chillly24 blogja

Vélemény
chillly24•  2021. január 18. 09:53

Téli percek

Tegnap a fagyba menekültem,

Barátaim lettek a mínuszok, 

Megsétáltattam a lelkem, 

Hogy meglegeltessem a szemem. 


Objektív kamerám a jeget pásztázta, 

Engem nem zavart a szél hideg világa, 

Beöltöztem becsületesen, 

Csak a kezem volt, mi átfázott csendesen.


Bakancsom alatt a hódara ropogott,

A tél megint nemes arcot hozott, 

Szeretem fenséges fagyos ruháját, 

Megindítja gondolataimat immár. 


A Sóstó teteje alázatosan megdermedt,

Hókása s jég olvadt egybe merengve, 

Hogy altassa a vízben élő halak álmát, 

S dúdolja halkan az altatódalát.


A jég felett a nád csak igazán vad, 

Ahol még nem kaszáltak, csak hajlonganak, 

Viharos széllökések földtől az égig,

Mint a csendes szerelem, amikor megérint. 


Minden évszak új arculat, 

S új kedvünk ébred bennünk, 

Szeretni mindig szabad, 

Csak mindig elfelejtjük. 


Sír a fa, zokog talpam alatt, 

Pedig hídként emel utat a víz felett, 

Neki a téli fagy a legfájdalmasabb, 

Óvatosan lebegek tova rajta. 


S újra csak nád és sás, 

Ittfeledve hajlong a buzogány, 

Csiripelve csipkedi egy erreszálló veréb,

De ahogy meglát, gyorsan odébbáll. 


Téli percek szememen át, 

Tessék élvezni heteken át, 

A nap is közelebb csodálja e fagyos létet, 

Szeressük az évek minden oldalát! :) 

chillly24•  2020. november 29. 19:00

A gettó tava

A gettó melletti tó,

Minek tükrét nézem,

Szemem megvillan 

Egy kupac szeméten. 


Egyre csak azt érzem, 

Hogy mocsok járja át a testem,

A szemétben lézengve, 

Végül eltévedek. 


Gondolatom a sötétségen jár,

Emberként hogy lehet ilyen kárt

És szennyet hagyni? 

Lejáratjuk magunkat mindig. 


Unokáink rá se ismernek, 

Miket képeken mutogatunk, 

Nekik már csak az üres erdők énekelnek, 

Száraz kórók hada zörögnek. 


A gettó tava, 

Emberek szégyene, 

Mondd hogy bírod még 

Ezt a sok verést? 


chillly24•  2020. november 16. 12:27

Páratlan

Párt keres a világ:

Egy gondozót, 

Ki hűen áldja szíve mocsarát, 

És a virágai pillangóit.


Várod kedves krokodilod, 

Ki szíved falán átharap, 

S több sebből vérző

A féktelen szenvedélyed. 


Kié a világ összes szerelme, 

Ha senki nem foglalkozik vele? 

Mit ér a bánattal zavart óceán,

Ha süket fülekkel úszkálsz benne? 


Mégis várjuk a sült galambot, 

Mi képedbe csapódik, 

Ha tudod a heti lottószámokat, 

Ez is bejöhet.


Páratlan világ ez, 

Mit folyton csak pusztítunk, 

Nincs másik ilyen, 

S csak mellette elmegyünk.


Pártatlanul szeret és óv minket, 

S csak akkor küld majd a halálba, 

Ha az élet összes mocskát ráhánytuk,

Feszül már az arca, 

S kezdi feladni életét értünk. 

chillly24•  2020. november 14. 08:50

Erdőben

Erdőmben járva a fákat ölelem,

Pusztító vad husángok, 

Ha vihar dúl bennem, 

De most szép égbe szökő szálak, 

Mennyi évet kellett már várniuk. 


Minden törzs egy elv, 

Mit a kopár élet felöklel, 

Ha rosszul használod ki őket, 

Elvész a zöld, kihal az élet. 


Emberi erdő-elvek sorban, 

Nézd! Itt hever már a porban! 

Rajta taposnak a tirpákok, 

S a lelketlen sokaságok. 


Madárlelkek fészkei elpusztultak, 

Csak a felnőtt példányok, 

Ha megmaradtak,

A fiókák mind odalettek. 


Ezt teszed, látod? 

Te rettenet közöny, 

Te élve tomboló vihar-öröm,

Te kegyetlen zsarnok. 


Szomorúan nézem álló fáimat, 

Nem merek ellátni Amazóniába, 

Vajon mennyi tetem nyöszörög tehetetlen, 

Amíg a vad közöny telhetetlen.. 

chillly24•  2012. március 1. 11:17

Gyógyító

hangot sodor s zél
vajon mi ez?
dúl benned az ideg
de csak egy képzelt kép
mi füledbe üvöltött:
elmebeteg vagy,
egy béna ütődött!

hívod, mégsem múlik
arcod ránca mélyebbre nyúlik
elsüllyedsz a gyász tengerében
s a begetség hevenyében
megbénultál.

jég markolja szíved életét
láncra verve az egészség
sosem látott beletörődés
szaga bűzlik
s nem épp illemhelynek tűnik
a gödör mibe beleestél...

--    --    --    --   --   --   --   

szégyentelen állatfajzat
korcstalan marhák!
S ti hiszitek gyógyítónak
a magatok fajtát?
haldoklót büntetsz
az életet kárhozod
pokollá teszed a bánatot.

Te Isten barma
büntetendő diplomás
hogy szakadna össze az összes ruhád!

Éld át magad a rettegést
s éld át ezt a szenvedést:
mit te okozol szándékosan, rettegj!
Halj bele, majd én eltemetlek!

Kiskunfélegyháza 2012.02.26. 15:35

Vujity Tvrtko Utolsó pokoli történetek című könyvéből az AIDS-es kisgyerekek története háborított fel... :-/