonoszt nem lehet felismerni. Normális hétköznapi emberek bőrébe bújnak. Dolgoznak, elismert tagjai a társadalomnak, tiszták, barátságosak, kedvesek, udvariasak. Sőt! Kifejezetten kellemes, művelt, intelligens emberek. Mire rá jövünk, hogy ez mind csak egy álarc és a Gonosszal nézünk szembe már túl késő. Nem véletlen a Bibliai kifejezés.
Sátán: A bukott angyalok, lázadó, aki Isten és az emberiség ellensége. Végső célja az emberiség testi, lelki elpusztítása. Istenéből kreált a sátán alakja. Bibliában gyakran nevezik Kísértőnek, a Gonosznak, e világ istenének, hazugságok atyjának, a sötétség fejedelmének is. A sátán azonos a mai névhasználatban gyakrabban használt „Ördöggel”
Kevesen ismerik fel a Gonoszt…évekig vagy talán egy életen át tud bujkálni. Nem is lehet figyelmeztetni az embereket, hogy ő Gonosz, hiszen Ádámot és Évát (az embereket) is „behúzta a csőbe”. Inkább hittek az Ördögnek, mint Istennek. 
Talán ez a sors? Így kellett lennie? A végzet olyan árnyékot vetett rám, amit nem lehet megkülönböztetni a sorstól. Nem értem miért. Miért engedi Isten, hogy az emberbe bújt Ördög elpusztítsa a lelket? Miért engedi a rossz dolgokat. Nem is fogom soha se megérteni, se megbocsájtani. Isten halálba küldte egy fiát, Jézust…és halálba küldött engem is. Csak szenvedés árán kerülhetünk a Paradicsomba? Ilyen Isten kell nekünk ?!
A Gonoszt nem lehet felismerni. Nem lehet elbújni előle, nem lehet védekezni, nem lehet elfutni. A társadalom Lucifert védi. Övé az ország. Jézus halott, megölték…megölte a saját apja. A Világ elbukott.