liketorn régi blogja
Majmok
Majomsereg vízió,
Falon át is makogó.
Jobbra át és balra át,
A majmoké a világ.
Mióta van majomkapu,
A parádé már létalapú,
Ők nem unják a banánt,
Mi terem az emberfán.
Sok kis majom ki és be,
Soha nem lesz vége se.
Mert a majom makogás,
Örök buli, nem vitás!
Nem kell
Minek neked serkentő,
Egy kizsarolt ihlet,
Van benned ma szikra,
Holnap is elélhetsz.
A tudást nem lehet
Szerekkel bevenni,
Ami bódít, meg is csal,
A végén meg semmi.
Egyszer elfogy minden
Tartalék a számlán,
Kiürül az agyad és
Üres lesz tárcád.
Lehet most még virágos
Kedvedben nem látod,
Ezért írom tisztábban:
A függés halálos.
Egyszer ki kell fizetni
Minden hamis érzést,
Amiért te nem szolgáltál,
Kamatot szed végén.
Nem a hullád kell, csak
Legyél ismét ember,
Legyél ismét közöttünk
Ne pedig egy közhely.
Tudomány
Csodás dolog: koponya,
Hajtja élőt dologra,
Amit lehet felhasznál,
Így lesz otthon ami sár.
Van ki tudós, jeles ember,
Birkózik lét - örvényekkel,
Megismerésre vár a lelke,
Egyetemes megértésre.
Étel nélkül hasztalan!
A parasztnak célja van,
És van, aki csak kihívás,
De így forog ez a világ.
Papírhegyen túl alakul,
Van hogy nem, de van sok új
bizonylat, hogy az ember úr,
Néha pedig mellé nyúl,
Mert ki nem? Összes dolgunk,
Minden elvás, néha magunk.
Az igyekezetből siker lesz,
Még ha se én, se te nem éled meg!
Tenni kell hát melónk tovább,
Így termeljük a `koponyát`.
Ha nincs sok ember izzadsága,
Hogy ér az ész iskolába?
Rejts el
Cseppenként lepereg
Vállam csupán beremeg
Bőrömön göröngyök
Büntetésem öröklött
Én nem is zavarok
Ételek és italok
Mindenkinek kellenek
Meg kellékek emlékek
Üdv neked is új lakó
Semmihez se fogható
Bővült a sor ismét, újra
Az utolsó a fogát szívja
Jó a periférián, drágám
Ahol a kutya sem jár tán
Ha már megtörtént a kár
Rejts el falu határánál.
Disztópia
Gályánk óvón hordozó,
Pártatlan egy funkció,
Sok vadász, pár vadászandó,
S ez nem elhanyagolandó,
Inkább helyénvaló:
Az utolsó luxushajó.
Nem holnap, most vagyunk itt,
Zöldség nem, a felvágott számít,
Ma húst eszünk, holnap egymást is.
Terülj-terülj hát bárkácska,
Egyensúlynak kell látszatja,
Hajótörés: ma kizárva!
Sosem lesz már megkérdezve,
Nyitni gátat megérte-e,
Voltak apró villanások,
Fentről talán nem is látszott,
Kívül gáláns belül csapzott
isten tartott vadászatot.